A k@rva anyádat!

Már megint nem ez jönne, de friss az élmény, hogy a héten már másodjára küldtek el oda, arra a bizonyos helyre! 😀

A történet tegnap kezdődött. Legalábbis a peca része a dolognak.

Valami megváltozott, mert a küszök nem voltak kint a kövön, hanem attól jó 2-3 méterre. Bitang sok kishal volt egy 50-60 méteres szakaszon. Néhány nagyobb őn vágta a rendet, sajnos csak közöttük éjszaka. Nem tudtam őket becsapni.

Aztán napkelte előtt fél órával el kezdett ívni a küsz egy 20 méteres szakaszon és varázsütésre beindulni látszott minden. Megjelentek a süllők és gyanúm szerint a sügérek is.

Gyanúm hamar beigazolódott, hisz az első halam egy gyönyörű sügér volt még sötétben 11 centiméteres wobblerre! 🙂

Meg vannak ezek a halak idén buggyanva, hiszen a most már gyakorinak és rendszeresnek mondható éjszaka beköszönő őnök mellett a csapók is sötétben kezdenek zabálni!

Jött gyorsban még három süllő. Az egész csak pár perc volt tényleg, míg ezt a négy halat ütöttem.

Aztán a süllők eltűntek. Viszont a sügérhorda olyan erővel kezdte a küszt a kőnek szorítani, ami ritka látvány. Sokszor testük egy része a viztükőr felett volt, forogva, cuppogva zabálták a küsz a kövek fedezékéből kitámadva az 5-10 centis vízbe.

Elképesztő volt látványnak is!

Sikerült belőlük úgy 10-12 darabot becsapni különböző csörgős csalikkal. Először simán húzva, majd stop&go üzemben, a végén agresszíven rángatva – twitchelve. Aztán egy idő után már nem mentek neki semminek!

Volt egy komoly darab, ami még sötétben vette le a prey71et, de sajnos lemaradt, emiatt ma vissza kellett menjek. 🙂

Annak ellenére, hogy számíthattam arra nem lesz kint éjjel a süllő, még korábban keltem fel.

Hiába!

Nemhogy a süllők, ma éjjel még a balinok sem dorbézoltak. Kb. egy órás várakozás után, miközben néhány dobást azért eleresztettem kimentem a helyi mólóra, hogy meggumizzam a mély vizet süllő reményében.

Nem kellet volna! 😦

Ugyanis a 3.-4.- emelésbe belevert egy csuka. Nem kicsi lehetett, mert vitte is a 4playshadet, kb. 20 centi hosszú előkedarabbal. 😦

Próbáltam más gumikat is utána, természetesen már harapásálló előkével, hátha ott maradt a csuka. Majd még megpróbáltam fat vibesal felhergelni, aminek elakadás, szakadás és csalivesztés lett a vége. 😦

Szóval megindultam nagy erőkkel vissza a pályára, ahol egy brutál balinrablás csattant a lábamnál. Gondoltam fasza lesz ez. De annyira nem lett!

Ez az egy őn volt a pályán, ami kb. 5-10 perces gyakorisággal bezúzott elém a hajnallal megint ívni kezdő küszök közé. Kétszer a csalimnak is mellérabolt nagy vigyorral azon a bohóc képén! 🙂 A genyó!

Süllők nem jöttek, sügérek is kisebb intenzitással. Az előző napi csalik közül egyedül a prey71 működött 4 hal erejéig. A negyedik hányta vissza a lenti képen látható küszöket.

Aztán nem akartak enni. Legalább is műcsalit nem.

Viszont! Az okos horgász (khmmmm…) előre gondolkodik. Ismerem annyira a kis rafkós dögöket, hogy képesek egy adott pályán valamilyen szinte kiismerni a csalikat, ezért előző este bekészítettem néhány wobblert, amikben éreztem a lehetőséget.

Bejött! 😉

Gombár Peti barátom egy az egyben balatoni küszre hajazó lassan süllyedő (szinte lebegő) minnow típusú remekműve hat kapást adott, amikor már mindent leszartak magasról. Abból hármat sikerült megcsípni és öt az álló csalit bombázta be.

Jár a vállveregetés neki a csaliért, nekem meg, mert… 😀

Este kénytelen leszek renoválni, mert kidobtam a kőre és a terelője kicsit kifordult.

Fogtam egyet sajáttal is, de… 😀

A halak egy idő után teljesen leálltak. Már semmit nem ettek meg. A balin meg csak szórakozott velem, így átmentem egy másik pályára.

Olyan szinten nem volt még kishal sem, mintha lemérgezték volna az egészet, így idejekorán a helyi pékségben találtam magam. Gondoltam a “házi lepény” nevű szalonnás valamit nyugodtan elfogyasztom a parton reggeli gyanánt.

Nem így lett!

Ugyanis jött egy afrikainak látszó (de tényleg) hajléktalannak tűnő, de magyarul jól beszélő hölgy.

• Nem tudod hol lehet itt bankkártyával pénzt felvenni?
• Nem sajnos, mert nem itt lakom.
• Akkor adjál már egy százast. Csak annyi hiányzik a kávémhoz.
• Nincs sajnos
• Nincs mi? A K@rva anyádat! (így egyből)

Nincs nekem semmi bajom a homleszekkel. Van hogy el is beszélgetek velük, de ő már a második aki a héten a halálomat és a családom pusztulásának előrehozatalát kérte az Úrtól, csak azért mert nem adtam neki egy százast.

Nem akarom ecsetelni milyen szép szavak hangzottak még el. Először az ő, majd az én számból. Így is kapok majd érte, hogy már megen vulgáris voltam a saját blogomon, de ez akkor is egy igaz történet. És neki a …. anyját! 🙂