A háromszor visszaengedett ebéd

Amikor a savage gearhez kerütem, az első cikkem után egy igen kedves “rajongóm”, akit nem ismertem sem személyesen, sem pediglen az internet világából, egy nagyon szívhez szóló emailel örvendeztette meg a magyar központot. 😀

Amellett, hogy közölte, a személyem miatt jelentős visszaesések várhatóak majd az eladásokban ( nem jött be! 😛 ), kifogásolta a trágár és szókimondó stílusomat. Leírta továbbá, hogy divat c&r horgász vagyok, hiszen ő tudja, hogy eszek halat! 😀 Egy horgász, halat. Muhahahahaha!

Akkor még busszal jártam horgászni és sokszor munka előtt, ezért egyszerűbb volt a halakat egytől egyig elengedni, talán ez a csodálatos email is arra késztetett az elmúlt hat évben, hogy megmutassam nem vagyok divat c&r fazon. 😀

A halételek fogyasztását szinte nullára redukáltam. Volt olyan évem, hogy egyetlen halat sem vittem haza. Ebben a bizonyos évben 2 olyan balin volt, amit nem lehetett egyszerűen útjára engedni. Az egyiket egy papának adtam az egyik mólón, munkakezdés előtt 15 perccel. Nem tudtam volna a hallal mit kezdeni, hisz erről a településről így is neccesen értem be nyolcra. A másikat a fiam fogta egy nyaralás során. – Akkor még úgy tűnt érdekli a peca. – Úgy leszívta a spro asp csaliját, hogy alig találtam meg benne. 😦 Ennek a halnak is egy helyi erő örülhetett, ugyanis a szálláson nem volt főzőkonyha.

Három évvel ezelőtt télen figyelmeztetett az élet, hogy változtatni kell az étrendemen. El is határoztam, hogy tavasztól sokkal több halat fogok enni. Aztán tavasszal mindig azon vettem észre magam, hogy minden halat elengedtem Annyira bennem volt ez az automatizmus, hogy sokszor csak peca végén ugrott be, hogy legalább egyet el kellett volna tennem. 😀

Tavaly nyáron megint sok minden megváltozott. Felmondtam a melóban és a savage gearnél is. Az azóta eltelt idő ráébresztett, hogy mennyire jó ez így nekem szabadon és mellette arra is rájöttem, hogy túl sok olyan ember véleményével foglalkoztam az utóbbi években, akikre nagy ívben szarnom kellett volna.

Ennek folyományaként és mert dokinéni megint megkongatott egy kisebb vészharangot, idén elég sok halat vittem haza. Legalább is az előző évekhez képest. 😀

A mai pecára is úgy mentem, hogy benne volt a napban az ebéd ígérete. 😀

Bence már korábban megjelent több írásomban is. Ő az aki megalkotta az első Balaton wtd-t.

Idén érettségizett, lakás felújításban segédkezik és valljuk be elragadta a másik nem iránti vágya, így idén eddig egyetlen X szerepelt a fogási naplójában. 😀 Ebből akartam egy kicsit kirángatni azzal, hogy ma háromra érte mentem.

Sajnos a szél előrejelzés sok jóval nem kecsegtetett. Felszíni csalis orgiára nem nagyon számíthattunk a kiszemelt pályán, de sok minden mellett azt is megtanultam az elmúlt években, hogy a balin megfogható koszos, hullámzó vízben is. Így is lett! 😉

Mivel erre a szituációra olyan saját készítésű csalival még nem rendelkezem, amivel nagyot lehet dobni és a hullámzásban is működik ezért néhány gyári vertik is a dobozomba került.

Az első hal nem sokkal 4 óra után le is bombázta az akkor még csillapodni látszó hullámzásban a felszakadt hínárszálak, törmelék és nyárfaszösz között – alatt húzott vertiket. A nyárfaszösz egyébként elég rendesen megkeserítette a hajnalunkat sajnos! 😦

Nem mondom, hogy kapást – kapás ért, sőt! Nagyon sok helyet megnéztünk a reggel folyamán, de rablást alig láttunk az egyre jobban, hatalmas sávokban bebarnuló – koszosodó vízben. Aztán valahogy mindig visszakeveredtünk a reggel halat adó rész környékére.

Bencének is meg lett végre az idei első balinja, aztán a második is. Nekem 5 balinból 4 darab, 2 süllőből pedig 1 darab volt kézben. A gyári mellett fogtam Bence handmade csalijával is.

Belülről is fura volt “nézni” egymás mellett álló két felszíni csali bolondot, ahogy a hullámzásban, felfelé tartott bottal izomból húzzák a vertiket. 😀

Gyönyörű, mint mindig

Zebralure

A paparzzi lekapott, ahogy lekaptam a halat

Ha velem normális egy öreg, én sem vagyok rest és segítek

Az idei első Bencének

A második

Az egyik balin elég közel verte le a gyorsan húzott csalit. Szájszéles akadás volt mégis vérzett rendesen. Ilyenkor valószínűleg először mélyebben akad a horog és megsérti a hal szilványait. Úgy döntöttem ő lesz ma az ebédem. 😀 Tényleg szeretem a bolti lazac, meg pisztrángfilét, de azért ahhoz drága, hogy 2 naponta ilyeneket egyek és ugye a balatoni hal az egészséges.

Halam persze máshogy gondolta, mert abban a pillanatban, hogy vertem volna fejbe, megugrott és meglépett. 😀

Rá néhány dobásra furcsa kapásnak vágtam be. – Itt már 40-50 centis hullámzásban horgásztunk, sávokban sárosan koszos vízben, rengeteg felszakadt hínár között. – Süllőre, vagy nagy csapóra gyanakodtam. Jó kilós süllő volt. Ebédnek tökéletes!  Persze leakadt a kövezés előtt. 😀

Aztán helyet változtattam és első dobásra ütöttem egy kettes forma balint, persze az újabb ebédjelölt is kirázta a szúrós falatott.

Az utolsó aztán nem menekülhetett! 😀

Beszarás, hogy 8.30-kor, atom hullámzásban, gyorsan húzott csalival, dobástávon süllő jön és nem is egy. Pár éve, ha valaki ilyet mesél nekem, egy hétig röhögtem volna rajta. 😀

Régen azt hittem, hogy halat csak tiszta, tükör vízen lehet fogni pergetve. 😀 Azért ezt a nézetet pár száz alakalommal sikerült azóta megcáfolnom.

Szóval a süllő nem volt egy óriás. Kemény 36 centiméternek mértük faroktőig, de jó kövér hal volt, így ma ő lett az ebédem. Akkor most divat catch&filézz lettem? 😀

Lófa..át, csak helyre billent bennem sok minden, ami kicsit talán félrement, vagy túlerőltettem. 😉

Mindig könyveljétek be

Egy kicsit azért lehetett volna nagyobb is

Persze ettől még nem lesz belőlem húshorgász, nem a nettó halhúsért kelek fel éjjel kettőkor és bármikor ki tudok menni úgy horgászni, hogy eszembe nem jut halat elvinni. De az egészség az fontos, ezt megtanultam az elmúlt pár évben. 😉

A nap érdekessége, hogy otthon a telefonomra nézve egy üzenet fogadott egy vevőmtől, akinek pontosan az a peca fekszik talán a legjobban, amit ma műveltünk. Flatshad húzva, vagy vízközt emelgetve. Nagyon eredményes vele!

Ma fordult a kocka. Mi fogtunk az ő kedvenc módszerével, míg ő a miénkkel.

Szia Feri
Ma felavattam a csalikat , hát szóhoz se jutok, brutál peca volt! Nem nagyon használok felszíni csalit , de megfertőződtem az biztos! 😁🤩
Nem tudom hány darab, nem is az volt a fontos , kiugrottak érte a vízből. Köszönöm még egyszer a csalikat. 😁
Kategória: Balaton | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Andreas Novichento szerint:

    Feransz 🙂 sok minden ért-ér mostanság és nem csak jó… sejtheted, tud6od mi minden van mögöttem a pecában… vénebbként :p mondom neked; x@rd le magasról azokat, kik éjjel 2kori hívásodra álmosan nem így felelnek: “Ásót vagy cementet készítsek? Vagy mindkettőt?”… ennyi: Novi…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.