Ez a május nem az a május volt ami szokott lenni és a történet vége átcsúszik júniusba is, ami jól indult, de aztán…

Folyamatosan mellélőttem a hónap második felében. Nem feltétlen a helyekkel volt a probléma inkább az időpontokkal. Ha keddem mentem egy pályára, akkor ott éppen szerdán evett a hal, ha szerdán akkor meg kedden és csütörtökön is. Aztán volt olyan, hogy mentem hétfőtől szerdáig minden hajnalban, mert a jelek azt sugallták bármikor beindulhat az ívás és jöhetnek a fogas – fogatlan ragadozók. De nem! Csütörtök – péntekre már nem maradt erő. Persze akkor beindult, de szombatra szétverte a vihar az egészet! Betli betli hátán egy-egy kapással, halakkal, de nem sokkal. Többször jártam úgy, hogy egymilliárd küszön egy deka rablóhal nem mutatkozott. Néhány ilyen eset még belefér, de folyamatosan futottam bele ilyen reggelekbe, éjszakákba, estékbe.  Már azon agyaltam, hogy pihentetni kellene ezt a peca dolgot pár napra, mert valaki valamiféle voodoo átkot szórt rám, de persze két napnál többet nem bírtam kihagyni egyszer sem!

Életem legkisebb wobbleres süllője

Csuka helyett, mert a csuka ugye lemaradt

Többször vigasztalódtam sügérekkel

Betliztem egymilliárd kishalon a nád előtt

Megfogtam az első (tudom kicsi, de az elsőt mindig fényképezni kell)….

…majd a második castingos sügéremet.

Betlizem partról, kajakból, csónakból miközben más napokon több pályán is ment a hal, mit ment ZABÁLT! Többen is írták, hogy ne sírjak, mert így is fogtam szép halakat, gyönyörű helyeken horgászok és a pecáért menjek, ne a halért. Egyet is értek egy bizonyos mértékig, de a horgászat szerves része a hal is és egy idő után már nem tud derűlátó lenni az ember, ha ilyen “pechszérája” van. Aztán Szabi barátom adott némi hitet és levette rólam az átkot (egy időre). Úgy éreztem kell az új, így ha már megvettem a kajakot olyan pályára mentem, ahol idén eddig csak egyszer jártam. Ésssssss! Megtört végre az a k@rva jég! Nyolc csapósügéret és három balin sikerült megcsípnem. Az egyik sügér pedig megint a hendméd duplapropelleres béka proppomat ette meg.  🙂 De jöttek halak popperre és egy olyan WTD-re, amit be kéne tiltani, annyira eszi a balin! 😀

Popperes még sötétben

A gyilkos WTD, Szabi barátom ajándéka

Zabálták

Saját proppos

Balin WTD-re

Még egy

És még egy

Ez már egy igazán jól sikerült hajnal volt így hamar haza is mentem, hogy másnap ugyanott kajakban várhassam a napkeltét. Hajnali négy előtt már kinyitott felkapókarral lesúlyozva vártam az első rablásokat, de nem akartak jönni. Aztán Somogyi Laci WTD-jére volt egy kapásom még sötétben és a nyílt vízen volt pár rablás, de nem volt őrület azon a reggelen. A sügérek sem hajtottak úgy és nem mozdultak a felszíni csalikra, így váltanom kellett. Az új a63 milliméteres szávázs jerkster már első dobásra kapást másodikra pedig gyönyörű csapót hozott. Aztán még vagy nyolcat! Sok akció volt, de nem mind akadt meg. Rángattam a csalit, néha megállítva. amikor éreztem, hogy érdeklődik valaki odalentről mindig megállítottam a csalit és a várva várt kapás sok esetben nem maradt el. Élvezetes a felszíni és a jerkes sügérpeca. Persze ehhez olyan pálya is kell ahol megeszi. Más peca ez, mint az UL gumis buziskodás! 😀

Csúnya nagy

Nem kevésbé

Húszas forma

Az utolsó ezen a pályán

Előző nap találtam küszívást. Az utolsó balin ott jött. Bíztam abban, hogy, ha korábban evezek át, akkor foghatok. A küszívás megvolt, csak a helye változott. Megint szembesültem azzal a ténnyel, hogy egymilliárd küszön két balin rabolt mindig ugyanott.

Így fél óra hiábavaló próbálkozás után odébbálltam.

A nyílt vízen hatalmas rablás csattant előttem. A wobbler elakadt a hínármezőben így egy fehér hendméd poppert tettem a kapocsba. Akkora kapással jelentkezett a vélhetően termetes nyiltvízi őn, mintha egy tehenet vágtak volna be előttem a vízbe. Persze nem akadt meg! 😦  Sajnos az őn kapásával egy időben bejött a lötykölős nádra rátolós hullámzás. Ennek ellenére a tisztább öblök vallatását folytattam a 9 centis jerksterrel. A nap utolsó hala egy gyönyörű sügér lett, melyet a véletlennek köszönhetek, hiszen épp egy nádbabától próbáltam eltolni magam, így a csalit tovább hagytam süllyedni, és így támadta be a szép sügér.

Kilences jerkre egyenlőre a véletlen műve

Pünkösd hétfőre nem kaptam “kimenőt” bár a kölyök melózni volt azon a napon is (diákmunkát vállalt – volt is tanulsága). Szóval otthon pusztultam szó szerint, mert délelőtt és délután is aludtam vagy három órát, így bőven belefért volna a peca is. De hát a nők már csak ilyenek és a két hajnali pecának is örülnöm kellett. Azért annak a tudatában, hogy az egyik általam látogatott pályán piszkosul ment a balin nehéz volt nem felrúgni a családi békét! 😀 De az időjárás előrejelzést figyelve úgy gondoltam jó lesz a pálya kedden is.

A kishal ott volt milliószám. A süllők még kint voltak néhány megfoghatatlan éjszakai balin társaságában. Egy süllőt  sikerült elcsípnem, a balinok viszont nem jöttek annyira mint kellett volna!

Lemon back

Voltak a mindig ugyanott dolgozó balinok. Na ezek gecik! 😀 És voltak random rablások, de nagyon szerteszét. Végül találtam egy pár fős csapatot kicsit nyíltabb részen. Ebből csíptem egyet szávázs popperrel.

Poppolós balin

Mivel egy öreg a kő és köztem a rablások színhelyén szó nélkül átevezett, így vitával nem elbaszván a hajnalomat áteveztem a másik kőre. Úgy gondoltam hátha oda átállt a csapat egy része, de nem jött be. Persze odafelé szembe szél volt, majd ahogy fordultam fordult a szél is, így megint szembe eveztem. Kb. egy órát veszítettem és bár az első pályán volt még némi mozgás a hullámzás ellenére, nem tudtam már kapást kicsikarni. Ha csak egy nappal, de megint lekéstem a húsos pecáról.

Szóval, ha kis szerencsével választom meg a helyeket, vagy időpontokat, akkor kurva sok fogott halnál tarthatnék, de így sem volt ez annyira rossz. Felszínis balinok és sügérek után megint egy új pecába kezdhetem belerágni magam. A jerkes sügérezésbe! 😀 Mert nagyon jó peca!