Azon a hajnalon átment előttem egy fekete macska még a városban, majd egy bagoly olyan alacsonyan repült át a szélvédőm előtt, hogy reflexből tán még a nyakam is behúztam. 😀

De ez a peca nem itt kezdődött igazán, hanem egy héttel korábban, szombat este a műhely asztalán, amikor megrajzoltam, majd nekiálltam egy új csalinak, ami azóta a wave shad nevet kapta.

Nem volt shad csalim, viszont van kétféle tört terelőm, úgyhogy megrajzoltam a papírra. Nem akartam egy nyócszádaik ugyanolyan dagadt púpos shadet készíteni, hanem vittem bele egy kis turpisságot. Innen a neve is, hiszen a hasi része olyan lett, mint egy hullám egy kisgyerek rajzán. Van aki szerint így inkább minnow, de én maradok a shadnél, amiből kiharaptak két darabot. 😀

Szóval megrajzoltam, kivágtam a sablont, felrajzoltam a balsalécre, kivágtam, lenagyoltam, kifaragtam, csiszoltam és már benne is volt a terelő és a drót.

Elküldtem a képet a barátoknak. Tomi egyből megkérdezte, hogy a hasi rész miért ilyen?  A válasz az volt: Csak! 😀

Aztán kifúrtam a súlyok helyét, beragasztottam. Nem igazán vártam ki a technológiai, száradási és kipárolgási időket, így már másnap este megkapta a fedőgyanta réteget is.

Two days built to catch! 😀

Aztán az időjárás úgy alakult, hogy simán kivárhattam volna, ugyanis csütörtök hajnalban tudtam csak kipróbálni, akkor sem lett halas ez a csali sem.

Viszont valami eszelősen jól mozgott és ahhoz képest, hogy ez nem egy WTD, tudta a 30 métert.

A segge billeg, a feje negyedeket forog és már lassú húzásra is szépen reagál. Felúszó, 7,5 centiméter a hossza, és 10,5 gramm körüli a súlya.

Láttam benne a süllőt, balint küszíváson és a nádi balinokat. Persze bizonyos helyzetekben a csuka is a pakliban lehet.

Lehet nagyképűen hangzik, de kurvára tetszett még így hal nélkül is! 😀

Aztán eljött a szombati kajakos peca, miután a  boszorkánymadár és a fekete macska sem állhatta az utamat.

Kicsit hullámzott, de jónak ítéltem a hajnalt. Húztam lefelé a kajakot az erdei úton és amikor a “sójához” értem vettem észre, hogy valaki befoglalta. Két fa között egy függőágyban aludt egy biciklis vándor. Szomorúan konstatáltam, hogy még vagy 200 métert húzhatom a kajakot, mire egy olyan rést találtam a parti növényzetben, ahol vízre szenvedhettem.

Az első kapás wtd-re érkezett. Mivel nem ment neki még egyszer a támadó, így feltettem a wave shadet. Azt hiszem a harmadik húzásba ütött bele valami, ami nagyon nem balin volt és nem is süllő, hanem a harmadik számú lehetséges támadó, egy kisebb csuka. Boldogság van, hisz nem csak szépen mozog, hanem működik is! 😀

A következő kapás wtd-re jött. Egy balint láttam a messzeségben rabolni, gyorsan ráeveztem és repült is a nyolcas kutya, amit úgy duplázott be a formás őn, ahogy az elő van írva a felszíni csalis horgászok nagykönyvében! 😀

Alig bírtam belőle kibányászni a fejjel befelé leszedett white walkert.

Aztán beeveztem a nád elé, ahol nem éppen tiszta vízben nem nagyon mutatta magát a hal, egészen addig a pillanatig, amíg a nádtól jó 15 méterre egy balin odavert a küszöknek.

Nem gondolnám a wavet ebben a színben nyílt vízi balincsalinak, de mielőtt arra gondolhattam volna, hogy lecserélem leszedte az első balin is.

Tényleg működik!

A nád előtt volt még egy kapásom. Egy nádlakó is megkívánta az egyik kedvenc öblömben.

Első peca, három hal, vége a nádas résznek, a szél is kezd feltámadni, irány vissza, de azért néha dobtam egyet – egyet.

Az egyik babás nádas részen belülről kerültem a nádat, dobtam egy hosszút és a kajaktól pár méterre beduplázta a csalit egy egészen jó csuka. Már a kapásából tudtam, hogy csuk a tettes.

Visszafelé evezve az emberünk még mindig ott aludt, így felszenvedtem a hajnali helyen a kajakot. Itt már annyira hullámzott, hogy a csizmaszáron is befolyt némi víz.

Az első pecán 4 kapás 4 hal az új csalival, ráadásul a 4. egy igazán szép balatoni krokodil. Nem kellett ennél több. Illetve de, így másnap hajnalban egy másik pályához közelítettem immáron bagoly és macska nélkül. 😀

A kívánt pálya nagyon hullámzott, így gyorsan – kicsit gyorsabban, mint lehetett volna – az előző napi helyen találtam magamat, de az is hullámzott. Talán még jobban. Nem volt más hátra, mint előre. Irány a nádas.

A faszikám aznap is ott aludt, de a szél miatt egy védettebb helyen, így sima volt az utam befelé. Ilyen hullámzásban még csónakkal sem szeretek kint lenni, nemhogy kajakkal, de mennem kellett. Az első öböl sarkában mintha rablás hangját hallottam volna. És valóban az volt!

Ráeveztem, irányba állítottam a műanyag szivart és a zavaros hullámzó vízbe repült a wave shad.

Nem nagy, de bakker a süllőt is tudja! 🙂

Volt ott egy nagyobb hal is a rablásából ítélve, de ő csak megbökte a csalit, aztán ahogy szórtam a helyet, egy idő után nagy lett a csend, így továbbálltam.

Az egyik öbölnél már messziről észrevettem a gémeket, kócsagokat, amik jöttömre felrebbentek. Ez a jelenség mindig jót jelent. Kishalat sejtet, a kishalon pedig mi áll? A ragadozók!

Így volt ez most is. Először direkt a bejárót szórtam meg és brutális kapásnak vertem oda, de a 30 centis hullámok közepette nem találta el a támadó rendesen a csalit. Volt még egy kapásom a hínárból kipöckölt shadre, ami sanszosan süllő lehetett, majd egy jó rablás után csalit cserélve a jerkminnow megfogta a nap első balinját. Nem volt véletlen ez a csere sem. 😉 Éreztem!

Az egyre erősödő szélben és helyenként 40-50 centisre megnövő hullámzásban már nagyon kellemetlen volt a peca, így kénytelen  voltam otthagyni az halas öblöt és elindulni a kikötőhely felé.

Kicsit mintha csillapodott volna a szél, ahogy a sójához közeledtem, így megnéztem még egy belső, nyugodtabb babás nádasos rész, ami két balint adott. Nem voltak ezek sem életem halai, de az első kapása örökre az agyamba vésődött.

Ez a balin méteres tolóhullámmal támadta be a szinte már teljesen felszínen húzott csalit a kajak orránál, majd egy helyben zurbolva, tombolva, zúzta szét a viszonylag hullámmentes felszínt. Adrenalinsokkot kaptam! 😀

A nap és hétvége utolsó hala egy nádbaba mellett szedte le a nagykönyv szerint nem éppen balinos színű csalit. 10 éve még biztos nem dobtam volna az őnöknek én sem. 😉

Azóta meg van a wave shadből a színsor is és két 5,5 centis már szívja magába az impregnáló lakkot. 😀

Ugyanis a terv az, hogy lesz belőle 4 méret. 5,5 – 7,5 – 9,5 – 11,5 centiméterekben és nagyobb süllőkben, csukákban is gondolkodok. 😀

Wobblerbolt még nincs, de akit esetleg érdekel keressen bátran. Előrendelést felveszek. 😉