Amikor elkezdtem ezt az egész pergetőhorgászat dolgot sok mindent még nem tudtam róla. Előtte kölcsönbottal és ma már szentségtörésnek tűnik, de a 3,60-as feederemmel fogtam az első pergetett halaimat. Volt pár DAM effzett támolygó kanalam, azzal fogtam az első balinokat. Annyira belelendültem a dologba, hogy megvásároltam első pergető felszerelésemet, aminek most szeretnék egy kisebb emléket állítani ezzel a bejegyzéssel.

Tavaly megismerkedtem sok mindennel és sok mindenkivel az interneten keresztül, akik igen nagy hatással voltak rám. Egyre inkább a finomabb UL pergetéshez kezdtem közeledni, de igazi UL felszerelésem még nem volt, bár a csalik tekintetében már elkezdtem a korábbihoz képest sokkal kisebbeket használni.

Ebben az évben szeretnék még inkább ebbe az irányba kanyarodni, és egyenesben tartani a “hajót” míg célba nem érek. Ezért úgy döntöttem, hogy már nem használt felszereléseim egy részét áruba bocsájtom. Nem is igen sajnáltam – sajnálom ezeket a holmikat, kivéve talán az első pergető felszerelésemet, amihez sok szép emlék fűz, de a tegnapi napon az is elkelt. Nem láttam értelmét annak, hogy a padláson porosodjon, inkább okozzon valakinek legalább akkora örömöt, mint amekkorákhoz engem korábban segített! Én már nem használtam volna többet, hiszen ma már túl nehéznek tűnt, ahhoz hogy órákat dobáljak vele, és 3 méteres hossza is túl sok volt már nekem. Egyre inkább kedvelem a rövidebb kis kezes pálcákat, valahogy ebbe az irányba terelt az élet!

Szóval az alábbi képösszeállítással szeretnék a felszerelésnek emléket állítani, amit a mai napon el fog vinni a futár új gazdájához, akit remélhetőleg szép élményekhez fog hozzá segíteni. A képek jó részével már biztos találkoztatok, de engem megnyugtat a tény, hogy így búcsúztam el ettől a régi szerzeménytől, és ígérem “neki”, hogy jó célra fogom fordítani az érte kapott pénzösszeget.