Olvasónk panasza a Balatonkenese és Balatonfűzfő közötti partszakasz feltöltésével kapcsolatban
2012, október 11 – 11:32
Korábban közölt cikkünk, mely a Balatonkenese és Balatonfűzfő közötti partszakasz iszappal való feltöltéséről szól, írásra késztette egyik olvasónkat. A vasútvonal melletti szakasz feltöltése elpusztítja az ott élő élővilágot, ellenne Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is felemelte szavát. Alább olvasónk levele:
“A 60-as években, a magas part második földcsuszamlása után, elrendelték a vasút áthelyezést és mellette megépítették a 71-es utat. Alattuk a Balaton medrét feltöltötték kővel, amit uszályok hoztak a helyszínre. Tehát az út és vasút egy vastag kőrétegen nyugszik, amit egy beton-fal erősít meg a Balaton felé. A betonfalat pedig egy másik kőszórás védi a Balaton hullámzó vizétől. Így az a magyarázat, miszerint azért kell az iszapot teríteni, hogy ne ázzon át a vasút (kő) töltése a hullámzó víz miatt, nem állja meg a helyét.
Egyedül a jég miatt kellett védeni a síneket, ugyanis ezt a tavaszi zajláskor egy erős déli szél a vasútra tolhatta. Ezért egy kövekből álló gátat emeltek jóval beljebb a Balaton vizébe, mely felfogta a zajló jeget. Ez a kőszórás idővel elterült. Három évvel ezelőtt a MÁV egy újabb kőszórásra kért engedélyt, s ekkor kötelezte őket a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az iszaptöltésre is.
A kőszórásnál keletkeztek a már említett sekély vizű „belső” vízterületek, melyek több helyen nyitottak voltak a Balaton felé. Ez biztosította a friss víz beáramlását, teret adva a halak mozgásának is, mely így kitűnő ívó helynek, s a kishalak „bölcsődéjének” bizonyult, a horgászok örömére.
Az iszapterítés miatt felkereste egy MÁV-os szakértő a Felügyelőség igazgatóját, elmondva a már említett építési technológiát és kérve, hogy álljon el a Felügyelőség ettől a szükségtelen kötelezéstől, mivel ez pár éven belül több ezer m2 területet vesz majd el a Balatontól. Mint látható, az igazgató asszonyt nem lehetett meggyőzni.
De nem ez az egyetlen „ballépése” a tisztelt hatóságnak. Pár évvel ezelőtt nádtelepítési kísérleti területnek jelöltek ki egy részt ebben az öbölben. Akkor szintén kőszórást végeztek a nádas Balaton felőli oldalán. Ott nem tűnt el, ma is látható, de ez miatt eltűnt a víz, belül egy szárazulat jött létre, a nád kiszáradt s egy erdő nőtte ki magát.
Vajon ki vonja felelősségre a felügyelőséget, ha rossz gazdája a Balatonnak, ha rabolja a Balatont? Ki kötelezi az eredeti állapot visszaállítására, az erdő kivágására? Hol van ilyenkor a Balatoni Szövetség, a Balatoni Fejlesztési Tanács, a sok más balatoni fontoskodó? Hol van végre az, aki megállítja az ilyen hatóság ámokfutását, aki a balatoni iszapot veszélyes, a vörös iszapot pedig nem veszélyes anyagnak nyilvánítja?
Persze van, aki örül ennek az állapotnak. 2008-2009-ben, vagyis jó 3 évvel ezelőtt megvette a MÁV-tól az Iker Holding Kft. a Kenese és Fűzfő határa közötti, a 71-es út jobb oldalán lévő ár-területet a balatoni kerékpárúttal együtt. Hamarosan megjelentek az új tulajdonosok a kenesei testületi ülésen, kérve területük kedvezőbb besorolását.
Ezt nem támogatták a képviselők, akik elcsodálkoztak, hogyan tudott valaki pénzt adni ezért a használhatatlan területért, másrészt pedig az állam kapzsiságán, hogy nem volt képes a kezelési jogot az önkormányzatnak felajánlani, hiszen így a balatoni kerékpárút magánkézbe került.
Most, 3 év után , látva az iszapterítést, azt is mondhatnánk, az életben nincsenek véletlenek. A semmit nem érő területnek hatalmasat ugrik az értéke, ha előtte egy használható Balaton part lesz.
B.É.”
Forrás:
Bakonyi Hírmondó
SteveOlureS 
Az élet szép! A vonatok járnak. A kerékpár-út-díj-a-sok…