Törött bottal is megy…

… egy darabig. 😦

Szombaton kézhez kaptam  vadölő botomat, amit ma akkor is muszáj volt kipróbálnom, ha tudtam, hogy szinte esélytelen a halfogás ebben a szélben. Nem volt egyszerű az EB döntő után két órával felkelni, de mennem kellett. 😀

Félelmem beigazolódott, hiszen a szél nemhogy csillapodott volna, még erősebben fújt.

Retkes, hordalékos víz fogadott, fehér, tarajos hullámokkal. Ezek a hullámok 50-60 centisek voltak. A bot tetszik, mert nem egy babkaró, de azért van benne bika. 😉 A 7,5 centiméteres wave shad és az ötös crank mozgását sem gyilkolja meg.

Becsületből dobáltam egy órát, de egy idő után meguntam, hisz nem zöldséget termelni jöttem, hanem horgászni. 😀

Megnéztem egy másik pályát, de annyira áramlott a víz, hogy a 7 grammos jig 25 másodperc alatt ért le, majd az áramlás egyből szorította a kövezéshez. 10 dobás, egy bizbasz kapás, két előke és két csali mínusz után elindultam hazafelé.

Egy sokszor jól működő pálya mellett haladtam el éppen és konstatáltam, hogy ennek a napnak peca szempontból lőttek, amikor dankasirályokra lettem figyelmes (gyerekkoromban csak csokifejű sirályoknak hívtuk őket 😀 ).

Leparkoltam hát és bot nélkül lementem a partra, ahonnan a sirályok mellett vagy 7-8 gém és kócsag rebbent fel.

Bár rablást nem láttam a következő két percben, tudtam, hogy ott kell (l)enniük és így is lett. 😀

Az első halat gyári vertikkel ütöttem. Gondoltam, hogy itt az idő saját csalival fogni egyet.

A 7,5-e wave shad nem tetszett nekik, de az 5,5-es a pink hátával telitalálatnak bizonyult. 😉 Jött pár név ötlet a színnel kapcsolatban, de még nem döntöttem.  😉

Ekkor már láttam rablásokat is és abban is 1000%-ig biztos voltam, hogy van a pályán süllő is, pedig már jóval elmúlott hat óra.

A harmadik balint éppen tettem volna vissza a vízbe, amikor a szakasz egyetlen porszáraz köve, amin nem kellett vigyáznom az esetleges megcsúszás miatt, bebillent alattam. 😦 Bal kezemben a balinnal, jobb lábbal a vízbe lépve, jobb kézzel próbáltam tompítani az esést. Vesztemre pont a jobb oldalamon előttem a kőre lerakott kis finezzére tenyereltem rá, ami hangosat reccsent egyet. 😦

Nem voltam felhőtlenül boldog, amikor a hal vízbe helyezése után felemeltem kedvenc botomat. Végig volt nyúzva, vagy 30 centi hosszan és egy ponton keresztben megrepedt. 😦

Még szerencse, hogy eddig jobbára spicctagokat törtem, így otthon van bőven választék, teljesen épp nyéltagokból. 😀 (Azóta össze is raktam, így bevetésre készen pihen a csomagtartóban. 😀

Úgy voltam vele, most már mindegy dobálok amíg bírja. Egy balint és egy süllőt még bírt. Aztán az egyik dobásnál nagyot reccsent, úgyhogy nem erőlködtem tovább.

Amikor még nem tudhattam, hogy egy süllő is megkívánja a kis wave shadet, úgy döntöttem, hogy ma balint eszek ebédre, aztán ez a balin kiegészült egy igen formás, wobbleres süllővel. Faroktőig 50 centit mértem.

Ez a süllő egész éjjel zabálhatott, hiszen 11 darab küsz volt a gyomrában. Lehet, hogy még mindig ott vadászna, ha nem hívom meg magamhoz, másodmagával ebédre. 😉

Kategória: Balaton, balin, faragás, hendméd, süllő | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.