Az elmúlt két hónap nem a pecáról szólt. Nem így terveztem de ez a tél vége – kora tavaszi időszak az utóbbi években szinte mindig ilyen szarul alakul.

Több télikeszeg peca is tervben volt, de legkevésbé sem valósult meg egyik sem. Ma úgy voltam vele, hogy kimegyek, akármi is történjen, hiszen nyakunkon a felmelegedés és a keszegek egy héten belül el fogják hagyni a kikötőket és lassan megindulnak az ívóhelyek felé.

Délelőtt melóztam és mivel jól haladtam, így délben összepakoltam a kis minimál télikeszeges motyót és már gurultam is a kikötő felé, ahol tudtam, hogy bent van még a hal, hiszen szombaton Dave cimborám is szépen fogott belőlük.

Nagyjából tudtam is, hogy hol keressem a halakat. 8+4 grammos úszóra cseréltem a legutóbb sekély vízen használt  kisebb darabot, ránézésre belőttem az eresztéket és az első dobásnál még be sem állt az úszó, már húzta is a mohó keszeg a kukoricát.

Az első három dobásban két hal volt, majd kicsit elcsendesedtek, ritkultak a kapások, így keresőpecába kezdtem. Pont amikor az egyik vitorlás mellett megleltem a rajt, amiben volt pár szebbecske bodorka is megjelent egy karbantartó srác.

Kérdezte, hogy tudom e, hogy belül nem lehet horgászni?

Mondtam, hogy persze, de ebben az időszakban senki nem szokott szólni érte. Hétvégén is bent horgásztak és egész télen bent sügerezett a fél ország.

Azt mondja ok, de most lent van a főnök, ő szólt.

Folytattam a pecát, hisz meg volt a csapat. Minden dobás, ami 1 méteren belül a vitorlás mellé esett halat ért.

Kezdtem élvezni a dolgot, gyűlt szépen a sütni való keszeg. Úgy voltam vele, hogy fogok még egy jó 10 darabot és meg is kaptam, amiért mentem, amikor egy motoros gumicsónak fordult be a fakkba.

Itt már tudtam, hogy annyi volt mára a pecának és akasztottam is be a horgot a boton található rögzítő fülbe.

Normális volt az ipse. Felajánlotta, hogy regisztráljak be és akkor a kövezésről horgászhatok kifelé.

Én mondtam, hogy köszi, de inkább befejeztem. A kövezésről kifelét amúgy is baszhattam volna, de ezt már csak magamban tettem hozzá.

Azért beszarás, hogy demonstrálva erejét és hatalmát nem gyalog jött ki, hanem képes volt a sójánál a csónakba szállni, beindítani a motort, körbe motorozni négy fakkot és beállni elém, ahelyett, hogy odasétált volna. 😀

Komolyan nem tudom, hogy ennyire randa e pofám, de lassan minden kikötőből elküldenek a környéken. Télen egyszer sügéreztem ezen a pályán, de amikor hétköznap a 11. sügérbasztató ds horgász jelent meg a pályán, én inkább hazamentem.

Heti szinten jelentek meg posztok a pályáról több alkalommal és több horgászcimbora is rendszeresen keszegezett bent. Senkit sem küldtek el.

Tuti a pofámmal lehet a baj! 😀

Értem én, hogy szabály szerint nem lehet befelé horgászni, de lassan nem lesz tényleg olyan parti pálya, ahonnan ne küldtek volna legalább egyszer el. A második után általában nem is megyek az adott helyre többet, nehogy egyszer gépfegyveres kommandósok rontsanak rám, amiért érvényes területi engedéllyel a Balatonon horgászom. 😀

Az az igazság, hogy a szerény matchbotos tudásommal 1 óra alatt megfogtam a 4 kiló keszegemet, de nem volt kedvem még hazamenni, így én állat beálltam az öreg mólóra a helyi erők közé. 😀

Az egyik öreg csipogós cuccal, a másik kézben tartott két horgos szerelékkel ellátott féder bottal vallatta a pályát. Kicsit messzebb a szokásos karikajelzős, dupla horgos, bordáskosaras öregek bombázták a vizet.

Sokáig nem bírtam.

A helyi hangadó először a faszit szidta, aki kiküldött. Aztán jött a KöcsögSzárizsolt (bocs Zsolti) és a Balatonihal. Majd a helyi horgászboltos, aki külön megjelölte a tavaly leadott fogási naplóját, mert 200 kiló ponty volt beírva és őt innentől külön megfigyelik majd. 😀

Aztán odament a bordáskosaras öregekhez, akik közölték, hogy ők éppen a pináról beszélgetnek. De ők nem szeretik a száraz pinát, csak a frisset. 😀

Az egyiket amikor felállt és felém fordult fel is ismertem. A régi almádi mólós tagok közül volt egy normálisabb darab, full fehér hajjal. Inkább 80, mint 70 éves.

Nem tudom a mama mit szólna otthon az előadásához? 😀

Aztán amikor elkezdték Lölőt szidni, tudtam, hogy eddig bírtam. Pakoltam, amilyen gyorsan csak tudtam és hazamentem.

Állítólag még mindig kevés a vitorláskikötő a Balatonon és állítólag ezek az öregek egyszer ki fognak halni, de én nem hiszek a mesékben. 😀

Remélem én is leszek egyszer ilyen öreg és azt is remélem, hogy a velem akkor egyidős öregeknek nem a jövő Lölője lesz a a témája. Inkább a pina, még ha száraz is. 😀

Miért van az, hogy az ember lemegy kicsit kikapcsolni és úgy megy haza 1,5 óra peca után, hogy ennek a Világnak tényleg égnie kell?