Idén is volt harcsavarázs?

Sziasztok,

Nem tudom még hányan olvasnak valójában, mert szerintem sokan vannak akik csak végiggörgetik az írásokat, megnézik a képeket, vagy beleolvasnak a bejegyzésekbe.

A cím alapján nekik csalódást kell okozzak, mert bár volt esély a harcsavarázsra idén is, ebben a bejegyzésben a legkevesebb képen látható hal, az pont a harcsa lesz. 😀

Igaz, aki végig görgeti ezt a bejegyzést is, az ezt a bevezetőt sem olvassa el. Na mindegy….

Az előző év alapján én bizony sok harcsára számítottam. Többre, mint tavaly. 😉

Már áprilisban szövögettem a terveket és Olivérnek bemondtam előre, hogy ez az év a bajszosokról fog szólni. Így is lett. 😉 Csak nem nekem. 😀 Neki annál inkább, amihez innen is gratulálok, hogy gebedj meg! 😀 😛

Az esélyem meg volt úgy is, hogy a legjobb hónapban sajnos pont nem horgásztam. Hogy miért nem horgásztam? Az írásból ez is kiderül.

Április 30:

Idén április 30. -án kezdődött a szezon, hisz a május elseje hétfőre esett. Új csalikkal is készültem, közte az alábbi képen látható vertikkel, amiből a feketét el is ragadta tőlem egy harcsa, ami természetesen balinozás közben trollkodott rá a finom cuccra. Mivel az esetet korábban már megírtam, így most nem részletezem.

Május 9:

Aznap egy brutális, torzsás, nagy kiterjedésű pályát találtam kajakkal. Készítettem róla egy videót is, amit elküldtem Szabi barátomnak. Neki is egyből az jutott róla az eszébe, mint nekem. Lesz ott a későbbiekben harcsa és süllő is. 😉

Így is lett, csak nem nekem. 😦

Május 19:

Ez volt az a nap, amikor újra harcsával – harcsákkal hozott össze az élet.

Egy olyan pályára mentem ki kajakkal, ahol tavaly az első balatoni harcsámat fogtam kajakból. Süllő és balin volt a célhal, de egyáltalán nem akarta adni a víz. A halmozgás minimális volt.

A napkelte parádés volt mint mindig.

Eléggé hullámzott, ráadásul a partról is szórta egy pecás a helyet. Fogott is egy balint. Valószínűleg mélyre nyelhette a csalit, mert sokáig tökölt vele és messziről látszott, hogy rendesen vérzett, amikor visszaengedte.

Eleveztem hát egy másik, széltől védett pályára, ahol nem jártam vagy két éve. Itt végre találtam néhány balint egy nádkiszögelés előtti területen, de nagyon nem akartak megenni semmit, így ahhoz a trükkhöz folyamodtam, hogy csak látott halra dobtam.

Próbáltam a lehető legpontosabban a hal, vagy a tolóhullám elé prezentálni a csalit, ami egyszer végre jól sikerült. A víz pedig robbant!

A fogás után totális kuss lett, így ki is eveztem. Hazamenni viszont még egyáltalán nem volt kedvem és valahogy az motoszkált bennem, hogy csak meg kéne nézni a hajnali pályát még egyszer, csak most partról. Az elmúlt években sokszor tapasztaltam, hogy vannak napok, amikor egy – egy helyen a délelőtti órák erősebbek, mint a hajnal.

Ahogy közelítettem a helyhez egy ismerős szórta a vizet. Kérdésemre, hogy mi a helyzet? Balinok volt a válasz. Álljak meg nyugodtan, neki úgyis mennie kell.

Az első nap elvesztett black metallic színű vertik helyett készítettem magamnak egy másikat és a tiszta vízben erre a csalira esett a választásom.

Még ott volt a horgásztárs, amikor az első balin ledurrantotta, majd jött még kettő és egy süllő. Délelőtt 10-kor, enyhén hullámzó, tiszta vízben a felső vízrétegben húzva, 15-20 centiket bele – bele emelve. Ki érti ezt? 😀

Amikor elkussoltak a halak ránéztem az órámra. Még volt fél órám a parkolási idő lejártáig, így odébb mentem 30 méterrel.

Első dobásra olyan ütésem volt, hogy egyből harcsára gyanakodtam. Itt egyből beugrott a tavalyi varázs első  napja, amikor a kis finezzével háromból kettőt sikerült elkapnom.  Komolyan gondolkodóba estem, hogy mitévő legyek, hisz volt egy erősebb cucc a kocsiban, de mire megfordulok, bárki beállhat a helyre, ráadásul tilalom volt még harcsára.

Mivel horgászból vagyok és nem voltam 100%-ig biztos a harcsában, így dobtam még egyet.

Üresen jött a ki cucc, így azzal nyugtattam magamat, hogy lehet csak egy böszme balin volt, így dobtam még egyet.

Hármat ha emeltem a csaliba, amikor újra megérkezett a brutális ütés és megindult a valami odalent. Lehúzott már vagy 30 métert, miközben rángatta a spiccet keményen. Már éppen azon voltam, hogy vetkőzni kellene, amikor megkönnyebbült a cucc. 😦

Remegő térdekkel, mit térdekkel – mindennel húztam ki a meggyötört csalimat. Elúszott idén a második esélyem is.

Azt szokták mondani, ha kijön akkor busa, ha elmegy akkor harcsa. 😀

Azt hiszem az alábbi kis videón látható rommá gyötört csalin látszik, hogy az bizony gereben fogak között volt. Pont ezért nem is akadtak a horgok rendesen. 😦

Hazafelé az utam a horgászboltba vezetett, ahol a 25 grammos finezzére vettem egy tekercs 19-es power prot. 😀

Május 22:

Ezen a napon korán érkeztem az erősebb cuccal. Tudom tilalom volt még, lehetne itt magyarázkodni, sokáig évődtem is magamban. Még tanácsot is kértem, hogy mennyire korrekt a helyen horgászni? De ezek a halak ráálltak a pályán ívó dévérekre, szóval kajáltak rendesen. Kb ugyanazokat a csalikat eszik meg, mint egy balin vagy egy süllő, akkor már inkább megyek erősebb cuccal, minthogy csalikat szaggassak beléjük feleslegesen. Egyébként is miért ne horgászhatnék 25 grammos bottal süllőre? A pálya miatt amúgy is indokoltabb az erős cucc, mert a torzsák közül húzni kell a halat keményen.

Szóval jól indult, ugyanis a pink killer színű, felúszó big flat crank egy jó süllőt adott. Annyira torkozta a csalit, hogy el kellett vinnem, ami persze nem esett ellenemre. 😀

Harcsa aznap nem jött. Talán jobb is. 😀

Azért már világosban sikerült még egy balint is csípnem, szintén a big flattel.

Az majd elfelejtettem, hogy az előző nap a spori által visszaengedett, vérző balinnak az volt az utolsó “étkezése”. 😦

Tudom, hogy “kvótarontó szálkafözelék”, de ilyen esetben inkább vigyétek el!

Hogy neki mi volt a terve a parkolóban? Na az is egy jó kérdés. 😀

Akkor még nem sejtettem, de ez volt az utolsó képem a csaliról. 😦

Május 21:

Aznap egy másik pályán kezdtem, de végül csak odakeveredtem “a helyre”. Merő véletlen volt nálam egy melles csizma is, mert az előző alkalmakkor voltak halak, amiket nem értem el és ha már ott volt, fel is vettem. 😀

Sajnos összességében idén már a harmadik csalimat sikerült a helyen beszaggatnom. 😦 Pedig ismerem a torzsák helyét, ráadásul olyan volt, mintha valami beszaggatott szerelékbe akadtam volna bele, hiszen nyúlott a cucc. Amikor már a 19-es fonott, 70-es fluoro előke se bírta kitépni a nyúlós akadót, akkor kezdett el gyanússá válni a dolog.

Na mindegy, feltettem aznap az utolsó előkémet, arra pedig a big flat cranket és kicsit odébb állva figyeltem a vizet, halra utaló jelet keresve.

Egyszer csak még sötétben leszállt egy gácsér, jó 40 méterre tőlem. Az olvasó itt gondolhatja, hogy na és akkor mi van? Ez eléggé megszokott a Balatonon.

Viszont ami utána következett, olyat én még csak filmen láttam. Történt ugyanis, hogy pár másodperc elteltével egy harcsa ledurrantotta a gácsért a sötétben.

Persze a madár sápogva menekült, én meg először csak álltam ott a döbbenettől hogy most mi legyen?

Még mindig tilalom volt bassza meg, de nekem ezt meg kellett próbálnom. Ez a harcsa éhes, itt nincs fészek. Ide húzták az ívó dévérek, most meg natgeo jelenetbe illően a szemem láttára durrantotta le a vadkacsát. Be a vízbe! 😀

Jó 15 métert nyertem a mellessel, viszont a kockázat az volt, hogy a botot nyilván a vízben állva nem tudtam olyan magasan tartani, mint partról, így a zsinór is kisebb szöget zárt be a vízzel és az aljzattal.

Első dobásra nem érkezett reakció. Viszont a második után, ahogy a csali a vadkacsa támadás helyére ért robbant a víz!

Bevágtam. Jó súlyt éreztem. Végre jól akadt, Végre az erősebb cucc volt a kezemben. A harcsa a mélybe tört. Ide – oda futkosott az alján. Mindig azt gondoltam, hogy a harcsa egy lomha állat, egészen a tavalyi évig.

És ez a rohadék tudta, hogy mit kell tennie! Addig addig cikázott az alján a torzsák között, míg a zsinór valószínűsíthetően a torzsákon megpihenő kagylótelep áldozata lett. Hiába a 70 centis vastag fluoro előke, a fonottat vágta el valami a fenék felett.

Megsemmisültem! 😦

Május 22:

A megsemmisülés persze csak ideig – óráig tartott. Sajnos ez benne van a pakliban. Az élményt megosztottam néhány barátommal, Bence másnap el is kísért, de aznap megint “csak” a tüskések jöttek és én marha mindet el is engedtem. Nem akartam őket bilincsen lógatni, hisz harcsára vártam, de aznap feleslegesen.

Egyébkét ezek az 50-55-ös süllők akkorákat sóztak az új minnow legnagyobb változatára, illetve a vertikre, hogy kettőre azonnal bemondtam a harcsát. 😀

Bencét kértem meg, hogy a két vertikes halról lőjön képet, úgy hogy a horizont egyenes legyen, a hal és a csali látszódjon a mellettem található nádas meg ne.

Sikerült. Majdnem. 😀

Ezeken a képeken már én egyenesítettem ki a horizontot, vágtam le a nádast amennyire lehetett.

A képek élessége meg, hogy a csali és a hal a lényeg…. Hagyjuk. 😀

Persze az ilyen pályákat más is megtalálja és bizony tudtam, hogy van akiknek sikerült a harcsafogás finomabb cuccal is. Egyszerűen a szerencse nem akart mellém állni.

Mások is szaggattak be csalikat, a furcsa, nyúlós akadóba, így az egyik sporttárs megelégelve a dolgot bement, hogy megnézze mi az?

Amikor megtudtam, ledöbbentem.

Emberünknek vagy nem tetszett hogy az a 3-4 ember néha ott dobál, vagy a műcsali arzenálját akarta gyarapítani, vagy a kettő együtt, de meglett a nyúlós akadó, ami ahogy látjátok nem beszakított szerelék volt. 😉

Ezt bizony valaki szándékkal tette le, hogy kibasszon velünk. 😉

Május 26:

Az elmúlt 2-3 pecán már éreztem, hogy valami nem fasza velem. Baszakodott a vérnyomásom, nem tudtam aludni rendesen, de igazán felkelni sem időben.

26.-án azért lementem a vízre, mert be kellett hangolnom egy adag csalit és ki akartam próbálni a wave minnowt a végleges színösszeállításában.

Találtam egy küszívást, nem is ívást küszorgiát, amin nulla süllő mozgott, de a két jelenlévő balinból az egyik leszedte a twitchelve vezetett SFC színt. A kép legalább olyan szar lett, mint ahogy magamat éreztem. 😀

Ez a csali egyébként pont ezért nem került fel végül a wobblerboltba, mert a következő hónap, a legjobb küszívásos – süllős – balinos – harcsás időszak nekem kimaradt. Csalit nagy számban meg én úgy nem adok el, hogy rendesen ne teszteltem volna legalább én le.

Mint kiderült, ami gyötört, az  bizony a covid utóhatása lehetett, de persze mire tesztet csináltam már nem mutatott semmit. Történt ugyanis, hogy a fiam egy május végi, vasárnapi meccse után torokfájásra panaszkodott, de azt mondta semmi más baj nincsen, így felment Pestre. Csütörtökön volt egy ZH-ja, vagy vizsgája, amit ha kihagy akkor évet kellett volna ismételnie.

Rá két hétre árulta el, hogy szerdán este ment le a láza. 38-39 fokos lázzal feküdt fent 3 napig. 😦 Csütörtökön meg levizsgázott.

Nálam a covid maga meg télen sem volt baszó, de az utóhatásai szétbaszták a vérnyomásomat, nem tudtam aludni, pihenni, létezni, sokszor azt sem tudtam, hogy ébren vagyok, vagy álmodok éppen?

Volt egy eset, hogy délután le kellett feküdjek annyira kész voltam, a gyerek meg felkiabált, hogy kondiba megy, én meg azt hittem álmodom. Olyan vízióim voltak, hogy Tomi barátom szerint sokan ezért fizetnének. Konkrétan, mintha be lettem volna LSD-zve. 😀

Június 26:

Na ez a nap volt az amikor úgy döntöttem, hogy ha megdöglök is felkelek. 😀 Aludni úgy sem tudtam rendesen. Így pontosan egy hónap szünet után, újra küszíváson horgászhattam. Kurva sok küsz, elég sok süllő volt a pályán, de halálra szopattak.

Aztán még sötétben kezdett megjelenni a pályán néhány balin. Úgy döntöttem, hogy a süllők pusztuljanak mind és feltettem a mini wave minnowt, egy böszme balin reményében, ami folyamatosan előttem keltette a burványokat. 😀

Végül össze is jött kettő. Az egyik szép, teljes hosszban 58-as, csak kicsit tüskés volt a lelkem. 😀

Végre elkezdtem kimászni a covid utóhatásai által okozott depresszióból. 😀

Egyébként nem az első alkalom, hogy ez az 5,5 centiméteres kis csali adja be a süllőt. Lehet többet kéne rá szándékkal dobnom.

Pusztító volt ez a hónap otthon gubbasztva, sorra fogták a szebbnél szebb süllőket – harcsákat küsz és keszeg íváson egyaránt,  számomra partról, csónakkal, vagy kajakkal elérhető pályákon. És több vevőm is szépen fogta a csalijaimmal folyókon és a Balatonon egyaránt.

Meg volt a remény, hogy talán még nekem is kiadja.

Június 28:

7 órától vihart ígért, így gondoltam  eljött az én időm. És végre ott voltak a másik pályámon. A tavaly már annyira bevált, szarrá gyötört, pink killer színű 7,5-es wave shadet dobtam immáron 3X-es VMC horgokkal megerősítve.

Napkelte környékén szoktak jönni a kapások ezen a helyen. Aznap is így történt. Brutális, igazi harcsás ütést kaptam a lassan húzott, farát riszáló és testét illegető fahalra. A bevágás pillanatában felcsapott, majd láttam teljes testtel fordulni a méter körüli bajszost. És ahogy fordult kipattant belőle a vastag húsú horog. 😦

Nem volt idő bánkódni, éreztem a halat a helyben. Pár dobás után váltottam a 9,5-es wave shadre, bazinagy 3X-es VMC horgokkal és meg is jött a következő kapás. Igaz kisebb, de végre harcsa, saját csalira, immáron hivatalos időben. 😀

A hátsó horog akadt a szája sarkában, így a másik oldalt nyúltam be neki és emeletem partra a saccra 3-3,5-es jószágot. Kibaszottul örültem, de a hal hamar elvette az örömömet. 😀

A kis szaros kiflibe baszta magát és ahogy tekerget a csalit felütötte a pofája elé. Ledobni nem akartam a kőre, ő meg beletépte az ujjamba a vastag húsú horgot, ahogy kell.

Szerencsére a tekergőzést ezzel be is rekesztette, így csak lógott a holt súly a kezemen. 😀

Valahogy kiszedtem belőle a horgot, csináltam róla egy képet és gyorsan elengedtem. Valószínű amúgy is ez lett volna a sorsa. Túl kicsi volt ahhoz, hogy elvigyem.

Na gyorsan valahogy leszedtem a csalit a horogról és megpróbáltam kitépni háromszor is az ujjamból, de nem adta. Aztán megpróbáltam átfordítani, de képtelenség volt, így a horoggal az ujjamban folytattam.

Hiszitek, vagy nem, de mielőtt teljesen felkelt volna a nap még egy kapásom adódott. Sajnos-  de lehet, hogy jobb is így – nem akadt meg.

Mivel jött a vihar, így jobbnak láttam elindulni és mire Veszprémben a balesetin ültem, már szakadt az eső.

A recepcióst én keltettem, a doki meg műtött éppen, így egy jó fél órát várnom kellett.

Mondtam a dokinak, hogy 40 éves koromban már volt egy hasonló esetem, azóta nyomkodom le a szakállat a horgokon, kivétel a harcsás csalikat, de most annak is eljött az ideje. 😀

Kabaré volt a balesetin. 😀 Én szénné röhögtem magam konkrétan, de a végén már a doki is nevetett. A fizikai fájdalmat elég jól bírom, mert látom, hogy mi okozza, ezektől az emberben lappangó alattomos szaroktól, mint amilyen a covid is viszont meg kell hogy mondjam kicsit félek.

Szóval kaptam egy lórúgás injekciót, amitől akkorára dagadt az ujjam, mint egy szafaládé. 😀 A doki megpróbálta áttolni a vastag horgot, de nem ment, így vágni kellett. Addig – addig metszegette a szikével az ujjamat, míg végre kikandikált a horog hegye, majd a szakálla is.

Ekkor került elő a “tescos” csípőfogó. 😀 Képtelen volt a vastag húsú horgot elvágni vele. Már azt hittem letépi az egész kézfejemet, de éppen megkarcolódott a horog felülete, én meg közben csak toltam nekik a standup reggelemet. 😀

A nővérke már feküdt a röhögéstől, a doki mosolygott, de közben verte a víz is rendesen.

Ekkor került elő (legyen mondjuk) Pisti a műtős segéd, vagy ahogy a doki hívta gipszes fiú. Jó nagy darab 100+ kilós, szakállas faszi, aki mint kiderült – merő véletlen – horgász. 😀

Na neki a szájába akadt bele már horog, keszegezés közben.

Szóval jött a gipszes fiú, elkérte a fogót és bár a kezem majdnem leszakadt közben, elcsípte végre a horgot.

Mondtam is a dokinak, hogy igazából ez az ő érdeme, hiszen jól kifárasztotta előtte. 😀

Tetanusz, bazi nagy, szerintem túltolt kötés és egy hétig nem érheti víz, nemhogy hal.

Június 30:

Persze két napra rá már a pályán voltam. 😀

Nem ő volt  a célhal, de az idei őntelenségben minden egyes fenekeszegnek örülni kellett.
Ezt az egy halat sikerült aznap “fejbe dobnom” az egyre erősödő hullámzásban, miután túltettem magam a a Balaton Sound által okozott sokkon és a harcsátlanságon. 😃
El nem tudom képzeni, hogy ezt a zenének csúfolt ütemes kalapácsolást a helyszínen kemény drogok nélkül hogy lehet túlélni? 😃 Élvezni meg…

A hátralévő “harcsásnak” vélt napok nem adták. Balinokat fogtam ugyan, de a bajszosok sorra betlikre kényszerítettek.

Július hetedikén aztán gázolva sikerült újra elkapnom egyet. Hasonló méret volt, mint a horgot a kezembe belerántó példány. Nem is igazán értem, azt  miért nem így fogtam meg?

A csattanója pedig az egésznek, hogy megannyi betli, le, vagy nem akadt harcsa és két szakítás után, az egyik parti “helyem”  beadta a jobb harcsát. Csak nem nekem. 😀

Történt ugyanis, hogy egy Ausztriában élő barátom még kora tavasszal vett tőlem egy 7,5-es pink killer színű wave shadet. Ő tudta a helyet is és azt, hogy a halak mikor kapnak. És az egyik éjszakai süllős betli után a helyemen, a csalimmal, az időpontban, második dobára megfogta a 90+ centis harcsát, amikor idén először rápróbált. 😀 Írta is, hogy ez a hal 80%-ban az én érdemem.

Szuper! 😀

Egyébként csak azért tudtam ezt az írást most összerakni egy fél nap alatt, mert az asszony – aki, amúgy soha sem beteg – idén már a harmadik kórságot hozta haza és gondoltam legalább írok, ha már az ágyban kell fetrengjek, ugyanis ma hajnali fél ötkor egy Kis – Balatonnyi vízben ébredtem. 😀

Tavaly azt mondta nekem egy horgász cimbora, hogy ha egy kezdő harcsás halainak a fele kijön az már jó arány. Mivel tavaly ezt bőven túl, idén pedig alul teljesítettem, így az 50%-om még meg van. Jövőre ennél csak jobb lehet!

Kategória: Balaton
Címke: , , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

8 hozzászólás a(z) Idén is volt harcsavarázs? bejegyzéshez

  1. Nagy Viktor szerint:

    Azert akadnak meg parasztok, akiket az ujjadba vasalt fem okozta vernyomasod erdekel… 🙂
    Bajszot a vilagnak!

  2. Andreas Novichento szerint:

    “Csütörtökön volt egy ZH-ja, vagy vizsgája, –> mait 3-3-5-es <– jószágot."

    és most 😀 eldöntheted hogy görgettem 😉 vagy úsztattam…
    Novi…

  3. Andreas Novichento szerint:

    mert ollan brután jelent meg a hsz /nemtom_méé/…
    1.) “A hátsó horog akadt a szája sarkában, így a másik oldalt nyúltam be neki és emeletem partra a saccra –> 3-3-5-es mait <– ha kihagy akkor évet kellett volna ismételnie.

  4. Andreas Novichento szerint:

    2.) “Csütörtökön volt egy ZH-ja, vagy vizsgája, –> mait <– ha kihagy akkor évet kellett volna ismételnie."

  5. Rumi szerint:

    Egy ÁLLAT vagy!!! 😁
    Csak így tovább!
    Ismét egy szinvonalas írás!!!
    Remélem jövőre akadnak a harik!!! 🎣

    Üdv

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.