Kicsit megkésve de jöjjön a balatoni szezonnyitó ezzel a nem is kevéssé furcsa címmel. Az idei április megint nem adta a csukákat. Tán a március tél miatt megkeveredtek a halak megint. Aztán április második felében ránk szakadt a nyár és én már nem mentem le csukázni, mert bizony abból nagy eséllyel minden lett volna, csak csuka nem. Kivártam hát a május elsejét, ami idén április 28.-ára esett. A tervem az volt, hogy életemben először 0:00-kor dobom az elsőt. Sajnos vagy nem, de ezt a tervet keresztül húzta fiamék egyesületi vezetője, miszerint a békéscsabai túrát egy nap alatt kell lenyomniuk. Nem kaptak pénzt szállásra. Azért 4,5-5 óra utazás után lenyomni egy 90 perces meccset felnőttként sem piskóta, nemhogy 17 évesen. Majd látni fogjátok nem emiatt, de a fiamnak nem sikerült.

Szóval 0 óra helyett 3 körül kezdtem a mély vizes pályán, de nem adta a halat, így bár hívtak egész napos vitorlásos mókára is, ki kellett hogy menjek az egyik mólóra. Megjegyzem, hogy ez a fajta vitorlás móka egyáltalán nem az én pecám, ráadásul a jelekből sejteni lehetett, hogy a tavalyi nagy süllő orgia elmaradhat idén, ahogy el is maradt. Akkora volt a hiszti és a felhajtás a nagy süllőért egyesek részéről, hogy én ezen csak nevetni tudtam.

Csónakos pecát nem akartam kettészakítani azzal, hogy hazamegyek közben és a Botit fél hatra felviszem az egyesülethez. Gyorsan sikerült is kivertikálnom a kedvenc clown cannibálommal egy süllőt. A szezon első halát.

Aztán jött az ikertestvére, majd egy tilalmas.

Gyakorlatilag két helyen volt kishal a móló mellett és csak ott volt pár akció.

Lassan indulnom kellett, hogy a gyereket idejében le tudjam tenni. Mire hazaértem gyanúsan sötét volt. Ő és a feleségem is lenyomták az ébresztőiket külön – külön, így majdnem sikerült elkésni.

Letettem a gyereket és gyorsban visszaindultam egy másik pályára már világosban. Egy kis süllőt sikerült összességében elcsípnem, így visszamentem a hajnali pályára, hátha ráálltak a balinok. Sajnos nem így volt.

Az aznapi harmadik helyszínre már verőfényes napsütésben érkeztem. Itt sikerült két balin és egy csapót csípnem, de közben jött a feketeleves. (Mindegyiket új csalikkal.) Megsérült a gyerek! 😦 Azt a térdét csúnyán eltalálták, amivel a közelmúltban gondok voltak, a keze meg az esésnél a teste alá került és nem nagyon tudta mozgatni.

Az újabb hosszú buszút után a balesetin kötöttünk ki. És itt jött el a cím magyarázatának az ideje. Történt ugyanis, hogy egy nyakon szúrt sérült volt a balesetin két családtagjával és éppen vendettára készültek. Szerencsére (?) a mentős a nyakon szúrt úriembert rábeszélte a maradásara így be is került a kezelőbe, aki mellé a másik helyiségbe bekerültünk mi. Fennhangon üvöltötte, hogy ha élve kikerül innen őtet nem érdekli ha börtönbe kerül is, de kivégzi az egész Jónás családot. Nem tudom – akarom szó szerint idézni az elhangzottakat, míg végre szirénázva megérkezett a járőr. Addigra a két “tettestárs” már lehet, hogy a vendetta helyszínére tartott. Parázs kis este lett a szezonnyitóból. Nem kívánok senkinek ilyen élményeket! Nem tudom a két 10 év alatti kiskrapeknak mint mondhattak a szülei, akik szintén a balesetin várakoztak.  😦