A K…. Anyádat!

Rengeteg történés volt mostanában, szerencsére inkább halasak. A main még mindig nem tudok napirendre térni, pedig már átéltem néhány érdekes szituációt a balatoni parti, csónakos és kajakos pecáim során KreténRobitól, a Belterületen határán át a Rakétás Emberig. 😀

Sajnos tegnap kaptam egy rossz hírt, ami miatt inkább lemondtam a mai márnázást. Pedig hatalmas flash lett volna pergetve márnát fogni. Petya küldött is pár képet. Hát….  Na majd legközelebb!

Pecázni azért kell alapon este összeraktam két kis doboz csalit és előkészítettem a gázlós cuccot. Ahhoz azomban már lusta voltam, hogy este kivigyem a kocsiba.

Este aztán küszívásról és süllőkről jött a hír, így három óra alvás után wobblerekkel felvértezve indultam az idei első éjszakai süllővadászatra. A gázlót így reggel sem raktam be, ami nagy hiba volt!

Persze éjjel bejött a hullámzás, a kő széléből beljebb húzódott a kishal. Voltak azért rablások, de olyan mélyről indulók. Viszont a hínár miatt csak felúszó wobblerek jöhettek szóba. Két megtolásig jutottam saját csalival és Gpepp shadre volt egy jó ütésem, de egyik sem akadt meg.

Négy előtt aztán kezdett megállni a szél és a kishalak is egyre közelebb kerültek a parthoz, volt végre néhány rendes süllő rablás és egy éjszakai balin is egyre többször mutatta magát. Meg volt minden esélyem egy igazán jó pecára!

A következő pillanatban egy nyugger házaspár jelent meg a mögöttem lévő padnál, köszönésemre annyit se reflektálva, hogy rohadjak meg. De nem kellett sokat várni és megkaptam a magamét! 😀

A papa feltette a fejlámpát, aminek olyan erős fénye volt, hogy a tarkómon keresztül kiégette a szemeimet. A muter meg egyszer csak mellém állt és a szintén reflektor erejű fejlámpával elkezdte szétvilágítani azt a pályát, ahol horgásztam, miközben közölte a papával, hogy nincs kishal.  Baszki akkor mik villogtak a lámpa fényében? 😀

Itt udvariasan rákérdeztem, hogy mi a terv? – Mert a mögém pakolás sem kecsegtetett semmi jóval, ahogy az sem, hogy elkezdték nekem szétbaszni a pályát!

Erre a fater a bottal a kezében megindult felém, miközben édesanyámat emlegette!

Itt már tettem is le a kövezésre az utolsó éppen maradt kis finezzémet, miközben felkészültem az ütés kivédésére.

Az volt mindkettőnk szerencséje ( 😀 ), hogy az öreg vagy sánta volt, vagy csípőficamos és a muter oldalról előbb ért oda, minthogy az öreg üssön és elkapta azzal, hogy hagyjad, nem éri meg!

Mondtam a vén rohadéknak, hogy most az egyszer hallgasson a mamára, mert ha hozzám ér, akkor ketté fogom tépni, a botból csokornyakkendőt kötök neki és eltemetem a parti kövezés alá! 😀

Szóval ezt is megértem, egy 70 pluszos (nem kilóban, korban) tata meg akart ruházni hajnali négykor! 😀 Köztem és a móló között volt egy kilométeres horgászmentes szakasz, de ők a nyakamba akartak ülni, szétbaszták nekem a pályát és még ő akart engem agyoncsapni a botjával. 😀

Végül némi morgás közepette elköltöztek a legközelebbi padra. Amikor a nyanya másodszor fordult, odabökte, hogy itt van, le lehet ülni a padra. 😀

Szerintem azt sem tudta, hogy mit csinálok, de engedélye van neki is, hogy négy bottal horgászhassanak a még több halhús reményében. 😀 A tata az az igazi munkásőrfejű, vén rohadék volt, aki a szarát is megenné, ha nem lenne büdös.

Persze a nénike a két bottal visszasomfordált mellém és tőlem 5 méterre, srégen, kicsit elém dobta be a két kishalas fenekező cuccot, nehogy balra 3 méternél nagyobbat tudjak dobni. 😀 De már leszartam!

Az incidens ellenére végül egészen jó pecát hoztam össze. Mivel nem ették a rendes csalikat, így az 5,5 centis miniwavet tettem fel, hátha egy balinkoma elcsábul és onnantól fogva jöttek sorra a kapások. 😀 Nem csak balinok!

Három süllővel nyitottam, amiket a vízben elengedtem. Nem lett róluk kép, se belőlük ebéd, igaz az egyik ránézésre  nem is volt méretes. Valamit nagyon eltaláltam ennél a kis csalinál, mert nem ezek voltak az első tüskéshátúak, amiket fogtam ezzel a típussal.

Aztán jöttek sorra a balinok is. A legszebb a lábam előtt rázta ki a lenyomott szakállú 10es horgokat. Hármat azért kézbe sikerült vennem, majd később a nyugger páros másik oldalán, az újra beinduló, szórvány íváson három kapás kiadott egy halat.

A nyanyának kapása volt, de mire a bothoz ért már bólogatott ott minden. A papa is odasántikált, átvette a botot és a kapás hevességéből ítélve – szerintem balint – sikerült leverniük a horogról. 😀

Ki tudja mi lehetett volna, ha nem másznak a nyakamba. 😦 De ilyet, hogy egy 70 év feletti fater meg akarjon ruházni, na ilyet még nem értem! 😀

 

 

Kategória: Balaton, balin, balsa | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) A K…. Anyádat! bejegyzéshez

  1. Andreas Novichento szerint:

    Feransz 🙂 mert mindig ott pecálsz beelőzve, ahol a másik akar lebútorozni, akár a jövő héten /és 300 m-re arrább is/… szerintem 😉 már előre versailles-ba arcodat 😀 és szégyelld el magadat /vagy háromszor/, de gyorsan… Novi…

  2. Nagy Viktor szerint:

    Orok tanulsag, hogy nem csicsakajakkal a testem alatt nem aldozom az Ultra Viola istennonek a, muanyagot, hanem szelvizen surranok, elkerulven a verszivok es a tesztoszterontol dusult hajnali bikak egyuttes offenzivajar! 🙂

    Egy beauty call es megyunk csaklyaval meszarolni! 😛

  3. Nagy Viktor szerint:

    Es legkozelebb a megfelelo karaktereket nyomom, igerem! 😉
    Felhaborito, hogy nem lehet javitani…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.