Van egy olyan dolog ezzel a “teszthorgászsággal”, hogy közben beszippantja az embert a márka és igazi rajongóvá válik. Kedvenc botomnak a kis finezzének volt gyártásban egyrészes,  casting változata is, amiből most sikerült egyet jóárasitva az előző tulajdonosától beszereznem. Kicsit más karakter, mint a spinning változat, de két peca után 12 süllő és 5 balin van benne, közte két elég darabos jószág. Imádom!

Ja és az okuma cerrost ebayről szereztem be hozzá. Ez már betegség felsőfokon! 🙂

Hozzátartozik még a történethez, hogy amikor négy éve belevágtam a dologba, gyakorlatilag nem ismertem a márkát! Volt két csomag real tail bleakem és odáig voltam Mads csukás videójáért, amikor egy elárasztott erdőben a bedőlt, beszakadt fák között gázolva csukázott. Ezen kívül volt egy magyar nyelvű katalógusom, de semmi több.

Ez a történet még este kezdődött fiam születésnapi kerti partijával. Kettőig bírtam, aztán elindultam Dávidért. Tíz darab 17 éves gyerek egy kupacban. Ne akarjátok megtudni! Másfél órát aludtam, de még mindig jobb volt ez így nálunk, mintha valahol marhaságot csináltak volna..

Nem tudom mitől kurvult el a gyerek, de nem lett belőle rocker, mint az apjából, egész éjjel ment a TUC-TUC. Összefolyt az egész szar! 😀

Amikor felkeltem kicsit dumáltam velük. Elpusztították az összes banánt, a müzli szeleteimet és a kólámat, ami nekem a kávé ilyenkor, hisz soha nem kávéztam. 🙂

Van egy srác a haverjai között, akire mindig azt gondoltam ez a kölyök csak rocker lehet. Pár sör, meg nem tudom mi után azért kibújt a szög a zsákból. Apja révén a kedvenc zenekara az Európa Kiadó. Egy 17 éves kölyöknek bakker! Nem voltam soha nagy Kiadós, na de na! Ő az én emberem! 😀

Fél kettőkor le is nyomta a srácoknak a kedvenc számát. Nem bírták végig a kölkek! 🙂

Azon a napon, amikor ezt a szettet először kipróbáltam, ahogy fentebb említettem egy barátomat elvittem a még mindig “saját küszívásomra”. A napok során az ívás kicsit mindig odébb tolódott. Ezen az éjjelen először totál csalódottan állapítottam meg, hogy eltűntek. Vége, ennyi volt. De aztán megtaláltuk őket pár száz méterrel arrébb. 🙂

Először nem volt akkora őrület. Dávid barátom fogott gyorsban kettő süllőt. Na nem azokat a gigászokat, viszont jerkelve. Majd nekem jött ki három. Aztán Dave megunta és elindult körbenézni. 5 perc múlva jött vissza, hogy sajnos semmi biztatót nem látott, közben én jeleztem neki, hogy itt megindult az őrület. Rengeteg süllő és balin jelent meg a pályán és folyamatosan durrogtak. Jó halak is, küszíváshoz mérten jó süllők és balinok. De mi csak szívtuk a fogunkat a nyócezredik csalicsere után is. Dave még körforgót is bevetett, bár szerinte a rapala minnow spin nem az. Khmmm..

Marhára nem akarták magukat megadni, aztán lassan jött a napkelte. Süllők el, balinok maradtak. Először nagyon nem akarták világosban sem, de végül nekem 6 akcióból 4, Davenek 1,5 akcióból 1 hala kijött.

Az első pop walkerrel egyből az első kapásra.

A második saját készítésű WTD-vel, amit a fészbuk népe white walkernek nevezett el. Tulajdonképpen beérkezés után, amikor váltottam vissza a felkapókart és indítottam volna a csalit, abban a pillanatban leszedte. A képen egy olyan csali látható, amit selejtnek minősítettem. És a selejtekkel mindig én horgászok. 😀

Aztán Dave is fogott egyet. Majdnem dobástávon fogta meg az első felszínis balatoni balinját.

Itt már egyre kevéssé voltak aktívak a fogatlan őnök, így egy többször is a közelben odacsapó darabos balint vettem üldözőbe a kiscasting cuccal, kedvenc fehér gyári poppolómmal.

Ne tudjátok meg azt az adrenalinfröccsöt, amikor második dobás utána  a rablás helyére érve ütöttem egy hosszút a popperrel és az ütésbe beledurrantott a jó 2,5-esre taksált jószág. Elmesélhetetlen élmény volt kiszedni a kispecával! I LOVE IT!

Készítettünk is egy menőmultis kompoziciót. Lehet is érte baxtatni nyugodtan. 😀 Egy haverom azt írta messengeren, hogy Öregem igazi multispápa lettél! 😀 Szakadok!

Davenek volt még egy fél akciója. Azért csak fél, mert egy rablásra dobtam, ő ezt nem látta és keresztet dobott. Amikor kiderült gyorsan elkezdte húzni a WTD-t és így támadta be a balin, de nem érte el. Majdnem lehiénázta a “halamat”, ami így egyikőnké sem lett.

Aztán megunta és elment megnézni a helyi mólót, mert ugye a halnak foga kell legyen! 😀

Még a kanyart sem érte el, amikor kitaláltam, hogy fogok egyet jerksterrel. Két rablás volt előttem úgy harmincra egymás mellett. Azon kicsit túldobva indítottam. A rablások helyén megállítva be is dibbentette egy átlagos balin a kicsi jerket.

Nekem menni kellett, mert dolog volt, Dave még megnézett egy pályát, de a rekkenő hőségben már em volt eredményes.

Másnap pihentem. Hámer muszáj volt aludni. 🙂

Aztán megint mentem. Nem volt akkora orgia, talán pont ezért sikerült megtalálnom és megfognom őket. Jött ugyan egy kisebb majdnem nyiltvízről még hullámzásban, de ahogy megállt a hullámzás egy kő mellől fogtam 8 süllőt napkelte előtt és egy komolyabb meglépett. Mindet a kis castinggal! 🙂 40-50 centi közötti halak voltak egy kivétellel teljes hosszban. Élménypeca volt ez már akkor!

Aztán megjött az első éjszakai balin.

Majd gondoltam kisebb csalikkal is teszek egy próbát. Igaz a dobástáv tán fele sincs a spinningnek (kicsit vastag még a kanóc is a gyakorlófázisban), de második dobás után még sötétben valami jószág megálljt parancsolt a középtempóban vezetett lemon back prey71-nek.

Mondom a mederben nincs akadó bakker. Aztán az akadó beindult. 3-4 perc csata után beszákoltam az idei legnagyobb balinomat, éjszaka, kis castinggal. Szétverte a szákot, a hasi horogra csomót kötött! 🙂 Mondtam már, hogy élmény volt? 😀

Fogtam még kettőt világosban a 80 milliméteres twitch minnowal, ami szintén elég jól dobható ezzel a szettel.

És egy jerkevő balint spinningel. Újra hullámzott, így kellett a plusz inger. Elsőre megütötte, de ahogy a képen látjátok a megállított csalit csúnyán bekebelezte. Vérzés és komolyabb sérülés nélkül távolítottam el a lenyomott szakállú horgos csalit.

Ehhez a naphoz hozzá tartozik a helyi erő, aki megjelent és 15 méterre tőlem a balinrablások közepén bedobta a fenekezőjét és elkezdett mellette libatollas úszóval snecit úsztatni. Pont oda dobáltam párhuzamban a parttal. 😀 Bár nem tetszett úgy voltam vele, hogy leszarom, pedig a másik oldalról is kőkeményen bombázott egy helyi erő effzett kanállal. Nem volt boldog egyik sem a motyogásból ítélve.

Aztán az úsztatós öreg fogott egy süllőcskét. Egy olyan neccesen méretest. Persze bekerült a vederbe. Aztán folytatta a pecát. Fél óra múlva kezdett csomagolni. Itt már nem hagytam azt a részét szó nélkül a dolognak, hogy legalább a halat írja már be.

Közölte, hogy fent van a ceruzája, majd ott beírja. Mindig beszokta. 😀 Mondtam neki, hogy nem ceruzával kéne és addig be se dobhatott volna, amíg nem jegyzi be a halat. Nagy nehezen előkotort egy tollat és beírta, miközben azt morogta, hogy ő mindig be szokta írni. A történet két nap múlva folytatódott. De erről majd a későbbiekben.