Jó híreket kaptam egy pályáról pár hete. Minden este hatkor a random balinok mellé kishalfoci őrület volt a nyílt vízen.

Sajnos napokig csak néztem a képeket és olvastam Olivér beszámolóit, aki aratott a pályán. Ami nem elhanyagolható tényező, hogy mindezt a nyolcas és hatos white walkerrel tette. 😉

A csalik kölcsönben voltak nála a kis tanítványától. Mivel haza utazott és vissza kérte azokat jogos tulajdonosa, ezért megígértem, hogy viszek vendéglátómnak egy hatost ajándékba a sok – sok képért cserébe.

Amik sokkolták a facebook oldal követőit és sokkolt engem is, hogy hirtelen hányan szeretnének ebből a csaliból.

Azt hiszem erre az évre nem szabadna több rendelést felvennem! 😀

Szóval azon a bizonyos napon motoroztunk a pálya felé. A fegyverek készenlétben álltak a csónakban. Nagyon bíztunk mindketten az őrületben. Én saját propbaittel és a gyári smashtailel szerettem volna piszkosul fogni. Vendéglátómnál a kis walker figyelt a kapocsban.

Közben figyeltük persze a vizet, hátha útközben látunk néhány rablást, hisz a hat órás kezdés még jóval odébb volt. Az első két rablást Olivér találta el úgy a walkerrel, hogy mindkettőt leszedte egy balin. Az első leakadt a második csónakot ért.

Megérkezvén a tuti placcra elég sokáig várakoztunk, de késtek a balinok. Azt megelőző napokon minden este hatkor beindult az őrület. Ezen a napon nem, így nyílt vízi jószágok keresésébe fogtunk, aminek az eredménye részemről is egy walkeres balin lett.

Haj, szakáll kegyetlen, a hosszú ujjúba meg majd belepusztultam, de inkább mint hogy rommá égjek! 😀 #csakarumcájsz

Sajna nem találtunk több éhes balint, így úgy döntöttünk visszamegyünk a meccs helyszínére, hátha közben a balincsapat is megérkezett.

Körülbelül 5-600 méterre lehettünk, amikor már látni lehetett a pályán, hogy elkezdődött a BL döntő. A kis motor teljes erővel hajtotta a csónakunkat, de egy örökkévalóságnak tűnt akkor az a rövid út. Az adrenalin szétfeszítette az ereimet, mert végre ott voltak, bombázták, zúzták a kishalakat!

Persze az igazi showról lemaradtunk, de néhány levezető dekázgató játékos azért maradt a pályán. Ahogy csorogtunk volt mellettünk egy forgás, amit balinnak véltem. Le is durrantotta a sötét nagyurat! 😀

Az egyik aznapi tervem beteljesült. Samashtail did the job! 😀

Vártuk a halakat csendben. Ilyenkor nem szabad szétcsapni a pályát. Aztán megindult megint egy kisebb csapat és jöttek a kapások, halak sorban.

Menni kellett utánuk. Nem adták könnyen magukat, mert már nem voltak annyira koncentráltak a támadások sem. Sok rontott kapásunk is volt.

Olivér talán legdurvább akciójánál a balin velünk merőlegesen, vagy egy méter hosszan kicsapta a walkert a vízből. És amikor beérkezett kegyetlenül eltörölte.

Ez után azt mondta ez felért 40 thrilles fogással. Vagy négy éve sulykolom ezt belé.

Azt hiszem ebben a pár napban végre megértette. 😉 Igazából sok csalit használ, de azért szoktam zrikálni rendesen. Innentől viszont #csakathrill helyett #csakawhitewalker lett a jelmondata! 😀

Aznap ő “nyert” 6:5-re, bár nem versenyeztünk. A walker összesen hét halat adott.

Nekem jött egy gyárira.

Ígérem a károgó kollégának, hogy legközelebb még jobban beletolom a csalit a kamerába! 😛 😀

És meg lett az az áhított saját propbaites balin is, méghozzá az új orange unka színre.

Harmadszorra szedte le, így a videó nem annyira szalonképes! 😀

Ezt a balint már jóval a csapattól odébb fogtuk. Totál szétszéledtek.

Későb  újra megálltunk a javaslatomra.

Nagyon megérte!

Nem sokkal rá a csónak mögött volt egy brutális, terítős rablás, ami megfoghatatlan nyílt vízi nagy balint sejtetett.

Öt akciónk volt tőle!

Olivérnek a white walkert többször betámadta, nekem pedig a  saját propbaitet.

Ott forgott a komolynak vélt test a kishalak között és nem tágított.

Az összes akció szinte négyzetcentire ugyanott történt. Már az első akciónál úgy ütötte ki a walkert, hogy biztos voltam a nagy halban!

A másik boton fent volt a gonosz törpeharcsa. Vagy úgy engem neveztek el a kép alapján? Már nem is tudom. 😀

Szóval a sötét nagyúr bevetésre lendült és egy méter után bebombázta a nyílt vízen a nap hala!

Életem második legnagyobb balinja hosszra, de súlyra mindenképpen a legnagyobb. Széles és magas hátú, vaskos hal volt. A nap koronája!

Azt a fejet bakker! 😀

Kurvára örültem!

Az eredeti videóban, ahogy csapkodja a csalijainkat az nagyon szalonképtelen dolgokat hozott ki belőlem. Annyira, hogy még a blogra sem szeretném kitenni, így marad ez a reklámverzió kissé teátrális zenével. Valahogy ez akadt az utamba. 😉

Van akit sokkolt. 😀 De nem érdekel! 😛

Olivér fogásairól is vágtam egy videót. A zene ugyanaz, mert kiderült, hogy kedvenc labdarúgója néhány videója alatt szerepelt. Akkor legyen!

Olivér egy 270-es 14-40 grammos speed masterrel balinozik 0,22-es monoval. Nem az kimondott felszíni csalis balinos pálca, de annyira szereti, hisz kölyök kora óta használja. Minden évben elgondolkodik a cserén, de összenőtt már a jobb karjával. 😀

Azóta többször megjártuk a pályát, de a balinok eltűntek.

Az a gyanúm, hogy azon a napon megfogtam a banda nagyot és vitte magával a többieket egy másik pályára, amit kevésbé érzett veszélyesnek. De az is lehet, hogy csak én gondolom túl és a szél verte szét a csapatot.

Már sosem fogom megtudni, de én az elsőben jobban hiszek. 😉

Amikor kikötöttünk két kisöreg is pont ezt tette. Az egyik dicsekedett a két fogott pontyával, kérdezte, hogy nekünk jött e valami?

Majd kiszállt és két csónakkal mellettünk kicsapta a bránert, miközben közölte, hogy dolgozik a komló és belepisált a vízbe. 😀

Szerencsére én már a stégen álltam, de vendéglátóm srégen szemből akár láthatta is, ahogy az öreg kicsavarta a szerszámot. 😀 😀 😀

Balaton én így szeretlek!

PS.:

Amit egyébként fontosnak tartok a smashtailes videóval kapcsolatban megjegyezni az a hal kiemelése a vízből.

Ekkora halat tarkófogással már nem lehet kivenni!

Összenyomorítaná az ember, ha elég szorosan akarja tartani ahhoz, hogy ne ugorjon meg. Kopoltyúba balinnál még véletlen se turkálunk! Nem olyan erős a kopoltyúfedője, simán be vagy leszakadhat!

Lipgrip nálam kizárt minden halfajtánál!

Ahogy a szájba turkálós fogás is!

Merítőt ritkán viszek magammal a csónakba. Szóval maradt ez a faroknyélnél megfogom és alányúlok lehetőség, ami elsőre egyébként nem sikerült. Volt benne még erő és megugrott a vízben, ezért a kamerán a vízcsepp.

Másodjára azért összejött. Csak azért írom ezt, mert nagyon sok horgásznál látom, hogy helytelenül kezelik a visszaengedni kívánt balinokat, rossz példát mutatva ezzel a kezdőknek. Kezdő én is voltam! 😉 Hibáztam is eleget, de hátha az ilyen videók irányt mutatnak a srácoknak.