Annak idején mint a legtöbb balatoni horgász pilkerrel, kanállal kezdtem a balinok kergetését. Aztán ezek a csalik több dolog miatt szépen lassan, de teljesen kikoptak a dobozomból. Szerintem minimum 5-6 éve nem dobtam balinra egyik csalit sem. Egészen múlt szombatig. 😉

Még télen tett fel Norbi barátom néhány képet az általa készített támolygókról és velük fogott dunai balinokról.

Már akkor tudtam, hogy nekem ilyen csali kell! 😀

Kaptam is egy tucattal. A kisebbeken ASP, a nagyobb típuson STEVE felirattal.

Ezek a havas képek persze még télen készültek, bár tegnap meg lehetett volna oldani a Kékesen a fotózást! 😀

Szóval pénteken végre találtam balinokat. Fogtam is. Szombaton már érezni lehetett, hogy támad a hidegfront. Olyan igazi borongós, szeles, esős október végi idő volt. Gondoltam itt az ideje Vitee kanalainak, amiket reggel készítettem be az egyik dobozomba.

A nagyobbal kezdtem, de két dobás után levettem, mert túl nehéznek bizonyult a sekély pályára, a gyors vezetési stílusra pedig nem jól reagált. Igazi őszi csali lesz a mólók mély vízére.

A kisebbet feltettem. Egyet dobtam vele és leszedte! 😀

Aztán le is vettem! 😉

Kiváló kézműves termék ez a matt ezüst kanál. Ilyennel más érzés halat fogni, mint egy gyári effzettel, főleg ha csattogós! 😀