Végre vízen

Az utolsó bejegyzés végén azt írtam, hogy az idei domiszezonnál az első nap a Balatonon csak jobb lehet.

Jobb is volt, meg nem is, adott is, meg nem is, el is vett és nem is… Bár ennek az utóbbinak így nem sok értelme van. 😀

A víz 1,5 fokkal melegebb mint tavaly május elsején, igaz az idei elseje április 30.-ára esett. 😀 A vízszint viszont jóval kisebb, így nem számítottam a tavalyi süllődömpingre, amikor is késve érkezve sem vallottam szégyent.

Ennek ellenére ugyanarra a pályára mentem ki, meghagyva az esélyt a süllőknek, bízva abban, hogy a tavalyi évvel ellentétben balinokat is találok a sekélyben és a nád előtt. És ott motoszkált a harcsa a fejemben, mivel több pályán – így ezen is – napok óta zajlott a dévérkeszegek ívása.

Pont emiatt már sötétben a vízen kellett volna lennem, de valahogy nem akartam, vagy bírtam még korábban kelni.

A vízre tételi helyen egyből melóval kezdtem. Egy nagyobb ágat kellett odébb tennem. Mivel a kajak így is neccesen fért el, így sikerült felborítanom az egész hóbelebancot. A nikon példáu 5 centire landolt a víztől. 😀

Jól indult a buli és még milyen szép lett a vége. 😀

Az első négy spotot , ahol dévérek is ívtak rommá dobtam az erősebb cuccal, nulla eredménnyel. Így az ötödik ilyen szakaszon úgy döntöttem, hogy baszokénrá és simán eleveztem előtte. Öreg hiba volt, mert a nádas rész felénél az 50 centis vízben jó harcsa robbant a kajak orra alatt, ahogy fölé értem. 😦

Hiába próbáltam meg utána mindent, a jó halat-  ami a sekélyben feküdt dévér lakomára ácsingózva elijesztettem. 😦 Nincs mit szépíteni, ezt bizony rendesen elbasztam. 😦

A mélyebb részhez érve az első öbölnél aztán forgott – rabolt néhány balin, majd a nád előtti szakaszon is voltak jó jelek. Nem sok, de halra utaló jelek.

Nincs ezen mit cifrázni, két új csalival próbálkoztam és meg kell, hogy valljam, működnek. 😀

Az elsőt a vertic magnet névre keresztelt csali adta be.

Pink killer színben. Most nem azért, mert én készítettem, de tényleg fasza lett. 😀 Egyenlőre limitált darabszámban lesz elérhető az 5,5 centis hosszához társuló 10 grammos tömegével.

Aztán esélyt kapott a wave minnow ugyanebben a színben.

Istenemre mondom ez is jónak tűnik. 😀 Nem egy thrill. Sem távolságban sem nem kell tépni, mint az állat, de működik. Azt gondolom a süllők sem fogják majd fumigálni. 😀

Fel is tettem Szabi barátom kedvenc balinos színét. 😀

Ebben a fogásban az volt a vicces, hogy a csali még nem volt behangolva és erősen jobbra oldalazva ki – kibukott a felszínre és ebben az állapotában bombázta le a következő ragadozó őn. 😀 Tulajdonképpen egy nem éppen felszíni csali adta ki az első idei felszíni balinomat. 😀

Tipikus nappali balinos szín a foiled tiger. Nálam legalább is igazi slágerszínné vált az utóbbi években.  Hogy Szabi most vakarja a fejét, abban teljesen biztos vagyok. 😀

Az egyik kedvenc részemhez érve, aztán megint az új vertic került a kapocsba white metallic színben. Meg is hozta nekem a nap balinját ( sajnos halát is) egy ó 60+os őn képében, amit alig győztem olyan messze eltartani, hogy beleférjen a képbe.

Közben ismerősök értek mellém két gumicsónakkal. Beszélgettünk egy keveset, aztán ők megindultak nagy erőkkel a kisebb armada irányába, akik már a süllős helyet vallatták.

Én még dobáltam, így némi spéttel értem a pályára, ahol egyikük éppen egy jó süllővel fényképezkedett.

Nincs nagyon mit szépíteni a dolgon, de elszarakodtam az időt, így elég késve értem a helyre. Valahogy nem tudok annyira remegni a süllőért – nagy süllőért, mint sokan. Akkor sem, ha tavaly volt benne részem négyszer is és tényleg csodálatosak ezek a nagy sárkányok. Wobblerrel lenne igazán fasza egyszer ütni egy nagyot. 😉 Persze csakis sajáttal. 😀

Kb. 2,5 órát voltam ezen a részen. Lófasz hal sem volt már a helyen. Egy komoly darabot ütöttem, de sajnos vélhetően kagylóba vitte a cuccot és a fluoro előke megadta magát. 😦

Végül nem emiatt kellett otthagynom a helyet, hanem miután úgy leakadt a horgonyom, hogy kénytelen voltam otthagyni, feltámadt a szél.

Szélben, horgony nélkül kajakból süllőzni pedig esélytelen és reménytelen is egyben.

Visszafelé a vertic csalim black metallic színváltozatával vallattam a nádfalat. Pont azon agyaltam, hogy csak egész kicsin múlott egy brutál jó peca, amikor valami odalent megálljt parancsolt a csalimnak.

A bot benne maradt a kapásban. A hal nem mozdult, de éreztem hogy rajta van a cájgon és ez bizony nem akadó. 😀  Amikor hirtelen megindult, a cucc megint megkönnyebbült, mint nem olyan régen a süllő esetében.

A különbség csak annyi volt, hogy a tüskéshátúnál a fluoro adta fel, jelen esetben pedig a zsír új, nyolcas fonott. 😦

Annyira tipikus, hogy a harcsát cuccot leszarta, a tempósan balinra húzott csalit meg leszedte. 😀

A nap hátralévő részében egy torzsába beleszaggattam a white metallic színű halmágnest és volt még egy balintól lekövetésem. Egészen a kajak mellett fordult el a csali mögül.

Döntse el mindenki magában, hogy jó volt e az első napom?

Nekem jó volt, meg nem is, hisz adott is és nem is.

Kategória: Balaton | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.