A választás nekem egyenlő a munkával. Volt már, hogy innen mentem küszívásra pergetni és volt olyan is, hogy hajnali peca után estem be reggel hatra.

Tegnap este tízkor sokat vergődtem azon, hogy ma mi legyen? Többször beállítottam az órát fél háromra, aztán átállítottam fél ötre, majd újra fél háromra, majd újra…

A péntek is hosszú volt. Éjfél előtt fél órával végeztünk. Majdnem egy óra volt, mire el tudtam aludni. Ez mára egy még hosszabb napot vetít előre, de végül választottam.

Választottam, mert választanom kellett. Azt hiszem jól döntöttem. Ennél jobban nem is dönthettem volna! 🙂

Fél négykor értem le. Milliárd küsz. Brutális balinrablások és hajtások. Elő a wobbleres dobozzal. Próbáltam őnkelmüket különböző wobblerekkel, propbaitekkel, sétáló kutyákkal, crawlerekkel átverni, de nem álltak kötélnek így a süllők mellett döntöttem.

Hallottam is két jó hangot egy olyan helyről, ahol gyakorlatilag nem volt látható kishal. Hínármező fölött, egy kikötött hajó mellet. Megint választanom kellett és a saját jerkminnow mellett döntöttem, miközben “jövendőbelim” kaffantott még egyet.

Elsőre nekiment az SFC színben tündöklő csalimnak, majd harmadikra erőteljes kapással szedte le a gyönyörű teljes hosszban 51 centiméteres süllő. 🙂

Made my day!

Amikor anno ezt a csalitípust kitaláltam, küszívásra szerettem volna egy karcsú wobblert. Némileg a flatraphoz hasonló csalit szerettem volna alkotni, csak annál jóval keskenyebbet és kisebbet. Nem gondoltam volna, hogy ekkora sikertörténet lesz , persze, akkor még azt sem gondoltam, hogy valaha eladásra fogok  wobblereket készíteni. 😀

Gyakorlatilag a hazai ragadozó halfajták közül a jászkeszeg az egyedüli, amit még nem fogtak ezzel a típussal.

Ez egy igazi hibrid, hisz a keskeny teste miatt minnow, a magas háta és a terelőlap végett shad forma inkább és jerkbaitként is kiválóan működik.

Azt hiszem sikerült ezzel a csalival a típusok közötti határzárat ledöntenem. 😀

Nem sok időm volt ma, mert annyira durván korán nem akartam kelni, hisz, ahogy említettem ez a nap nem lesz rövid. A hátralévő időben egy kapásom volt még gyári csalira, ami nem akadt meg. Sőt igazából a bevágásig sem jutottam el, mert nem találta el rendesen a támadó a wobblert.

Volt még egy kapásom jerkminnowra is. Azt leszedte a másik, pár centivel kisebb kövér süllő, ahogy kell. 🙂

Azt hiszem ennél jobban nem is választhattam volna! 😉 😀

Szar volt ott hagyni a pályát, de talán így könnyebben túlélem ezt a napot is. 😀