Mit csinál a hülye horgász Október 23.-án a balinkánaán közepén?
Beül az autóba és elmegy domolykózni! 
Tervben volt, hogy ha marad a jó idő esetleg elugrok még kedvenc kis folyómra. Igaz a víz extrém módon alacsony volt a csapadékhiány miatt, de a növényzet sok helyen már rothadásnak indult. A végső löketet Zénó barátom előző esti üzenete adta, fogott egy 54 centiméteres mohoshátú jószágot, egy rövid délutáni peca alkalmával.
Egy olyan helyen tette mindezt, ahol eddig nekem nem sok babér termett, igaz túl sokat nem is próbálkoztam arra felé.
A kocka el volt vetve, otthon az engedélyt aznapra adta ki a főnök, így hajnalban nekiiramodtam. A kényelmes “papucsos” mólópeca helyett. 😀
11-ig nem láttam a napot a ködtől. 2-2,5 méteres csurpák vizes csalánerdőn és nádason keresztül, kúsztam – másztam, guggoltam, lopakodtam a kis folyó mellé minden megdobható és nem megdobható helyen. Volt, hogy térdig süppedtem a fekete iszapban, vagy éppen kicsin múlott, hogy a folyóba csússzak. Mindent megtettem a jó halért, de aznapra nem volt nekem megírva egy sem.
Ennek ellenére hullafáradtan és boldogan ültem be az autóba, miután az utolsó pályát is alaposan átfésültem. 🙂
Rengeteg kapásom, lekövetésem, akcióm volt. Egy eset kivételével kitartottam a nagyobb csalik mellett, de csak kisebb jószágokat tudtam csípni. Sajnos a nagyobbak aznap nem akartak enni sehol sem. 😦
Volt egy pálya, ahol egymás után több kapásom volt cicadára. Le akarták gyilkolni, vízbe fojtani a bogárnak látszó csalit, de nem sikerült nekik. Itt kontrollként feltettem a legkisebb crucian cranket, amit elsőre le is szedett egy 25 centis domolykó.
A képen látható balint fényképeztem egyedül. Lehetett vagy 35 centi teljes hosszban. Neki volt még egy társa, egy kis csuka és néhány domolykó.
Az elvileg méretben szelektáló lárvával fogtam egy 15 centiméteres példányt is!
Megérte így is, mert vágytam a magányt és a csendet, amit részben meg is kaptam. Tavasszal újra megpróbálom majd, mert a mohoshátúak várnak rám. 
Remélem addigra víz is lesz szeretett “folyómban”!
Aztán az élet, a decemberi tavasz és Peti barátom invitálása együttesen oda vezetett, hogy újra mennem kellett.
Nem volt egyszerű az út, mert a román és ukrán kamionosoknak nem elég a 90-es tempó, ott ahol egyébként az a maximum megengedett. Nem semmi amikor két kamion közé szorulva kivált melléd az egyik, mögötte egy személyautó úgyszintén. Aztán a “seggedbe” zárkózik a másik, miközben az előző elkezd villogni, hogy engedd be, mert szembe is jönnek és már nem tudja leelőzni az előtted lévőt. A személykocsi pedig kénytelen befékezni és valahogy, valahová visszasorolni. Beteg az összes!
Azért időben érkeztem a találkozási pontra, ahol átpakoltam Peti autójába, mert elég ha az egyikünké lesz full retek. 😀
Az egyik kedvenc befolyóm első dobásra halat adott. Ez az első dobásos dolog nálam nem szokott túl jó omen lenni, és bár túl sok halat nem foghattunk kézbe, egy jó hangulatú, tanulságos, halas pecán vagyunk túl.
Kis szerencsével fejenként több komoly hallal is zárhattunk volna, de nagyon ergyán ettek. Vagy meg sem akadtak a nagyobbak, vagy hamar kereket oldottak a horogról. Amiket megfogtunk is mind nagyon szájszélben akadtak és szákolás után már nem volt bennük a horog.
Nekem a képen látható teljes hosszban 40+os domi volt a teteje. Már alig volt fény, amikor úgy döntöttem, hogy itt már csak a firetiger larvae segíthet.
Beadta! 😀
Amikor a part szélében megjelent a csali mögött az árny és agyonbombázta a lárvát, abban a pillanatban minden rendben volt! 😍
A nap “nyerő” csalijának mindenképpen a 46 milliméteres natural színű crucian crank bizonyult, hiszen erre volt a legtöbb akcióm és ez volt az egyedüli csali, amivel egynél több halat sikerült fognom.
Ahogy fentebb írtam, az egyik kedvenc befolyóm előtt, a tiszta víz és az opálosabb határán vezetett csalit elsőre lekente. 
Ez a jószág tényleg akarta a csalit. Jól is akadt.
Volt olyan hely, ahol, ahogy mentem lefelé a dzsindzsában már erősebben vert a szívem, mert tudtam, hogy ha a szemközti nádas melletti nyugodt sarkot sikerül jól megdobnom, akkor kapásom lesz. Először azért dobtam egyet fel, majd lefelé, de harmadjára oda tettem a csalit a part szélébe. Kicsit hagytam süllyedni, majd lassan egyenletes tempóban keresztben húztam a folyón, illetve húztam volna, mert megsorozta a hal, odavertem, sírt a fék és ennyi volt. 
Aztán volt egy nagyobb kiszélesedés, ahol pár méterre álltunk egymástól Petyával. Itt pont előtte volt egy hasonló nádsarok, mint amit az előbb említettem. Brutális kapása volt. Sírt a fék és semmi. Én pont dobtam felfelé. Petya kapásától jó 10 méterrel feljebb a meder közepén bedöccent, majd megállt a csali remegése. Rátolt a hal. Odavertem, a fék szólt, perecben a bot és semmi.
Egy számomra ismeretlen szakaszon is jártunk. Szemben megint egy langó, a folyó közepén egy beszakadt fa, vagy nagyobb fűzfaág feküdt a húzós vízben. A naptól először nem tudtam jól bemérni a langó távolságát, mert pont szembe sütött, de legalább kiderült, hogy a csali simán eljön a beszakadt fa fölött. Harmadik, vagy negyedik dobásra a sapkám simléderét teljesen a szemembe húzva dobtam a cranket. Végre jó helyre esett. Fél métert se húztam, amikor betámadta a jónak vélt domi. Sajnos megint csal rátolt. Odavertem. Tépte a féket ez is, egyből a fába szaladt és le is maradt azzal a lendülettel.
És még volt két hasonló estem. Nagyon vékonyan fogták, ütögették, csak tologatták a csalikat.
Az egyik beállóban, ahol mindkettőnknek volt akciója sikerült egyet csípnem a saját törtcsőrűvel. Hogy miért fehérrel? A válasz egyszerű. Nekem egyenlőre ez az egy maradt. 😀
Felfelé dobtam. Megsorozta, majd megállt a csali veretése. Szerencsére be tudtam szákolni, de a hálóban már ebben a halban sem volt benne a cranlbait.
Másnap Peti szarrá fogta magát. Olyan darabszámot fogott 30-45 centi közötti vélt méretből, hogy nem akartam tudni! 😀
Aznap is szájszéles akadások voltak, de egy kivételével mind kijöttek. Ki érti ezt? 😀
Hogy megyek még idén?
Petya szerint biztosan! 🤣🤣🤣
De ahogy az időjárás és a folyók alakulnak, sajnos nem hiszem. 😦
SteveOlureS 
Ha már kamion, domira próbáld meg a Smith Camiont. Lehetőleg a Magnumot. Nálam a Felső-Tiszán eszement módon fogós.Egyeseknek (akik képtelenek kegyelmet gyakorolni) megtiltanám a használatát.
Köszi a tippet. Ránéztem. Ígéretes jószág, de jelen pillanatban csak savage és kézzel készített csalikkal domolykózok.