Úgy döntöttem irány a mély víz és a nagyobb csalik, meg a nagy sügerek. 😀

Először néhány balin elvonta a figyelmemet a sügérekről. (Csak egy ütésig jutottam. ), Aztán elkezdtem szórni nekik a különböző gumikat. Épp egy black and white 6,8 centiméteres cannibal shad volt a kapocsban, amikor egy hosszú dobást követően brutális ütéssel jelentkezett a nap hala.

Már a kapás után tudtam, hogy komoly csuka szedte le a csíkosoknak felkínált gumit. Miközben fárasztottam a halat a karomban éreztem a folyamatos fejrázásokat. Nem izgultam, hisz tudtam, hogy ha benyelte a csalit, akkor a vékony fluoro előkével sok esélyem úgy sincsen.

Valahogy azt éreztem, hogy ezt a csukát sikerül megcsípnem. Fél kézzel felemeltem a száknyelet, majd kézzel – lábbal kinyitottam. Amikor először felbukkant a halam, láttam, hogy totál orrhegyben akadt. Ekkor kezdtem elhinni, hogy végre idén egy jó csukával szerencsém is lehet! 😀

Kétszer betört a stég alá. Másodjára sikerült beszákolnom, ahol aztán megkattant és lezúzta a jigfejet és a kis méretű kapcsot is. 😀 Nem ekkora halra tervezték egyiket sem, ennek ellenére bírták a jó halat pont addig, amíg szükség volt rá.

Kedvenc kis finezzém jól vizsgázott! Ráadásul az a bot volt, amire nyáron rácsuktam az autó ajtaját. 😞 Azóta, hogy Jani megjavította ez volt az első komoly hala. Jó kis teszt volt, ami a mester munkáját dicséri! 😉

Azért a 0,09-es silencer és a saját krimpelésű 0.26-os fluoro előke is jól vizsgázott. De, ahogy írtam az előke nem került a fogak közé. 🙂

Az előkét még lecseréltem és dobtam talán kettőt, de aztán csomagoltam, mert megkaptam amiért mentem. Nem vagyok telhetetlen. 😉

A halam 82 centiméter volt teljes hosszban. Fakóbb, mint a nádi testvérei, de így is gyönyörű volt! 😍💪💪💪😍