Aki ismer az tudja, hogy nem annyira kenyerem ez a fajta horgászat, de ez a november megint szarul alakult, és kellett az élmény. Az élmény meg volt, meg nem is, ahogy a nagy hal is meg volt, de elbasztam!

Szóval Balázs barátom járt már itt pár éve, de most lendíteni akarnak a bizniszen így teleraktákk csukával, nagyobb csukával, és néhány nagyon nagy csukával!

Nekivágtunk a dolognak. Volt egy kis földnyelven egy atom kapásom herring shadre, de nem akadt meg. Aztán mentünk körbe, hogy megismerjük a tavat. Balázsnak volt egy gumihal farok harapása kapás nélkül. Aztán a cannibálra kijött neki egy süllő, visszatette neki a csalit, ütötte, de nem akadt. Aztán háromszor nekiment a herring shadnek, de nem akadt egyszer sem. Amúgy az egész napra ez volt a jellemző 2-3 kapás kivételével maszatolás, megtolás, pöccintés, kapásocska jellemezte a napot.

Aztán jött egy öt fős vidám csapat, és a túlparton (ahol a reggelt kezdtük kanállal fogtak egy 100+ost). Üvöltött a faszi, mint a megveszekedett barom! Ennyire még egy élővizi 100+osnál sem tudnék megbolondulni. Mondtam a Balázsnak én visszamegyek a földnyelvre, ő meg megpróbálta a süllős helyet. Nem akart jönni a hal mígnem feltettem a szávázs fat vibes csaliját. Erre volt a két értelmes kapásom egész nap. Az első kapás, és az utolsó. Dobástávon bebombázta a csuka! Mivel elég kicsi a víz, csak a tó közepén van egy 3-4 méteres árok, ami régen völgy volt, így a nagy csukáknak nincs lehetősége mélybe törni. Ez delfinként ugrott ki, de akkor még nem láttam milyen nagy, mert az egész teste nem került víz fölé, és messze is volt. Igazából szar nekik mert csak oldalazni tudnak, nincs menekülési útvonal. Meg amúgy is szar nekik na! Kiabáltam Balázsnak, hogy jöjjön. Bár nem volt kötelező, de vittünk matracot, hogy ne a sárdzsuvába tegyük le a halakat, ha fogunk. Kiterítette, és kérdezte merítsen e?

Még mindig nem gondoltam olyan nagynak a halat, így én akartam megoldani. Alá is toltam. Alig fért bele, és mivel nem fáradt ki rendesen, így megugrott a rabságot megérezve, és menekült. Még egyszer alátoltam, de félkézzel nem bírtam kiszedni a harcoló élő súlyt. Balázs látva a dolgot segíteni akart, de a műcsali a hálóba akadt, és a hal letépte magát.

A hiba ellenére nem voltam bánatos, hisz ahogy írtam egyik nap csak üsse már valami, az sem érdekel ha nem akad meg. Na ez megakadt de elbasztam! Szerencsére a csali megmaradt, és a 100-as saját krimpelésű fluoro előke is jól vizsgázott, annak ellenére, hogy a hal magára tekerte a fonott főzsinór első méterét is.

A horgoknak viszont annyi lett. Egy ágat vágnom is kellett, mert úgy rátekeredett a gumis háló, hogy esély nem volt kiszedni. Gyors horogcsere után persze folytattuk a pecát.

Voltak kapások, de megfoghatatlanok. Balázs ki akarta próbálni a herringet, és mivel nem volt hozzá elég erős botja elhoztam neki a bozótharcost. Ötödik dobásra a kölcsön cuccal, saját krimpelésű drótommal megfogta élete csukáját. Teljes hosszban 110 centis volt, és böszme dagadék. Hogy őszinte legyek alig bírtam megmeríteni, és meg is görbült a háló kerete. Furcsa volt mert a szájszéles akadás ellenére már fárasztás közben kívül tiszta vér volt a hal feje.

Innentől sötétedés előttig nem hagytuk el a földnyelvet, mert úgy gondoltuk, hogy a helyüket kereső csukák úsznak körbe, és bejött a számítás annyiban, hogy nekem kb. 15, Balázsnak kb. 10 kapása volt. Viszont mind a leírt piszmogós kapás volt, egy támolygós kiscsuka kivételével, amit Balázs fogott. Nekem 4, Balázsnak két és fél hal volt kézben. ( hogy miért fél az a végén kiderül)

A legtöbb kapás herring shadre, és hibrid csukára jött. Ment el 4es halam hibridről. A legdurvább meg az volt, amikor süllyedő fázisban kb. 1,5 méter kanócon megdöccent a csali. Bevágtam. A sekély vízben a lábam alatt akkora csukafejet emeltem ki a vízből miközben rázta magát, hogy ha megakad, akkor mindketten lefostuk volna a lábunk szárát!

Egy újabb 100+os volt, de persze kirázta a csalit. Szerintem a horogig rá sem fogott! Volt még két kapásom 3D patkányra, az egyik szintén látott kapás egy 3-as formától. Elképesztő mennyire meggyőző annak a csalinak a mozgása, Balázs is csak ámult. 2017-ben nagy meglepetéseket fog még okozni az a csali, ebben 100%-ig biztos vagyok! Aztán fogtam még egy szépet herringre ami végre ki is jött, meg kettőt hibridre 5 perc alatt. Azok a széllel jöttek.
Mivel napnyugta előtt megállt a hal, így megnéztük a tó másik részét, és a zsilipnél első dobásra a horogcserélt fat vibeszal fogtam egy szép süllőt zárásként.

Illetve Balázsnak volt még egy hala. A nap folyamán sok zsinórt akasztottunk. Fogtam zsír új effzettet simán fonotton, duckfin shadet vékony fluoro előkével nano zsinórral, meg etetőkosarat is. Szóval a barátom is akasztott egy zsinórt, aztán amikor húzta volna ki kézzel megugrott a cucc. Egy kettes csuka volt a végén. Totál elnyelte a csalit, szerintünk kishalas cuccon téphette el a főzsinórt, és bár a helyi okos a gyomrából ki akarta operálni a vélt horgot a drótelőkével, mi gyorsan elvágtuk a drótot és elengedtük.

A tónál amúgy állatsimogató, rengeteg kutya, macska, és még vadállatok is vannak. Sebestyén a csüngőhasú kandisznó egész nap a tó körül kószált, elég vicces látvány nyújtva. De részesei lehettünk egy a madarak szálláshelyéül szolgáló tákolmány alatti lyukból a görénnyel, és foxival történő patkányfogásnak is.

Nagyon jó nap volt a hely jellegéhez képest. A végére sokan lettünk kicsit, és a vidám fiúk délutáni totál részegen történő csapkodása nem annyira hiányzott. ( mert horgászatnak azt nem nevezném)

Hogy miért foghegyről ettek? Tán a verőfényes napsütés + 15 fokkal. Tán azért mert még a helyüket keresik a halak, és csak reflexből vágnak oda a műcsalinak. Vagy mindkettő együtt!

Napközben Szano barátom kézi készítésű remekével is tettem próbát, ahogy más jerk csalikkal is, de a vízmélység egyáltalán nem kedvezett a süllyedő jerkeknek, főleg Szanóénak a maga 63 grammjával!