Újabb saját készítésű csalit kellet nyugdíjba küldenem! Tíz süllő, három balin és egy köves után tegnap hajnalban egy kő végleg elrendezte a sorsát. Kitörött a terelője. Nem menthetetlen, de úgy gondolom megérdemli a nyugalmat végre!

A múltkori szép süllő után egy réteg devcon még sokat javított rajta. Annyira sikerült megrenoválnom, hogy a szombati kajakos peca alkalmával hozzásegített az idei második legnagyobb balinomhoz, ráadásul még sötétben.

Egy nádbabán az ívó keszegek közé berongyoló 2.8 kilós gyönyörű őn nem tudott ellenállni a mozgásának – színének – formájának, és letorkozta. Pont előző este nyomtam le a szakállat az összes balinos – süllős – sügéres wobbleremen, jerkemen, felszíni csalimon. Lehet, ha a szakáll még rajta lett volna, akkor nem éli túl a kalandot. Kicsit így is noszogatni kellett az evezővel. Hatalmas élmény volt, mivel nem súlyoztam le a műanyag szivart, így forgatta, vontatta a hal rendesen a babás nád között!

Az első csali volt, ami forgatóval készült

Három adott halakat, kettőt elajándékoztam

Az elsőt a kék változat adta

Aztán eljött az SFC ideje

Mögfogta

Talán a legnagyobb wobbleres süllőm eddig

A bitang balin még sötétben érkezett

Kettőnyócvan

Előttem az utódom

Nyugdíjasok egymás között