Ezen a hajnalon késve érkeztem. Megint vihar volt a távolban és a legnagyobb kutyám egy nagyon durvaégdörgéses őrület óta fél tőle. 😦 Fél órával előre jelzi, ha jön és akkor is lebontja a bejárati ajtót kívülről, ha 30 kilométerre dörög, a környéken meg csillagos az ég.

Így volt azon az éjjelen is. Egykor be kellett engednem. Ilyenkor a kanapén “alszok” ő meg mellettem cuncorog a játszós pulóveremen, hogy érezze a szagomat. 🙂

Szóval késve, de elindultam, így már csak egy kisebb süllő jutott még sötétben.

Aztán megindultak a balinok, miközben a másik parton brutális vihar volt esővel, dörgéssel, villámlással és sokszor vészjóslóan közeledett. Kicsit bántam már hogy eljöttem otthonról, de a feleségem lement Lolához.

A vihar úgy forgott szinte minden hajnalban, hogy a keleti medence szélét csípte. Na ezen a napon a széle néha elért. Ilyenkor szakadt az eső és hullámzott rendesen, ahogy a szélrohamok megérkeztek. Néha elővigyázatosságból még a botot is letettem, de végül a vihar gócpontja elkerült.

Szóval a balinok. Először nem volt őszinte a mosolyom, ugyanis semminek nem mentek neki. Majd egy tesztelni lehozott saját rózsaszín minnownak háromszor nekimentek. Egyszer beesőre, kétszer húzottra, de egyik sem akadt.

Feltettem a pop walkert, hisz az előző pecán olyan jól adta. Elsőre nekiment egy jó hal, olyan kapással, hogy annak meg kell akadni 99%-ban. Na azon a hajnalon pont az az 1 % érvényesült! 😀

Összességében a hetedik kapásom volt olyan, ami úgy akadt, hogy be tudtam meríteni a halat. Annyira meg vannak idén őrülve, hogy inkább merítem a darabosabbakat. A 2 kiló felettiek teljesen meg vannak kattanva. Talán a hirtelen jött felmelegedés és az ívás utáni nagy zabálás az oka, de ezen a napon is volt horogtörésem.

Mindkét szín durván adta a 66 milliméteres verzióból. Összesen volt legalább 20 akcióm, amiből 6-ot sikerült megcsípnem.

Nagyon durva kapások voltak! Egyik pillanatban ütöttem egy komoly halat. A kapás erejével lecibált vagy 5-6 méter fonottat, de egyszer csak megkönnyebbült a cucc. Igaz elég jó ez a május eddig, de azért kicsit szentségeltem. Aztán ahogy indítottam a csalit egyből leszedte egy 1,5-es forma. 🙂

Aztán volt olyan kapásom, amikor kiütötte a hal a csalit a vízből, majd amikor a beesőt egy másodperc után indítottam volna, leszedte. Szerintem volt minimum 10-12 olyan kapásom, akcióm, amikor lábon kihordtam egy – egy infarktust! 😀

A legdurvább az volt, hogy szakadó esőben és hullámzásban, rablás nélkül a semmiből is fogtam két halat. Az egyik dobástávban szedte le, az éppen beinduló csalit, a másik pedig kétszer ráfordult és amikor visszadobtam indítás után kapta el. 🙂

A lenyomott szakállú horognak nagy előnye, hogy merítés után sokszor már nincs benne a csali a halban és sokkal kisebb a horog által okozott sérülés. Hogy kevesebb hal akad e meg miatta, az jó kérdés?!

A pop walkert kétféleképpen vezettem. Bár van egy harmadik verzió is.

1. Szokásos gyors felfelé rángatós stílusommal. Ilyenkor gyorsan walkol a csali és a hullámzásban be-bebukik a víztükör alá. Ez kiváltja belőle a popperekre jellemző hangot is.
2. Közeli rablásokon fogtam vele úgy is, hogy lefelé tartott spiccel finoman oldalt rángatva walkoltam a csalival.
3. Rendesen popperként még nem igazán próbáltam, mert a hullámzásban az erősebb rántás hatására szétesett a csali mozgása.

Ami nagy előnye, hogy a kisebb méret is bitang messze dobható! És úgy néz ki szeretik a balinok, hiszen két pecán kilenc halat adott.