Levi barátom nemrég kérdezte, hogy már nem blogolsz?

A válaszom az volt, hogy van egy történet a fejemben, csak hiányzik a vége. Hétvégén úgy döntöttem eljött a történet vége, de nem úgy, ahogyan azt terveztem!

Előzetesen talán annyit, hogy ennyire szar őszöm már régen volt. Már ha peca oldaláról nézzük az egészet. Amúgy azt kell mondanom örülhetek, hogy életben vagyok. Hogy miért? Az is ki fog derülni ebből a bejegyzésből.

Tavaly augusztusban már szép számmal jöttek a csukák. Volt benne 70+os jószág több is. Idén az időjárás nem igazán tette ezt lehetővé. A szél fújt összevissza, keverte a vizet, koszos volt minden, hatalmas hullámok, hol csak sárga, hol pedig piros jelzésekkel. Kajakban azt sem tudom már mikor ültem utoljára és csónakos próbálkozások is csak rövidek jutottak.

Kikötőbe szorultam leginkább. Bíztam a kevésbé koszos vízben és abban, hogy egy éjszakai felszínis csukát sikerül elcsípnem. Történt ugyanis, hogy Szabolcs barátom egy bányatavon piszok mód elkezdte fogni a csukákat sötétben, felszíni csalikkal. A tőlem kölcsönkért savage kacsával aratott. Sikerült megcsípnie élete legnagyobb csukáját is este kilenc után.

No de menjünk sorjában.

Augusztus 21. Avagy érintés nélküli betli ne legyen!

Dave kérése ez volt!

Ha így vesszük , akkor ez összejött.
Szóval Dave azon hétvégén nősült (nehogy már neki jobb legyen, mint nekünk! ) és mivel egész augusztusban nem horgászott az esküvői előkészületek, retek vízállás, orsó szerviz meg miegymás végett ezért megkeresett, hogy pecázzunk. Mivel aznapra is erős szelet ígért, így maradt a kikötő.

Kezdésnek csíptem egy csukeszt swimmbaittel. Nagyon látványos, ahogy a tiszta vízben elütik ezt a csalit.

Aztán Dávidnak kijött egy 2+os balin ottóbá kanala után. Durva volt, ahogy másodpecekig pörgött a kanál alatt a lábunk előtt. Látta még egyszer bemozdulni, ami arra ösztökélt hogy megfogjam. Őt jobban érdekelte valami olyan halállat, aminek fogai is vannak.

Feltettem a saját süllő és balingyilok SFC wobblerem. Harmadik dobásra kijött utána, pörgött alatta. Mivel felúszó a csali így nem tudtam vele kapást kicsikarni. A balin elindult kifelé. Túldobtam rajta a csalit, a hal ráfordult és leszedte. Ezt a bevágást elsiettem sajnos, mert bár volt kontakt kicsit a látványra és nem a kapásra vágtam be. Századmásodpercek ezek, de így pörgettem vissza magamban.

Kezdtünk elindulni befelé a csónakok közét dobálva elsősorban csukában reménykedve. Dávidnak volt egy hatalmas burványa kanálra, majd nekem megakadt egy újabb csuka.

A kikötő bejáratban Dávid észrevett két balint. Az egyik csak odavert a küszöknek, a másik kiugrott. Míg odaértem dobott rájuk párat kanállal, aztán megint a csukákat vette célba. Én persze elkezdtem popperezni. 3-4. dobásra rákattant, de nem eléggé. Majd következő dobásra megint, de nem vette le a rohadék!

Mentünk végig a csónakok között. Dávid a csukákban én inkább már a balinokban bízva, ahogy jött fel a nap. Neki volt akciója kis csukától gumira és kanálra, majd fogott egy 47 centist. Nincs képem, mert messze volt tőlem.

Pont vissza akartam fordulni egy vitorlás mellől, ahol rommá dobtam a pályát, amikor forgott egy balin.

Visszamentem öt dobás erejéig. 3-4 dobásnál a tökös szélében úgy vette le egy fekete hátú bentlakó balin a sügér mintás poppert, hogy remegett az utolsó szőrszálam is! Zurbolt, fröcskölt, pocsolt, pörgött, mint egy őrült!
A következő pillanatban aztán nem volt kontakt. Először azt hittem megtépett, de aztán szomorúan konstatáltam, hogy mögöttem landolt a popper a fűben. Kiakadt belőle a horog!

Szóval négy balinkapásból nem jött ki egy sem. Na ilyenkor szar érzés, nem amikor 9-ből “csak” 3-at csípek el. A csukák adtak némi vigaszt + a látványos kapások.

Tudom kussoljak! Dávid is megmondta. Neki van hogy egy hét alatt nincs ennyi akciója hazai pályán.

Augusztus 25. Peca Csabával.

Fátyol Csabával pecáztunk. Neki jött sok sügér és pár kisebb csuka. A sügérek között volt pár darabosabb is.
Nekem egy rontott kapásom volt még sötétben, majd már világosban egy oszlop melletti torzsást vallattam csukára, amikor ütötte valami. Megállítottam és brutális kapással vette le egy balin a két napja érkezett csalimat.

Nem az a tipikus balincsali, de pont ez a jó a savage gearben, hogy sok halat fogok nem tipikusan arra a halfajra készült csalikkal, amiket különben a büdös életben nem próbáltam volna ki!

Nagyon sok kishal volt a kikötőben és viszonylag sok balin járőrözött. Volt egy brutális méretű is, amit többször láttam. 4 feletti, de ezek nem adták magukat.

Augusztus 29. A kacsa majdnem!

Azon a napon hajnali ötkor már a kikötőben voltam. Sikerült egyik éjjel túl sok ablakot nyitva hagyni és mivel az éjszakák már nem túl melegek kicsit megfáztam. Evezni így nem volt kedvem, de horgászni igen!
Este Szabi megint fogott egy szép csukát a kacsával tök sötétben. Az volt a tervem, hogy én is megpróbálom. Kicsit azért meglepett, amikor ötödik dobásra tolóhullámmal rontott neki valami a vak sötétben, de sajnos nem akadt meg!

Ahogy jött a nap úgy váltottam az új FT swimmbaitre csukák reményében. Az egyik vaskaró mellett hatalmas burvánnyal jelezte valami, hogy érdekli a csali, majd egy kis csuka a csali kiemelésekor szaltót vágott utána a levegőben. A balinok is kezdtek mocorogni, aztán az egyik csónak mellett rablás csattant.

Biztos voltam benne, hogy csuka az illető, de nem kapkodtam. Megdobáltam a következő 4 csónak közét és amikor odaértem óvatosan a csónak takarásából dobtam be a csalit és indítottam meg.
Ahogy a rablás helyére ért a csali nagyon szépen leszedte az idei legnagyobb csukám. (akkor még reméltem, hogy idén jön még nagyobb is! )

Több akciót nem tudtam kicsikarni így megpróbáltam a sügéreket a hajók alatt, ahol Csaba múltkor ütött két szépet. A balinok aztán olyan hévvel raboltak néha, hogy csak egy sügérig jutottam.

A fűzfa alatti nagy balin tanyáját nem tudtam megdobni, mert pont ott bohóckodott egy házaspár. Igen bohóckodott, mert amit művelnek azt horgászatnak a legkevésbé sem lehet nevezni!

Már pont azon voltam, hogy leveszem a poppert, amikor leszívta egy átlag balin. Nem volt kapás, csak rászívott. Aztán olyan sebesen rongyolt jobbra, hogy a zsinór minden igyekezetem ellenére karót fogott. Bemásztam gyorsan az előttem lévő csónakba. A hal sajnos meglépett, de legalább nem a csalival a szájában.
Rá két dobásra volt még egy ugyanilyen “kapás”, ami nem akadt meg.

Aztán az utolsó 10 percben újra elkezdtem csukára dobálni és egy nagy balin kikövette még a swimmbaitet.

Sok akció kevés kézben tartott hal, de azért ez a hajnal jó volt.

Szeptember 02. Tényleg ősz van!

Szerintem azon a napon olyan irányból is fújt a szél, ahonnan nem lehetséges!

Megküzdöttem a halakért rendesen. Három csuka volt horgon, abból kettő kicsi. Az egyik első leengedésre sügérezés közben egy csónak mellett törölte le a kis nimfát.

A stéget annyira körbenőtte a hínár, hogy alig volt hely sügérezni. Egy brutális kövér jószág koronázta meg a napot. A többi akkora volt, hogy a nagy megette volna őket vacsorára!

Szeptember 04. De-nevéres.

Nyáron jöttek ki az első képek az egyik új savage gear csaliról a 3D bat-ről. Amikor ezt először megláttam azt mondtam, hogy na ne! Ezt már tényleg nem! 🙂

Aztán kijöttek az első videók a mozgásáról és egyre inkább az járt a fejemben, hogy ez egy olyan csali, amivel simán tudok balint fogni! A csali maga kinézetre… Nem mondanám szépnek na! 😀

Olyan mint egy szteroiddal felturbózott testépítő denevér. Nem láttam még szőr nélküli, leberetvált denevért, de azért nem egészen így képzeltem.

Valahogy Tomi barátommal csetelés közben szóba került. A beszélgetés pedig oda lyukadt ki, hogy rendelt két fehéret kintről a legkisebb méretből.

Nyáron már volt rá kapásom és lekövetésem is, de egyik halat sem tudtam lefotózni.

Aztán Szabi éjszakai csukázásaiból kiindulva már itthoni készletből rendeltem egy feketét is.

Szóval szeptember 04.-én a két denevérrel felvértezve már hajnali háromkor a kikötőben voltam. Raboltak az éjszakai balinok. Az öbölben tán még harcsák is lehettek. Két vitorlás között dobtam a denevért. Első dobás volt esküszöm! Kint úgy 15 méteren hirtelen bedöccent, de a kapás elmaradt. Hittem is meg nem is, de amikor a hajó mellé ért a csali olyan 1,5 méter zsinóron bebombázta valami a vak sötétben!

Irtózatos kapása volt. Olyan amitől nappal is összeszarja magát az ember, de nem akadt meg.

El nem tudom mondani mennyire örültem, de közben mennyire csalódott voltam, hisz bejött az elképzelésem, csak a  végkifejlet maradt el.

Aznap utána olvastam ezeknek a crawler típusú csaliknak, ami egyébként nem új keletű dolog, illetve utánakérdeztem olyanoktól, akik tudom hogy használják. Jellemzően itthon feketesügérre, vagy éjszaka folyón balinra horgásznak ezekkel a kütyükkel, illetve tiszavirágzáson nappal is.

Úgy voltam vele, ha megdöglök is halat fogok vele! (Ez majdnem sikerült is! 😦 )

Szeptember 05. Megint a vízen!

Nem bírtam olyan korán kelni, mint legutóbb, de félt ötkor így is megvolt a felszíni kapásom. Olyan 15-20 méterre 4-es vízen nekiment a balin a felszíni ketyerének, de persze nem akadt meg.
Az az érdekes, hogy öt előtt aznap is eltűnt a küsz és velük együtt a balinok is. Valamiért átálltak éjszakai zabálásra!

Volt még egy csukaakcióm, aztán hogy fogjak is valamit sügéreztem is egy kicsit. A kicsi víz miatt itt is egy kapást engedett a víz. Igaz az 29 centis volt teljes hosszban. Nem volt fotogén jószág. Ez lett a legjobb kép róla.

Szeptember 06. Ez már fanatizmus!

Az előző a hajnal volt, amikor elkéstem. Rengeteg hal volt az öbölben. Milliárd küsz és zabált a balin a holdfényben. Szerintem volt bent pár harcsa is. Annyi idő tegnap nem volt, hogy Szabi csónakjával beevezzek. Illetve lett volna, csak a tapasztalat mondatta velem, hogy a banzáj napkelte előtt fél órával véget ér, amikor elkezd “füstölni” a víz és majd megfagy az ember abban a 20 percben míg elő nem bukkan a nap!

Hatodikán hajnali egykor keltem. Kettőkor már lent voltam. Először gondoltam megnézem partról. Kishal volt, de sokkal kevesebb és gyakorlatilag nulla rablás az előző napihoz képest!
Nagyon csalódott voltam! Nem láttam értelmét csónakkal bemenni. Később sem bántam meg, mert fél óránként volt egy rablás – loccsanás nagyon szétszórtan.

Kétszer el is bóbiskoltam a stégen miután rommá dobtam a kikötőt és hiába vártam a rablásokat.

Aztán előttem durrant egy balin. Mögé dobtam a denevért. Hatalmas rablással szedte le! Bevágtam. Megvolt. Húztam. Lemaradt!

Hajnalban még volt egy kapás a tök mellett prey71re, de az sem akadt. És ennyi.

#melegfront #nemvoltfázóshajnal #beszoptam #gecibalinok

Szeptember 08. Véres!

Aznapra szabadságot vettem ki. A hasi horgokat nagyobbra cseréltem a bötmönökön, mert volt egy olyan gondolatom, hogy alulról támadják a balinok és nem elég nagy a szájuk ahhoz, hogy a széles szárnyfesztáv végett a szájukba férjen. Feketesügérnél és csukánál (amiket már fogtak vele itthon) ez kevésbé lehet problémás, hiszen elég nagy szájuk van.

Sokat hezitáltam, mert pénteken rövid napot melózok, viszont teljes nap szabadságot kell rá kivenni. Rengeteg jel volt, hogy nem kéne erőltetni a dolgot, de az idő ideálisnál is ideálisabb volt, így belevágtam. Számtalan eshetőség volt arra, hogy ez ne így történjen, de járhattam volna sokkal szarabbul is!

Szóval hajnali kettőkor már eveztem az öbölbe éjszakai balinok és süllők reményében.

Volt bent néhány bitang balin, de ahogy közelítettem kussoltak és semmit nem akartak megzabálni. Ahogy jött a hajnal és fogyott az idő úgy döntöttem wobblerre váltok. Ez be is jött, hiszen prey71el második dobásra fogtam egy balint, majd saját wobblerrel 4-5 dobásból két süllőt.

Mivel jött a hajnal, így az eredeti terv szerint kieveztem, hogy átmenjek a saját csónakos pályámra csukázni. Hiba volt!

Alig hagytam el a 71es számú főúton a település végét jelző pályát, amikor bekövetkezett az esemény, ami aznapra a peca végét jelentette és a következő hetekre rányomta a bélyeget.

Kiugrott elém egy 70-80 kiló közötti vaddisznó!

Hatalmas szerencsém, hogy még nem mentem a megengedett sebességgel és az is, hogy majdnem átért előttem. Én akkorát még életemben nem üvöltöttem, mint amikor megláttam a malacot. Egyik pillanatban még nem volt előttem semmi, a másikban már igen. Esély nem volt az üközést elkerülni abban az adott időpillanatban.

Én karcolás nélkül megúsztam. A disznó rosszul járt és az autó sem tudott saját lábon továbbmenni.

Sajnáltam persze a disznót. Örültem, hogy élek, de mivel a disznó napokon keresztül másodpercenként ugrott be elém, így elég szar időszakon mentem keresztül.

Kocsim azóta sincs, mert a biztosító és a szerviz is több mint katasztrófa és folyamatosan egymásra mutogatnak.

Ráadásul elvesztettem aznap a kikötőben a kabátomat. Hiába mentünk vissza érte, egy “horgásztársam” beújította magának. Még jó hogy ez egy zárt chipkártyás kikötő, ahová akárki nem mehet be. Ez nálam lopás, de már leszarom!

Szeptember 20. Tizenkettő!

Tizenkét nap kellett hozzá, hogy újra rászánjam magam egy pecára. Busszal és gyalog mint régen. Fura volt, de végre pecáztam és egy kisebb balint sikerült elcsípnem még sötétben.

Szeptember 24. Csónakos.

Néhány sikertelen kikötőpeca és egy barátom gájdolása után végre újra csónakba ülhettem Rózsás Peti barátommal.

Fogtunk pár sügéret a stégen majd a rablásoktól ösztökélve kieveztünk.  Az első halat ő ütötte a kedvenc kétrészes wobblerem olyan színváltozatával, amivel még nem rendelkezem.

Babahal rengeteg volt a pályán. Az egyik öbölben egy 10 fős sügércsapat jött ki a csalim után, amire Peti gyorsan rádobott kis gumival. Volt a rajban egy bitang és egy húszas forma. Persze a bitangot megelőzte a másik.

Elég gyenge napot fogtunk ki, de végül csak akadt nekem is egy csuka. Nem nagy de végre foga volt a halnak!

Szeptember 27. Meghívásos.

Aznap hajnalban megint kikötőben betliztem, de délutánra volt egy meghívásom.

Első dobásra nekiment egy vélhetően balin a wobbleremnek, de nem akadt. Az ilyen első dobásos pecák nálam nem szoktak túl jól elsülni. Mondhatni aznap is így volt!

Meghívómnak volt aznap kanálra 7-8 csuka és egy vélhetően balinkapása. Három csukát sikerült csónak mellé terelnie. Emellett számos sügéres akciója volt a nem éppen kicsi lutrával és voltak amik meg is akadtak.

Nekem volt egy kb akkora csukám hybrid pikera, mint maga a csali. Szerencsére csak a twisterfarokra fogott rá és a csónak mellett elengedte, így megúszta horog ütötte seb nélkül.

Fogtam popperrel sügéreket, de a legnagyobb lelépett, meg tán 1-2 darabot gumival.

Durván jobban működött azon a napon a kanál mindennél!

Szeptember 30. Hiba hiba hátán!

Van egy elvem csónakos pecával kapcsolatban. Csónakban csakis olyan embert szeretek magammal vinni aki nyugodtan tud viselkedni. Pont ezért járok ki keveset a legjobb barátommal, mert ő számomra nem elég nyugodt. (Most nem vele voltam.)

Ezt a szabályt szombaton megszegtem!

Nem akarom nevesíteni az illetőt, mert bárkivel előfordulhat, hogy hibát követ el, de szombaton kicsit lesokkolt a dolog!

Szóval már azt elrontottuk hogy eleveztünk arról a részről, ahol a küszök voltak, mert egy órán keresztül nem adott halat. Aztán kiderült, hogy később kiállt rá a csuka, a balin és a sügér is.

Mire visszakeveredtünk már késő volt!

Aztán jött, amire nem számítottam. A meghívottam feldobta a körforgót a nádra (csakarotex 😀 ) És amikor lerántotta róla izomból ő még elhajolt előle, nekem pedig esélyem sem volt!

Puskagolyóként csapódott a nyakamba a rajta lógó nádszállal együtt a nyelőcsövem és a nyaki ütőér között félúton. Először nem tudtam mekkora  baj, csak éreztem, hogy belém állt a horog. Hatalmas szerencsém volt!

Irtózat nagy mázlim volt megint és a szakáll is tompított valamit!

Nem szeretném idézni milyen szavakat, mondatokat mormoltam és nem csak magamban!

Ráadásul 11-re muszáj volt Veszprémbe érnem. Szóval mondtam aznapi társamnak, hogy csináljon valami! Szedje ki! Szerencsém, hogy csak a bőr alá ment be a szakállas horog, így nagy küszködés árán átnyomta a bőrön. Közben a hányingerrel küzdött és azt kérdezgette tényleg nem fáj? Hogy a fa…ba fájt volna, hiszen az adrenalin az agyamban volt és amúgy sem vagyok egy picsogós liba! Az ilyen jellegű dolgokat jól szoktam bírni.

Lecsípte a horgot, majd megkérdezte készíthet egy képet, de szép szavak kíséretében nem engedélyeztem. Viszont a rotexet lenyúltam emlékbe.

Sokan mondták már, hogy miért nem gájdolok csónakkal pénzért. Na többek között pont az ilyen esetek végett. Egyedül jobb, vagy olyannal akiben megbízom teljes mértékben.

Azért csíptem egy sügéret saját liplessre, majd a stégen akasztottam két komolyat gumival is, de azok sajnos megléptek.

Bár volt tűrhető és még jónak is mondható pecám a hónapban kétszer is véres lett a vége, de sajnos nem denevéres!