Vicaverza

A legutóbbi írás óta volt pár sikeres és kevésbé sikeres gázlós – parti pecám. Ezeknek a története is a fejemben van, de most valami más következik, ugyanis az elmúlt négy pecát végre a vízen töltöttem. A négy pecából három brutális volt, olyan történésekkel, hogy beszarás, megannyi felszíni kapással és hallal, de a negyedik is nagyon jól esett (ami sorrendben az első volt), bár nem volt annyira halas.

08-09 – Misike BAZ+ nem lesz cirkusz!

Úgy döntöttem itt az ideje összekapni magam és csónakba kell üjek. Egyrészt több mint 2 hónapja nem voltam kint az öbölben, így nem kicsit hiányzott, másrészt a lehűlés után meg akartam nézni, hogy a tarka gúnyások megjelentek e már a nád előtt?

Este volt egy olyan sugallatom, hogy a spinnerbaitek, swimbaitek és saját shadek mellé be kéne tennem kedvenc – legalább 7 éve nem használt – ezüstfehér kele kanalamat. A savage geares időkben nem kanalaztam egyáltalán, de már tavaly is felmerült bennem, hogy csak dobni kellene. Aztán az igen gyatra ősz miatt valahogy elmaradt.

Két fordulóval kicipeltem a motort, az akksit, és a cókmókot a csónakhoz. Víz nem volt benne, de sajnos alatta sem sok. 😦

Az alábbi képet a peca végén készítettem. Talán látszik, hogy a kikötőből való kijutásnál is kihívásokkal kellett megküzdenem.

A terv az volt, hogy a tiszta részeken az új walk the frog csalikat vetem be és kikarmolok néhány csukát. 😀 A terv jó volt, csak a csukák nem nagyon mutatkoztak. 😉

A két kedvenc “nagycsukás” öblöm közötti nádfalban aztán volt egy igen jó hangú rablás, olyan ami lehet akár kisebb harcsa, vagy jobb balin is. 😉

A wtd-t oda nem lehetett bejátszani, így feltettem a kanalat. Szépen beejtettem a nádszálak közé, ahogy régen. Hagytam süllyedni, majd emeltem rajta egyet, játszottam vele, ahogy kell és szépen mozgott, mint a hulló falevél.

A halat persze nem sikerült kapásra bírnom, de mielőtt újra a wtd került volna a kapocsba, dobtam egyet a kanállal az öböl közepén elterülő hínármező mellé. Kicsit gyorsabban kellett vontatni a kanalat a kis víz miatt.

Talán 3 méterre lehetett a fémdarab a csónaktól, amikor hulló fázisban valami agyonbombázta olyan erővel, hogy majd beszartam. Az első gondolatom komoly csuka volt, de egy tizedmásodperc múlva már láttam a kemény cuccon egy helyben tomboló ezüstös testet.

Gyönyörű balin verte le a kanalat. Ő volt az egyik “nagycsukás” öböl ura aznap.

Idei első csukának nem is rossz. 😀

Régi emlékek jutottak eszembe, amikor csukázás közben rengeteg balint fogtam otto és gipo kanalakkal a 2010-es évek elején, amikor még nem telelt itt ennyi fekete madár.

Részben az elmúlt napok szeles időjárásának, részben a hínárban keresgélő rengeteg pontynak köszönhetően szinté végig zavaros volt a víz a nádfal előtt.

Azoknak a helyeknek a 70 %-án ahol megálltam dobni néhányat a motor megállításának pillanatában 5-10 hatalmas burvány bontakozott ki a csónak körül.

Tele volt minden a szedegető bajszosokkal. Hiába no már nem csak fürdő tó, hanem pontyos tó is a Balaton. Lehet hogy jövőre bojlizni kellene. 😀

Mióta újra horgászom, nem emlékszem ennyire alacsony vízállásra, pedig nem tegnap kezdtem újra. A fenti karó felett májusban még elment a csónak, most olyan 40-45 centi kilátszik belőle… 😦

A sok ponty és a koszos víz miatt elindultam inkább a kövezéshez, hátha találok balinokat. Igaz csak a gázlós pecánál használt kisebb dobozt tettem be a táskába.

Nem volt kánaán balin fronton sem. A nyílt vízen 2 rablást láttam. Mindkét kövezésen volt 2 hínárlakó rohadék. 😀 A belső íven kapást se tudtam összehozni, a külsőn viszont mindkét mocsok nekiment a nekik felkínált két különböző felszíni csalinak, de egyik sem szedte le. 😀

Megnéztem hát a másik követ. A külső nem volt mozgás, de a kikötő bejáratnál néhány mohó balin aprította a snejdereket.

Gyakorlatilag egyetlen csali volt nálam, ami ilyen esetben halat adhat, a minijerk. Az egyik jószág le is szedte a pink killert.

Pont egy jerkelő mozdulat után volt a csali, amikor szinte 180 fokban visszafordul. Ebben a pillanatban találta el a balin az apró jerket, amit így szemből gyűrt be. A fura akadás miatt nagyot ment, sokkal jobb halnak véltem.

Persze ahogy ilyenkor lenni szokott, a haverjai bekussoltak, így átnéztem a kövezés másik végére. A kövezés és a burzsuj kikötő között volt pár rablás, csak ugye csali nem nagyon volt nálam az adott helyzetre, hisz főleg csukára készültem.

A belső ívet is megdobtam és a nád mellől métereken keresztül, tolóhullámmal jött egy balin a walk the frog után, de akárhogy trükköztem nem durrantotta le és a végén a hullám is megszűnt. Csak nem akart összejönni a balin az új festéssel. 😦

Kezdett számomra sokkolóan meleg lenni és ekkor következett Misike.

A kiskrapek a parton éktelen ordításba kezdett. Először anyuka próbálta szép szóval csitítgatni, majd jött apuka a “Misike BAZ+ nem lesz cirkusz!” kiáltással, amitől Misike persze még jobban bekattant, az “Akajom a cikuszt!” mondatot üvöltve az éterbe, amire apuka kontrázott a ” A nincs akarom, maximum szeretném BAZ+!” válaszával.

Itt döntöttem úgy, hogy aznapra befejeztem, hisz nekem már megvolt a cirkusz, ráadásul ingyen….

08.11 Az őrület határán

Úgy döntöttem, hogy lesz erőm kajakozni is, no meg mocskosul hiányzott a kedvenc kajakos pályám. 😀

Előző este be is pakoltam mindent a kocsiba, a kajakot rögzítettem a tetejére és már hajnali három előtt fel is ébredtem, öt előtt nem sokkal pedig már eveztem a nádfal felé.

A nádat elérve hatalmas burvány fogadott, pont azon a helyen, ahol pár napja egy 3 feletti hínárlakót megütöttem egy pillanatra minijerkkel gázlós pecán. Ezen a hajnalon is ott dolgozott, de megfogni nem lehetett. Két helyen akartam még dobni párat, mielőtt meghúzom a lapátot, a kettőből az egyik be is jött. 😀

Nagyon szerettem volna végre balint fogni az új festésű walk the frog csalikkal, ami a régi kilenc centis axehead WTD-nek a reinkarnációja. Első dobásra még kicsapta a kis rohadék, másodikra dobásra megint kiütötte, viszont akkor már a visszaesőt  rendesen leszedte. Nem volt nagy, de két hónap után végre kajakos balin, a régi – új csalival. Aztán egy valamivel nagyobb haverja egy hosszabb dobás után szintén benézte.

Ez az élet!

Innentől 20 perc evezés következett két megállóval, eredmény nélkül. Bár ennél a csalinál nem feltétlen a színe a domináns tényező, hanem az hogy batár nagyot lehet vele dobni, másrészt a széles kitérések miatt elég sok vizet mozgat meg, azért lecseréltem a fluo színt a sima zöld hátúra a fényviszonyoknak megfelelően.

Egyszer csak a nyílt, de sekély vízen brutális kishalfocis jelenet bontakozott ki előttem. Egyetlen balin művelte mindezt és nem az aprajára vadászott. Jó 10 centi feletti küszök, vagy talán kisebb keszegek repkedtek a levegőben.

Izgalmamban és talán azért is mert a kajak még fordult, egy jó méterrel a rablás mellé dobtam. Ez amúgy sokszor jól sül el, hiszen nem dobom fejbe a halat a csalival és a rablás mellé beeső WTD-re simán hiheti azt, hogy az általa kiütött küsz az. Jelen esetben is ez történt. Nem szarozott, néhány ütem után elpusztította a zöld békát.

Ilyenkor sajnálom kicsit, hogy egyedül nem igazán lehet jó képeket készíteni, pedig ezek a halak innentől fogva mind komoly példányok voltak. 60-65 centi közötti vaskos, hol sötétebb, hol ezüstös színű útonállok.

Összességében olyan 20 felszíni akcióm lehetett aznap. Ebből 7 halat vehettem kézbe. A legdurvább jelenet, egész a part közelben egy sekély hínaras területen bontakozott ki.

Itt már meg mertem rá esküdni, hogy két nagy balin keszegeket dobál a levegőbe. Az egyik elsőre még kicsapta a csalimat, de a következő dobásnál nem szarozott. Szívem a torkomban dobogott, az adrenalin is dolgozott rendesen, amikor a zöld béka a seggét illegetve besétált a két tomboló őrült közé és az egyik leszedte.

Amíg fárasztottam és lőttem egy gyors képet, a társa nem nyugodott.

Nosza odatettem neki is a szúrós falatot. Itt már átbukott  a nap is a dombon és szembe sütött, de azért láttam ahogy nekimegy, viszont a következő pillanatban nem volt kontakt a csalival.

Megtépett! – kiáltottam fel magamban -, de a következő pillanatban a kapás helyétől jó 5 méterre a csalim a vízbe érkezett.

Az őrület amilyen gyorsan jött, olyan hamar vége is lett. Ilyenkor mindig van egy olyan érzésem, hogy a bandanagy figyelmezteti a többieket. ” Srácok a az a szakállas sutyerák a műanyag szivarban, aki a szúrós, felszínen táncoló falatokat dobálja, na az kurva veszélyes! ” 😀

08.12 Balinok között

Talán ez a nap volt a legszürreálisabb mindhárom kajakos nap közül.

Ezen a pecán újra csatasorba állítottam a nikont. Történt ugyanis, hogy egy Angliában élő horgászcimbora rámírt, hogy van egy teleobjektive, amit nem használ és elvileg kompatibilis a gépemmel. Ha mégsem lenne az, akkor tegyem ki dísznek a polcra. 😀 Mindössze két csalit kért cserébe.

Az objektív működik, de azért még tanulnom kell. A tanulság, hogy vannak még a Világon jó emberek! A csalik pedig készülnek. 😉

Ezen a hajnalon már nem álltam meg a nád előtt, úgy gondoltam a múltkori szakasz megint nyerő lesz. Így is lett. 😀

Az első halat kövezés felett ütöttem. Egy rutintalan 40 centi körüli jószág verte le a beesőt, úgy hogy a hasi horog az állába akadt a másik pedig szabadon lifegett. Még véletlenül sem tudtam úgy fordítani a kis rohadékot, hogy tarkón tudjam ragadni, így a hasánál fogva nyúltam rá.

Éreztem, hogy cumi lehet, az is lett. 😀 Szépen két horogágat is beletépett a középső ujjbegyembe, majd azon lógva rángatózott. Szerencsére a balinos csalikon 6 éve lenyomom a horogszálakat, így ebből most nem lett akkora szívás, mint a júniusi harcsás esetből. 😀

Erre a napra jellemző volt, hogy nagy szünetek voltak a támadások között. A múltkori epicentrumban nem volt mozgás sem, így elindultam visszafelé egy rablásnak vélt hang után.

100 étert ha megtehettem, amikor dobástávon 4-5 balin nekiállt az aznapi kishalfocis BL döntőjének. Abban a pillanatban tettem le az evezőt és vettem fel a botot. Jó 2 méterrel túl is tudtam dobni az őrület helyén és ahogy odaért a csalim már ütötte is. Aztán megint, aztán a visszaesőt megint és megint és…. Nincs csali basszameg! Megtépett!

Talán két másodperc sem telt el amikor az őrület helyén egy sárga foltot vettem észre. A csali torka!

Szerencsém volt. Vagy nem akadt meg, vagy hála a lenyomott szakállaknak, ki tudta rázni a csalimat.

Keményen meghúztam a lapátot, míg odaértem olyan látványban volt részem, amit még nem láttam soha előtte. Az egy helyben álló, letépett csalinak háromszor egymás után nekiment. 😀 Nem véletlenül szoktam javasolni, hogy néha akár másodpercekre is érdemes megállítani a csalit. 😉

A következő pillanatban már a kezemben tartottam a zöld békát, betekertem a kint lévő kanócot és akkor ért a legnagyobb meglepetés. A krimpelt hurok sértetlen volt, viszont a kapocs nem volt sem a hurokban, sem a csalin!

Lehet, hogy az elősző napi őrületben megsérült? Hogy nyílhatott szét teljesen? Vagy eltört és szétnyílt egyszerre?

Sokat nem volt időm gondolkodni, mert annak ellenére, hogy áteveztem a fejük felett, mögöttem újra tombolni kezdtek, így előkét cseréltem és megfordultam.

Közben újabb kishalfocis jelenet bontakozott ki immáron újra előttem. Az elsőt le is szedtem, ahogy kell.

A második nem adta magát könnyen, viszont annyira akarta a csalit, hogy két dobásból nyolcszor csapta ki a levegőbe, mire rendesen eltalálta. Fárasztás közben vettem észre, hogy valami baj lehet megint, mert olyan volt mintha a főzsinór szálakban lógna. Gyorsan odahúztam a halat és ráfogtam az előkére.

A kis hülye úgy csapta ki a csalit, hogy a főzsinór többször visszaakadt a nak kapocsba. Ilyet se láttam még életemben.

A tombolda nem akart alábbhagyni, így megint előkét kellett cserélnem.

Az első dobásnál vagy 4 méterre csapta ki a csalit. A másodiknál csak kettőre. 😀 Eljött a csalicsere ideje, így a másik nyári favoritom az ezüst utazó került a kapocsba.

Csúnyán ki is szaltózott vele egy sötét test. Gondoltam egy igazi sötét hínárlakó a tettes, azért szórakozott velem ennyi ideig, aztán amikor először megláttam, akkor ért az újabb meglepetés, ugyanis egy csuka volt a tettes, a kishalfocizó balinok között.

Óvatos fárasztás vette kezdetét. Még a féken is engedtem. A botspicc többet volt a víz alatt, mint felette, hogy az esetleges pofarázós szaltókat elkerüljem. Bár jól akadt a csali, nem akartam hogy a fluoro a pofája elé kerüljön és esetleg harapás legyen a vége.

Egyrészt nem szerettem volna elveszteni a kedvenc ezüst utazóm első darabját, másrészt meg kell mondjam, hogy megláttam  pörkölt lehetőségét a tarka gúnyásban. 😀 Végül tarkón ragadtam és ez lett a végzete.

Nagy lett a csend, aztán a beígért széllel lassan fodrozódni kezdett a víz és a hullámok ha rövid időre is, de meghozták a halak étvágyát. Jó 200-ra tőlem beindult az őrület. Két hattyú volt a támpont az irányhoz, a távolságot saccoltam. Amikor már úgy éreztem jó helyen vagyok dobtam.

Sajnos a távot vagy rosszul mértem be, vagy pont felém jöttek, így a következő pillanatban a BL döntő kellős közepén találtam magam. Gyorsan behúztam a csalit, 5 métert ha dobtam és láttam, ahogy az eszétől megfosztott, megveszekedett örültként tátott szájjal tomboló balin jön az ezüst utazó után, de elvéti. Majd úgy ahogy van, zászlón visszateszem a csalit, egyet ütöttem és robban a víz.

GYÁÁÁÁÁ! Mi van itt megint? Ordítottam magamban. 😀

Három halat szedtem le ebben a  pár percben. A harmadik az úgy letüdőzte a csalit, hogy fárasztás közben vöröslött körülötte a víz, így a csuka mellé tettem és berekesztettem a pecát, aminek az egyre erősödő szél, amúgy is véget vetett volna.

Nem volt több kishalfoci, csak random, egyre ritkuló, magányos rablások szerte széjjel.

A csónakos pecán balin jött csuka, most csuka balin helyett. Nem mindig működik a csalival történő szelektálás sem. 😉

A pörkölt szerintem parádés lett. Három napon keresztül az volt az ebédem. És nálam az egyéb alkatrészek sem mennek kárba. A mája, fokhagymás vajon lesütve, pirítós kenyéren felkínálva szintén zseniális. A fejét és a némi kukoricalisztben kisütött úszóit pedig a raptorok fogyasztották el. 😀

A balinfilé is elfogyott azért, kukorica lisztbe forgatva, kisütve. 😀

08.15 Fluo anyu

Nem bírtam ki. Hogy is tehettem volna? 😀 Megint mennem kellett.

Idén még nem horgásztam casting cuccal. Gondoltam itt az ideje. Nem vagyok felszerelésbuzi, nekem csak eszköz a horgászbot, de néha jó kicsit csavarni a történeten, hogy ne legyen egysíkú az egész.

Nyilván nem vagyok egy távdobó világbajnok, így a spinning cucc is ott figyelt a kajakon, ha messzebb kellene repíteni a csalit.

A kis curado tudja a dolgát pimpelés, csilivvilli festés, színes knob és plusz 23 darab csapágy nélkül is. 😀

Azért nyomtam pár próbadobást és konstatáltam, hogy a walk the frog ezzel a motyóval is jó messzire megy és őszintén szólva casting cuccal sokkal szebben sétál.

Na az első halnál ebből nem sokat kamatoztattam, mert egy nyílt vízi kövezés feletti sekély vízben úgy törölte el a a fluo békát az első mozdítás után, hogy a halban maradt a bot. 😀

Igazán gyönyörű balinnal indult ez a napom is!

További két hal jött még ezzel a cuccal. Egyet talán azért rontottam el, mert megint túlzottan a fejükre eveztem és a hosszabb bottal a kajak orránál a csalit lebombázó hal, nem akadt rendesen.

A halak egyre óvatosabban mozogtak, így megnéztem egy újabb pályát, ameddig kajakkal még soha nem eveztem fel. Gondoltam a húsos hely addig is pihen.

A másik spoton nem volt hal, így hamar visszatértem. Innentől kellett a spinning. Kevés rablás volt, azok is nagy távolságokra egymástól és nem nagyon engedtek közel.

Volt legalább 4-5 akcióm, de nem tudtam halra váltani, aztán a hajnali lötykölős teljesen kisimult, így a halak elcsendesedtek.

Elindultam hát visszafelé. Ez a három szép hal is maximálisan kielégített, de azért visszafelé is a vizet kémleltem és a szórvány rablásokra, vagy akár a part szélébe random is dobtam egyet – egyet.

Az egyik random dobás után, jó 200-ra a nádas sarkán rablássorozat zavarta meg a  csendet. Na gondoltam ott az én halam és mindjárt rá is evezek.

6-7 méterre lehetett tőlem az ezüst utazó, amikor a csali és köztem félúton kishalfocis jelenet bontakozott ki. Igaz kb fél méterrel az őrület epicentruma mellett sétált az ezüst utazó, de amikor odaért megint repült egy kishal, majd a balin, majd a csalim, aztán a visszaesőt agyonverte.

GYÁÁÁÁÁÁ!!!

Steve szetizfájd! 😀

Persze gyors fénykép és visszaengedés után meghúztam a lapátot és az akkor már a nád mögötti öbölben a szürreálisan kis vízben dolgozó balint is leszedtem. 😀

Nem tudom ezt máshogy leírni, de úgy tombolt a 15-20 centis vízben, hogy szétbaszta az egészet. 😀

Lassan a UV az agyamat égette, így elindultam a kikötőhely felé.

Kemény meló azért ennyit evezni, eleve a pálya fél órára van a kivételi ponttól. Kicsit már fáradt is voltam és a parti sétányon orbákoló hölgyek hangja is dekoncentráltá tett, így a fák takarásában dolgozó balin kapását elbénáztam. 😀

Fentebb a hölgy (mint kiderült egyedül volt, csak kihangosította az ájfont) lejött a partra a kutyájával. Szőkére festett, tupírozott hajú anyú olyan fluo színű ruhában pompázott, mintha róla mintáztam volna a fluo frog színt. 😀

A kikötőhely közelébe érve aztán akasztottam egy zsinórt a hínármező tetején, ami csak nem akart jönni, ráadásul oldalazott is, így ráeveztem.

Először pont azt a végét sikerült felhúznom, ami elszakadhatott fárasztás közben, aztán jött a rugdosós vége, mert hal volt rajta nem is apró.

Már bőven a fonott dobóelőkét húztam, amikor megjelent a hal háta a kajak mellett. Megriadt, nekiment a kajaknak. Olyan erővel ugrott meg, hogy éreztem a fájdalmat, így engedtem a szorításon. Amikor ráfogtam a zsinórra és újra meghúztam éreztem, hogy nincs súly a végén. a “halászlevem” meglépett, de legalább megszabadult a szúrós kolonctól.

A fonott zsinór rendesen belevágott a jobb kezem középső ujjába, pont a hajlatban. 😀

Aztán “fluo anyu” még egyszer hallatta a hangját: “Fifi a k@rva anyádat gyere már ide, mert szétverem a fejedet!”

A cirkusz ezen a napon is meg volt. Miska nélkül. Ingyen. 😀

Kategória: Balaton
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Nagy Viktor szerint:

    Erről van szó Barátom! Köszönjük az élményeket!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.