Kérdezte tegnap cimbora, mert ebben a szar időben lenne ideje olvasni.

Hát…

Végül is nekem meg van időm írni, ugyanis három napja nem dolgozom.

Annyira fasza volt minden, leszámítva a kurva derékfájást, meg egy – két dolgot, amit nem engedtem be a fejembe, azzal, hogy majd úgy is megoldom, hogy kellett már valami szar. 😀

Hétfőn este már mondtam az asszonynak, hogy holnap szerintem szarul leszek megint. 😀

Éreztem.

Ennek ellenére reggel, a szokásos torna és kerti teendők után, kivettem egy adag harcsa aprólékot, halászlének és nekiálltam melózni.

Valahogy nem akart jönni a szar, amit este előre jeleztem, így 5 óra meló után, nekiálltam megmosni, besózni a halat, felaprítani a hagymát és akkor már tudtam, hogy jön az, csak késett.:D

Csak találgatni tudok, hogy mi az ok, okok, de megint szétborult a vérnyomásom. Ilyenkor azt szoktam mondani a gyereknek, hogy olyan mintha egy medve ülne a nyakamban, miközben a melső mancsai között szorongatná a szívemet, bár, szerencsére az életben nem ült medve a nyakamban. 😀

Persze én nem hagytam magam, ilyenkor azonnal megpróbálom magam elfoglalni, valami teljesen mással. Így nekiálltam a kertben baszakodni, palántázni, tárolót takarítani, ja és bevettem egy vérnyomáscsökkentőt, amit amúgy már 7-8 napja teljesen elhagytam.

Elhagytam, mert annyira jó volt a peca, hogy elfelejtettem. Szerintem tudat alatt nem éreztem szükségét.

Aztán másnap, otthon, kerestem a dobozát és nyilván a kocsiban volt a táskában.

Majd kimegyek érte alapon megint nem vettem be. És aztán így ment ez napokig és nem volt semmi bajom. Se vérnyomáscsökkentő, se magnebéhat, se semmi.

Egészen a fent említett keddi napig.

Lehet, hogy addigra ment ki belőlem a hatóanyag teljesen és az érkező frontok megborítottak?

Vagy nem kellett volna hétfőn 10 órát melóznom?

Vagy most jött ki a sok májusi peca, kevés alvással?

A bánatos faszom se tudja!

De hogy ma még nem dolgozok az biztos.

Tegnap este már csapattam az elipszis trainert és újra súlyzóztam is, amit be kell vallanom az elmúlt hónapban, elhanyagoltam elég rendesen.

Reggel meg volt a kutyaséta és a hatvan fekvőtámasz a tornával és remélem, hogy ma már napközben se borul meg a vérnyomásom, bár holnapra megint hidegfrontot jelez…

Egyébként ilyenkor mindig jön valami hülye a steveo face oldalon, valami fasz beszólással.

Tönkremegy valami elektronikai eszköz, ez jelen esetben a búvárszivattyú.

Nekiállok fosni, ebben most csak részsikereket értem el. 😀

Valamelyik kutyámnak lesz valami kínja. Ez is bejött, mert a Lola, úgy néz kis valahol zöld cseresznyét evett (ma jött ki belőle) és tegnap enni se volt kedve.

Mint egy zombi feküdt mellettem, mintha érezné, hogy szarul vagyok és szolidaritást vállalna mellettem. 😀

Még azt vártam, hogy a gyerek csináljon valami hülyeséget (bár arra folyamatosan képes 😀 ), vagy az asszony hívjon, hogy menjek át az anyjához, mert összeesett. 😀

És persze a cimbora is ilyenkor küldi a képet, amin gémhadsereg áll a kövön, a küszökre lesve.

Krimzondzsihád lehetett ott kedd éjjel! 😦 😀

Persze jöttek most is pozitív dolgok.

Például tegnap lelkendezve hívott egy vevőm, hogy a nyolcas pencillel mekkora balinpecái voltak.

Minden körülmény összeállt, amikor is ez a wobbler mindent agyonvert.

Nagy küszök ívtak, a szélben a kő mellett. Ezt lehetett jól és pontosan dobni és balinok olyan agresszíven támadták a nyolcas süllyedő fahalat, hogy majd a botot vitték a kezéből.

És mindezt egy olyan ember mondta nekem, aki tavaly méteres taimenekkel küzdött a távoli mongol vidéken.

13 percet beszélt és nyomta – nyomta és most venne tízet, ha lenne.

Hát úgy intézzük, hogy legyen. 😀

Elkészültek a héten a SteveOlureS feliratos sapkák is, remélem nemsokára láthatjátok, halas képeken. 😀

Ráadásul annyi jó halas képet kapok különböző általam készített wobblerekkel, hogy napi öt posztot is kitehetnék.

Szóval 20.-án pecáztam végre. Volt pár nap a viharok miatt, amikor nem mentem, vagy éppen annyi halat fogtam, ami külön posztot nem érdemel.

Előző nap harcsapaprikást ettem.

Aztán készült egy merőben új szín, a hetes axeheadre, illetve készítettem még magamnak mellé két olyan színt, amik a saját dobozomba, korábban nem került még be.

Huszadikán ugyan, ezekkel még nem sikerült halat fognom, a viharok után, dzsuvás vízben, de másnap…

Arattam végre a felszínikkel!

Szóval huszadikán süllő nem jött, de balinok azért akadtak a napkeltével.

Aztán a nádban is találtam egy – egy halakat, de a két kövezés szinte teljesen üres volt, látszott a halakon a lehűlés.

Azért írom, hogy szinte, mert amikor Esztike előtt (ez az egyik kövezés “neve”) a szapulyba végeztem a kisdolgomat, elcsattant egy magányos balin, a kő előtt, egy bokor alatt.

Miután mindent eltettem és kiürítettem, repült a kis fekete shad a rablás mögé, amit egy twitch után le is szedett a balin.

De a balin furán védekezett.

Rövid volt és tömzsi, sötét háttal.

Először azt hittem, hogy egy nagy csapó a tettes, de végül egy igen jó vörösszárnyú keszeg lett belőle.

Hogy ivadéknak, vagy valami beeső bogárnak nézte a fekete wobblert, azt nem tudom, de rendesen levadászta.

Úgy nézett ki, hogy vége aznapra a pecának, de ahogy visszafelé haladtam a csónakkal, gondoltam megnézem még egyszer a 1,5 órával előtte még teljesen üresnek tűnő harcsás – balinos öblöt.

Egy kis kócsag állt a nádfalon. Amikor közelebb értem, egy felszakadt torzsán ívott némi küsz és robbant is balin, amit első dobásra le is szedtem.

És igaz, hogy azon a torzsán az az egy hal dolgozott, de a sarokból további társai követték, olyanok, amik egyáltalán nem mutatták magukat.

A 40 centis vízben, brutális kapásokkal gyalázták le a mini shadet.

Volt olyan hal, ami méteres zászlón bombázta le, de nem akadt meg.

Marhajó 5 perc volt!

Az a sérülés a balinon annyira friss volt, hogy még vérzett.

Én 100 %-ig biztos vagyok benne, hogy harcsa volt a tettes. Ebben az öbölben, korábban és azóta is fogtam, harcsa által nyúzott balinokat.

Bár volt aki szerint, ezt kormorán tette, de a fekete gyilkosok, már vagy két hónapja eltakarodtak.

Azon is gondolkodtam, hogy ezt a rosszullétet nem e az okozta, hogy túl jó volt ez a május?

Hogy túl sok volt a pozitív töltet és valamiért a rendszer ezt sem tudta feldolgozni?

Volt már olyan, hogy a túl sok haltól a vízen szarul lettem. Az egyik esetet korábban meg is írtam.

Amikor a 10 süllőt, 20+ balint fogtam, akkor is azért jöttem ki, mert aznap túltelítődtem. Éreztem, hogy nem kell több!

Írtam is az egyik cimborának hétkor, hogy egy órája már csak csónakázok és kijöttem.

Azt kérdezte, annyira kevés a hal, vagy annyira sok?

Annyira sok(k) volt!

Fel is hívtam, hogy kiadjam magamból a történéseket, azon nyomban és ez jót tett.

Vagy az lehetett a baj, hogy pár napig nem horgásztam és hiányzott a szervezetemnek a napi endorfin, meg adrenalin sokk?

Lehet 50 évesen nem kellene már ennyire erőltetni, de egy nagyon rossz tavasz után, annyira jól ment minden.

Nem tudom.

Tényleg nem…