50 lettem

Négy balin szopatott ma meg felszínivel. – írtam Zolikának, még július elején. 11/5 lett, de nagyon sokat mentem értük.

Azért jó volt!

Erre írta, hogy:

Már megint félig üres a pohár. Más a fél karját adná, ennyi halért.

És valóban, elképesztő mennyiségű halat fogtam, idén, de nagyon sok pecán, ott van az a kurva, DE! 😀

És a magyar ember ilyen, sőt szerintem az európai ember is. Egyszerűen, a negatív dolgokat hajlamosak vagyunk felnagyítani, a pozitívak fölé emelni.

Ez a bejegyzés több pecáról fog szólni, az 50. születésnapom környékéről, hiszen az 50.-en nem pecáztam, azt majd “látni fogjátok” miért?

És, hogy félig üres, vagy félig teli az a bizonyos pohár?

Mindenki döntse el, majd maga, a végén.

Bár a születésnapom, idén is 27.-én volt, én visszamennék, egészen 16.-ig, amikor sikerült elkapnom, életem eddigi legnagyobb, felúszó wobbleres süllőjét.

2026-07-16

Hajnali fél kettőkor keltem. Hiába volt, csak kettőre állítva az ébresztő, kidobott az ágy.

Van 3-4 helyem a nádban, ahol szoktam fogni süllőket. Egy ideje a kövezésekre nem igazán állnak ki.

Szóval, ilyenkor motorozok a nádfal előtt. Minden spot közelében lassítok, majd le is állítom a motort és hallgatózom.

Ezen a hajnalon, a harmadik pályán volt a hal.

Először csak éjszakai fogatlanok durrogtak, aztán néhány harcsa buffanás is felcsendült a nádban.

Esélytelen ezeket pergetve megfogni, mert nem mozdulnak ki az Istenért sem a nádfalból, szóval ezt a témát ezekben az esetekben elengedem, ha mégis beesnek süllős cuccra, akkor megpróbálok megküzdeni velük.

Aztán szépen lassan megjöttek az első, igazi, süllős, kaffantások és volt közte jobb hal is. 7-8 kapásom volt azon a hajnalon, de vagy nem akadtak, vagy leakadtak.

Lassan jött a nap, így a remény is elveszni látszott, amikor a kezdődő hullámzásban, a nád külső oldalán rabolt egy darabosabb hal.

Meg is ütötte a wobblert. Na mondom, ezt sikeresen elszúrtam megint. De a remény hal meg utoljára alapon, csalit cseréltem.

Kapocsba tettem, az általam inkább harcsára szánt, 6,7-es humpback fatshadet.

Fogtam vele süllőket, de nem szándékkal, viszont azon a hajnalon, beugrott, amit Bence mondott, miután egyéni rekord, 70-es süllőt ütött vele.

“Kurvajó ez a csali süllőre, olyan faszán el lehet húzni, kis vízben, a hínármező felett is.”

Ugyanott, ahol az előbb a “sima” humpbacket megbuzizta, megtette ezzel is.

Szívtam a fogam, hogy mi legyen? – akkor még nem szó szerint, de megint fordult a hal.

Itt már a kilétében sem voltam 1000 %-ig biztos, de újra mögé tettem a wobblert.

Nem volt tőlem 5 méterre a dagadt shad, amikor a gyönyörű, 67-es süllő lebombázta.

Vékonyan fogta a horog, de sikerült tarkón ragadnom. Még éppen az a méret, amit meg lehet úgy fogni.

Miután kiszedtem, ki is rázta a wobblert a szájából.

Ehhez az éjszakai wobbleres süllőzéshez nem lenne hülyeség a merítő használat. Ott is van a csónak orrában, csak mindig elfelejtem előbányászni. 😀

Igazán pazar darab volt!

A rontott kapások, a hajnali kelés, a gondok, minden kiesik az ember fejéből, abban a pillanatban.

Beírtam, felbilincseltem és újat dobtam.

Hááát izé…. Szinte centire ugyanonnan, még sötétben. Meg vannak ezek idén, teljesen kattanva! 😀

Lassan elcsendesedtek a fogasok, a szél egyre jobban fújt én meg kitaláltam, hogy az akkori börze előtt, saját részre félretett, blueorange színű nyolcas pencilt felavatom.

Egyet dobtam. 😀

A kis nádas mellett, ahol hetek óta szívatnak a fogatlanok, ahol már mindet megfogtam, vagy, ha nem, akkor látták már az összes létező csalimat. (később azért majd kiderül, hogy mégsem mindet)

A napkelte pazar volt!

Hogy is mondja a költő?

Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz.

Lett!

Ahogy árvaszúnyog is lett dögivel.

Meg aztán két topwater balin, a széltől védett oldalon, 15 centis vízben.

Teljesen elmebeteg módon védekeznek a sekély vízben!

Még ezek a kilós – másfeles darabok, is 15-20 métereket rohannak a csalival, a kapás után.

A szél meg csak jött.

Még egyet leszedtem az egyik kedvenc helyemen wobblerrel, aztán inkább “kimenekültem”.

A menekülést nem kell olyan komolyan venni. Imádom a hydrát!

Már írtam is a srácoknak, hogy ha eladják, meg van rá a vevő. 😀

Aznap csordultig telt, az a bizonyos pohár!

Legalább másnap volt, miből ürülnie. 😀

2026-07-17

Feledném azt a napot, ha lehetne, de inkább megírom nektek, had nevessetek. 😀

Mióta máshogy étkezem, sokkal jobb az emésztésem. A napok nagy részét megúszom egy, vagy két alkalommal és idén egyetlen olyan peca volt, amikor a kikötőben, muszáj volt még egyszer elvégezni, amit el kellett, de akkor sem fostam. 😀

Ezen a hajnalon, másképp alakult.

Előző nap cukkinis – krumplis lecsó volt ebédre, amit annyira szeretek, hogy vacsorára megettem a maradékot és mivel fél adagot nem akartam meghagyni, így az is simán lement. 😀

No nem későn, úgy hat fele.

Másnap hajnalban, nem akarta adni a halat a víz. Ha lett volna nálam, úszós cucc, akkor talán a harcsa meg lehetett volna.

Éppen a napkeltét fényképeztem, amikor elindult valami odalent.

Amikor érzed, hogy jönne a gáz és nem csak a gáz.

Megállíthatatlanul. 😀

Összeszorított farpofával álltam a csónakban, túl messze a kikötőtől. Levert a vasszer, ahogy tartottam magam és a cuccot.

Letettem a botot, óvatosan behátráltam és összeszorított segglyukkal lehajoltam, hogy megragadjam a súly kötelét.

Újra felegyenesedtem és konstatáltam, hogy ezzel megvagyok, de most jött a neheze. A súlyt felhúzni.

Elárulom, csak részben sikerült kivitelezni a dolgot, mert amikor a súlyt beemeltem a csónakba, egy kis laza fing, csak kijutott és vele együtt éreztem, hogy jött más is. Nem sok, de más is. 😀

A kikötőig esélyem sem volt elmotorozni!

Egy közeli nádöblöt vettem célba, letoltam a gatyámat és szép dolog vagy nem, belefostam a vízbe.

Az alsógatyába egy minimális színtelen letykó került, de azért így nem maradhattam, ha maradni akartam egyáltalán.

Kikötöttem. Bementem az erdőbe, de nem akart jönni semmi sem. Így alsógatyát cseréltem és úgy döntöttem visszamegyek.

Sőt én állat, még azt is bevállaltam, hogy a szomszéd településre is átnézek.

Sajnos pont aznap érte el az alga a térséget és a szelek miatt amúgy is szürke, koszos víz, még be is zöldült nekem.

Olyan helyeken találtam, intenzív küszívásokat, ahol idén még hallal sem találkoztam, de ezeket a rohadékokat nem lehetett semmivel sem elkapni.

Nagyon sok kapásból, végül kettőt tudtam kézbe venni, elkerülve vele, az első idei betlit.

A második volt az érdekesebb hal, két szempontból is.

Mögöttem rabolt egy hal, jó 25-re. Már rajtam volt a polár szemüveg és ahogy megfordultam, megláttam egy balint a csónaktól 7-8 méterre, tőlem elfele mozogni.

Elé tettem a mini shadet, kettőt beletwitcheltem, ő meg ledurrantotta.

Ebben a zöldülő algás vízben, tavaly is nehéz volt megfogni ő(n)ket. Akkor is fogtam hasonló módon látott halakat. Lehet aznap ez lett volna a kulcs, csak a hajnali történések okán, nem volt türelmem, kezdett egyre jobban sütni a nap és már folyt az izzadság, a seggem partján. 😀

Semmi másra nem vágytam, mint egy jó zuhanyra.

Ennek a halnak amúgy egy rozsdás horog lógott kívülről a fejében, egy fonott előkén, ami, már full moszat volt.

Persze a pohár aznap még tovább ürült.

Az egyik fogammal kínlódtam több éve is, akkor a doki azt mondta, hogy érdemes megmenteni, de a tömés utáni fogkő leszedés után, hetekig vérzett az a rész.

Ezt a vérzést idén, újra megkezdte, így 3 héttel korábban, elmentem vele fogorvoshoz.

Kifúrta a tömést, majd alatta a lyukat, ugyanis a tömés alatt beszuvasodott.

Azt mondta a dokinéni, hogy nem is érti, hogyan bírtam ezt fájdalomcsillapítók nélkül, hisz, majdnem a gyökérig ért a lyuk. És látszanak az erőteljes vérzésnyomok.

Megcsinálta, de ennek ellenére 17.-én délután újra vért köpködtem.

Azóta napi rendszerességgel köpök vért. 3-6 alkalom. Minden egyes alkalommal, addig, amíg nem jön több.

Azt hiszem megint jól sikerült, megcsinálni.

Csak holnap megyek vissza, hogy miért, azt, majd olvasni fogjátok, ha még van türelmetek. Mert időpontom, az bizony sokkal előbbre volt.

Mivel a feleségem szabin volt, így másnap Sajkodon kirándultunk.

Idén még nem jártam arra és szürreális látvány fogadott, ennyire alacsony vízállásnál. 😦

Konkrétan a fák alatt szoktak rabolni a balinok…

Másnap a Hegyesdi – várrom és a bányató volt a célpont.

Pazar volt mindkettő, de romot csak olyanoknak ajánlom, akik hajlandóak, az utolsó 30-40 métert, négykézláb, kapaszkodva megtenni.

Oda már egyedül mentem fel!

Mi más jött volna ki az üdvözlésemre, mint egy gyönyörű, sötét, fogatlan járőr?

Azért, ha nem lenne, ennyire messze, megpróbálnám WTD-vel becsapni, a kristály tiszta vízben. 😀

Következő nap süllőkkel akartam nyitni, de aztán este megkérdeztem a feleségemet, hogy van e kedve hajnalban csónakázni?

Mert akkor lemondok a süllőkről, elég lesz nekem a balin is.

2026-07-21

Ő mondta be, hogy merre menjünk. Abban az irányban, nagyon rég nem fogtam semmit.

De aznap bejött.

Fogtam egyet a nádban.

Majd Esztikén, igaz nagyon későn, de ívást találtunk.

Sok volt ugyan a rontott kapás, de azért fogtam szépeket és kettőből egy kijött topwaterrel.

Ahogy írtam, 27.-én lettem 50, bár ahogy a lenti tábla mutatja, én még csak 49-nek érzem magam.

Annyira nem ütött meg, mint, ahogy számoltam vele, de azért a következő kerek, az a hatvan lesz.

Na akkor, már, igazi vén fasz leszek! 😀

A hegymászásban és a gyönyörű, karsztvizű bányató látványa által megtelt pohár, azonban, újra ürülni kezdett.

Egyik hajnalban megint megindult a cunami. Aznap tízszer voltam wc-n. Na ez már nem lecsó effekt volt. 😀

Négy napig kínlódtam, majd a bevett hasfogó hatására két napig nem tudtam elmenni WC-re.

Így mentem bele az 50.-be, ráadásul le kellett mondanom a fogorvost is.

27.-én rengeteg jó kívánság jött, meg csak egészség legyen, meg sok ilyen pecát még főnök, amiken idén átmentél, meg Isten éltessen Feribácsi, meg boldogat bro, én meg 4 napja fostam és 27.-én nem hogy pecázni nem jutottam le, egész álló nap vért köpködtem…

Ürült az a kurva pohár, de 29.-én újra megindultam és egy ebédre való süllővel, meg egy hatalmas fejű, 69-es öreg és sovány éjszakai, fogatlan útonállóval, feltöltöttem.

2026-07-29

Meg volt az esélyem, életem süllőjére is.

Egy olyan kapásom volt a wobblerre, amit korábban, csak nagy mélységben vezetett gumihallal, vagy vertik csalival éreztem.

Korábban olvastam, képekkel illusztrált, főleg dunai beszámolókat, hogy a nagy süllő, rávert a wobblerre, de nem akadt, viszont a fogának a nyomai, a csaliban maradtak.

Hittem is, meg nem is.

Most már hiszek!

A két nagyobb lyuk, aznap keletkezett, a többi sérülés, másnap, amikor megint találkoztam egy nagy döggel…

Ja és aznap találtam egy csalit, amit végre meg akartak enni a kis nádas balinjai.

Igaz 4/0 lett. 😀

És még Esztikén is volt egy kapás wobblerre, de az sem akadt meg. 😀

Ezen felbuzdulva, mentem másnap is.

2026-07-30

Néhány kapásom volt végre sötétben, de csak kisebbeket fogtam. Elment egy kettes és egy kilós forma. Mindegyik piszmogós kapással érkezett és a csónaktól pár méterre, a felszínre emelkedve, könnyen kirázták, azt az egy horgot, ami éppen akadt.

Sima volt a víz, csak 20-25 méterre, dobástáv, mínusz 1-6 méteren voltak kapásaim. Nem mentem ki a kisvízre. 1-1,20-as vizet horgásztam és ráfogott valami a csalimra. Tippre 4-6 kilós hal, nagyon nem harcsásan ment.

Akkora balin meg nem létezik! 😀

És a többi lyuk, a fenti wobbleren, tőle származik.

Sajnos 10-15 másodperc után elveszettem….

Ahogy előző nap írtam, megtaláltam a nyerő balincsalit.

Hát baszki, aznap is csak arra volt akcióm, de siralmas lett a végeredmény. 8/1 jött ki! 😀

A dolog érdekessége, hogy csak a black mamaba színű wave the dogra volt kapás. Sem más színű wave the dogra, sem a többi fekete színű, felszíni csalimra, semmi reakció.

Az a szín és forma, meg a nagy vizet megmozgató, széles mozgás kellett nekik.

Csak nem eléggé! 😀

Valószínűleg egy nagyon jó süllővel hozott össze a sors és majdnem, az idén, legjobb – leghalasabb, felszínis pecában volt részem.

Most akkor félig üres, vagy félig teli?

2026-07-31

Vettem új zsinórt a süllős cuccra, nehogy, azzal legyen a galiba.

Elment megint két egészen jó halam, aztán bementem a kisvízre. 10 dobás/5 kapás. Egy kisebb, kettő leakadt. Szinte a csónak alatt fogtak rá a wobblerre, nem volt rendes kapásuk.

Aztán hatalmas ütés, bevágás és szakadt a zsír új fonott.

Egyszerűen nem értem hogyan, hiszen 2 dobásra rá úgy elakadtam a wobblerrel a torzsába, hogy nem bírtam betépni. Fölé kellett mennem, hogy kiszedjem.

Már csak 5 méter volt köztem és a part között. A hal sajnos elvitte, a leharcolt fatshadet. :8

Nem volt több, saját darab nálam a végleges szériából, mivel a másikat még korábban legyalázta, egy harcsa.

A kézzel készült prototípusok, meg lentebb jönnek.

A 7.5-es waveshad tudja kb, ugyanazt a mélységet. Meg is lett az eredménye.

A süllők ezzel be is kussoltak.

A következő kihívás az volt, hogy a kérésre tehénmintásra festett, wtd, saját példányát összehalazzam.

Legalább 50 dobásomba telt, mire ledurrantotta egy.

Sétáltasd a tehenet, azaz walk the cow. 😀

Aztán felkerült a black mamba. És pusztították végre! 😀

Volt sötét nádi hal, volt duplázás, tolóhullám, kidobott, majd lezúzott csali, beesőre rontott kapás, után, balról elgázolás.

14-15 akcióból, hetet leszedtem vele. 😀

Ahogy az árvaszúnyogot szedik, hajnalban a küszök, az olyan, mintha esne, az eső!

Aztán a nyílt vízről is leszedtem kettőt, pencillel. Az egyik igazán pazar darab volt, de a forróság miatt, feladtam.

Rendesen tele lett, az a bizonyos pohár, mondhatni, top water. 😀

Az egyik strand előtt találtam. Nincs olyan alkalom, hogy ne szednék ki, valami szemetet. 😦

Szombaton nem mentem.

Három napja, hajnalban keltem, mellette melóztam, főztem, kutyáztam és kármentést végeztem a kertben, plusz aznap fejeztem be 30 darab fat shadet, amiből négyet el is tettem, saját célra.

A mai peca, már szombat este halálra volt ítélve! 😀

2026-08-02

Van egy szomszéd. Ha nem is közvetlen. Egy ház van köztünk. Kezdi rendesen kicsapni nálam, azt a bizonyos biztosítékot.

Tegnap este, átmentem hozzá, miután egy kutya, aki amúgy nem helyi lakos, egy órája üvöltött, az udvarában.

Ott ismerkedtem meg kicsit közelebbről, Attilával, aki a szembe szomszédja.

Mondta, hogy pár napja, az egyik bulika alkalmával, ő bizony felkelt és éjfél előtt 10 perccel beordított a kerítésen, hogy ha jó lenne, ha elhalkulnának.

Nos, mint kiderült, aznap halt meg a faszi édesanyja, amikor ez a bulika volt.

Hát… vannak emberek.

A faszinak amúgy olyan a hangja, mint egy eunoknak. 😀

És ezt nem csak én mondom. A fiam, azt hitte kisgyerek, míg nem, az akkor még élő anyjával közölte, hogy takarodjon lefelé! Mi a faszt keres itt?

Ugyanis asrác a padlástérbe lakik, ahová külső lépcsőn jár fel. Felette, egész éjjel ég a villany, ami pont telibe világítja, a fiam szobáját.

Szóval tegnap ezek elmentek bulikázni, valamelyik cimborájának a kutyáját, pedig ott hagyták az udvarban.

Csóri állat, azt hitte elhagyták, egy vad idegen helyen ( Ilyen egy felelős kutyatartó.) és nonstop üvöltött.

Amíg a szomszéd, szomszédjával tárgyaltuk ki, ezt a gyökeret, addig a kutya kicsit megnyugodott, hogy embert lát és lecsendesedett.

Tízkor a nagy melegben valahogy sikerült elaludnom, de aztán 11.40-kor arra ébredtem, hogy szegény jószág üvölt.

Aztán néha egy – egy kutya, a környékről, nem bírta már idegekkel és becsatlakozott.

00.25-ig bírtam, aztán elmentem horgászni.

Gondoltam van időm, így megnéztem a harcsás öblöket és Esztikét is, nulla eredménnyel.

Az egyik helyen, szembe jött velem egy kajakos, aki köszönt is. Gondoltam is rá, hogy vissza kellene fordulnom, a “tutiba”, de hajtott, hogy a másik irányba is körbenézzek.

Mire odaértem a kis nádashoz, a kajakos már dobta…

Annyi időm, meg kedvem sem volt, hogy átnézzek másik településekre. Összevissza aludhattam 40-50 percet. Így végig néztem a kövezést, ahol egy legalább 15 centis kövessel zártam.

Majd ráálltam a nád külső oldalára, a kajakos zavarása nélkül. Még csak rálátásunk sem volt a másikra.

Leszedtem, egy legalább 20 centis harcsát, aztán ütöttem egy 1,5-essüllőt. Tudom unalmas, higgyétek el nekem is, de éppen fogta egy horog és kirázta.

Kivárásra játszottam és bejött.

Vagy nem fogott, vagy éppen meg volt a kvóta, vagy fáradt volt, vagy megunta, de lelépett.

Volt még 1,5 órám, de a süllő annyira a nádfalban rabolt, hogy sokat kockáztatva, két wobblert be is szaggattam, amiket aztán csak nappal szedtem össze. Ennek ellenére csak megakasztott halig, kapásokig jutottam.

Napkelte után, aztán nagy nehezen, de lekaptam 3 balint topwaterrel.

Majd a nyílt vízen, egy negyediket, tolóhullám elé dobva, azt hittem, hogy az a hal lesz a legnagyobb, de nagyon nem így lett.