A történet szereplői:

• Balu a http://clogflyfishing.blogspot.hu/ szerkesztője. Kajakos, és szárazföldi, és gázlós, és legyezős, és pergetőhorgász
• Babinéne a belterület tulajdonosa, és szigorú őre
• Babinéne szomszédja, és védelmezője
• balatoni csukák
• Steve eme blog szerkesztője

Történt egyik pénteken, hogy Baluval balatoni kajakos csukázásra adtuk a fejünket, de azért be volt készítve a balinos motyó is. Balu legyezve, én pergetve. Ez volt a terv.

A sekély oldal tiszta vízén indítottunk. Közben az idő kicsit melegedett, de a körülmények hajnalban ideálisak voltak. Balu szórta a félcsirkéket, én meg a tőlem megszokott, és nem megszokott csalikat. Nem meg szokott csalik azok, amiket rendszeresen hajigálok, csak halat nem akarnak adni. 😀

Sokáig semmi, aztán  két egymást követő öbölben megfogtam az első, és a második kajakos csukámat, így egyből az első alkalommal. Furcsa volt, de nagyon jó. Megint egy új élmény ami tovább visz előre.Kettő méret körüli jószág tette tiszteletét nálam. Az egyik kelére, a másik kulcstartóra, de mindkettő jó kövér volt.

Balu jóval előttem járt, de neki nem igazán akarta a víz adni, amiért jött. Az előző napi sztoriján amúgy jót nevettem, mert végre nem csak velem történnek, amik történnek. Ez a nap pedig nyugodtnak tűnt egészen Babi nénével való találkozásunkig, ami amúgy lassan rendszeres míting a számomra, ha arra járnék. No de hogy is volt tovább?

Szóval az egyik öbölben egy csuka a csónak, akarom mondani kajak alatt bombázta be a kulcstartót, de sajnos nem jól találta el. Már majdnem kieveztem az öbölből, amikor egy kis folyosót vettem észre. Repült a kele, a csuka pedig rámozdult a beesőre. Atom jó kapás volt, csak sajnos a videó meg atomszar lett, mert nem jó szögben állt a kamera. A hal viszont jól küzdött, és igen szép volt.

Itt már Balu pedzegette, hogy valami nem stimmel. Én mondtam neki, hogy tök hülye vagyok a legyezéshez, de szerintem messze áll meg a nádtól, mint ahogy nagyon sok pergető is. Aztán amikor a következő öbölben az előzőnél kicsit nagyobb csuka, egy atom rávágással lemarta az öböl egyharmadánál a spinnerem, akkor ő is váltott.

A balinos motyóra drótelőke került, és egy piros kulcstartó, ami nem sokáig maradt érintetlen.

Kerestük a jobbnál – jobb öblöket újabb csukák reményében, de a rendszerint érkező keleti szél mellett Babinéne is elvette kissé a kedvünket.

Történt ugyanis, hogy elérkeztünk egy stég elé, ahol először tavaly jártam a szintén legyezőhorgász Sanyi barátommal. És első alkalommal mindkét oldaláról fogtam egy – egy csukát, amit Babinéne nem nézett túl jó szemmel.

Szóval Babi néne megint ott termett!

• B: Mit csinálnak maguk fiatalemberek?
• Én: Horgászunk.
• B: És van kapás?
• Én: Nem nagyon.
• B: Akkor ne is menjenek tovább mert az ott már belterület, és amúgy sem érdemes, mert sekély a víz, nincs hal! (szerk: 3-3,5 méter jelen vízállásnál. Belterület baszki??? Talán a fogalmakkal tisztában kéne lenni legalább, bár a magánterület sem lett volna helytálló.)
• Én: Elnézést de mi a vízen vagyunk és a Balaton mindenkié!
• B: Nem magyarázzon nekem fiatalember, mert az már belterület! Jó hogy nem ki akarnak  szállni a kertembe!
• Én: Hölgyem nekem semmi közöm sem a kertjéhez, sem a stégjéhez, és a vízen horgászok a kajakból, ott ahol bárkinek lehet.
• Balu: Érvényes engedélyünk van a Balatonra, és a víz mindenkié! (ekkor lépett színre Babinéne szomszédja)
• Babinéne szomszédja: Mit képzelnek maguk? Hogy beszélnek Babi nénével? Azonnal hívom a rendőröket! (no itt gurult el a gyógyszer)
• Én: Hívja bátran! És mit mond neki, hogy két érvényes engedéllyel rendelkező horgász tartózkodik a szabad vízterületen a stégük előtt?

Persze semmiféle rendőrt nem volt mersze hívni, hisz tudta nincs igaza.

Egyszerűen nem értem hogy miért nem férünk meg békésen egymás mellett? És miért gondolják a parti telektulajdonosok, akik az átkosban hozzájuthattak valamilyen úton-módon vízparti telkekhez, hogy a telekhez vízterület is párosul? Ahogy a strandi büfébérlők sem értem miért gondolják, hogy a büfé előtti föld, és vízterület jár nekik?

A keleti szél mellett Babinéne is bebaszott nekünk, úgyhogy a pecának annyi lett. Még raftingoltunk egyet a kikötőhelyig a 30-50 centiméteres szembe hullámzásban. Feltettük a kajakokat az autóink tetejére, és azzal váltak el útjaink, hogy Balu másnap legyezve megpróbálja más technikával. És bejött neki, és, ha úgy vesszük igazam lett, de ez már az ő története.

A történet, és a benne szereplő személyek semmilyen szinten nem fedik a valóságot. Ja de! 😀 Kivéve, hogy a hölgy nem Babinéne, de Balunak ez ugrott be. Aja Babinéne a!