Elég sok kérdést és képeket kapok mostanában kezdő faragó srácoktól. Nem tudom miért pont engem találnak meg, hiszen még én is kezdő wobblerkészítőnek tartom magam. A képek és kérdések egy részét meg szoktam osztani Gombár Péter barátommal, aki nagyon tapasztalt wobblerkészítő és nagyon sokat segített – segít nekem.
A mai napon felvetette nekem ötletként, hogy mi lenne ha kiírnánk egy versenyt 18 év alatti srácoknak?
Csináljuk!
Feltételek:
- az indulónak 18 év alattinak kell lennie
- csak teljes mértékben saját készítésű csali számít a versenyben
- a csaliról készített képek beadási határideje 2018 március 1.
- a képeket a steveolsonhun@gmail.com címre várjuk
A zsűri közösen dönt szubjektív szempontok alapján. Az a csali nyer, amiben a legtöbb fantáziát látjuk!
A díjazott egy – egy darab Gpepp fishing lures és SteveOlureS műcsalival lesz gazdagabb!
Érdemes lesz figyelni a blogot, mert bizonyos időközönként ez a bejegyzés kiegészül majd egy – egy tippel, segítséggel.
Hajrá srácok!
Mindjárt itt az első tipp Gombár Pétertől:
A wobblerkészítésnél kardinális kérdés, hogy miből készül a csali. Aki faragásra adja a fejét, az nagyjából a fa és a különböző szintetikus anyagú habok közül tud választani. Az öntött csaliknál a különböző fajsúlyú habok és a műgyanták jöhetnek számításba. Mivel utóbbi technikát nagy szériában gyártott, kiforrott modellekre érdemes alkalmazni, ezért csak a “faragható” alapanyagokkal foglalkozunk.
Ha fából szeretnénk csalit készíteni, szinte bármilyen fa szóba jöhet. Az alábbiakban az általam legalkalmasabbnak vélt fákat vesszük végig.
– uszadékfa
Gyűjtőnév, a lényege, hogy már kiáztatott, kiszáradt fa legyen. Leggyakoribb lelőhelye folyók partja, ártere. Előnye, hogy megfelelő a fajsúlya, és egy egyszerű késsel is jól faragható. Hátránya, hogy a fa formájához kell igazítani a csali formáját. Egyedi darabok készítésére alkalmas.
– balsafa
A legendás Rapala Original alapanyaga, a legelterjedtebb fa a wobblerkészítők körében. Sűrűsége kb. 0,1 – 0,4 g/cm3 között változik attól függően, hogy a fa melyik részéből készült a balsaléc. 0,15 alatt puha, 0,3 felett kemény balsáról beszélünk, a köztes részt hívhatjuk közepes keménységűnek. (A hivatalos besorolásban több osztály van. Sűrűség alapján light-extra heavy, homogenitás alapján A-C). A csalikészítéshez bármelyik típus megfelel, de a legalkalmasabb az, amelyikbe a körmünket még könnyedén bele tudjuk nyomni, viszont kitépni nem tudunk így belőle. Igyekezzünk “görcsmentes” fát választani, ezt leginkább a szín homogenitása alapján tudjuk ellenőrizni.
– császárfa
Sűrűsége kb. 0,3 g/cm3, tömör szerkezetű, masszív fa. Itthon akár a kertben is termeszthető, 4 év alatt több száz (ezer) csali alapanyagát lehet felnevelni a ház mögött. Kiváló wobbler alapanyag, jól faragható kézi szerszámokkal. Nagyobb sűrűsége miatt kevesebb ólmozást igényel a balsához képest, vagy nagyobb súlyú csalik készíthetők belőle.
– abachi (wawa, obeche)
Sűrűsége kb. 0,35 g/cm3, tömör szerkezetű, masszív trópusi fa. Másnéven ez a híres “szaunafa”. Kézi szerszámokkal még jól alakítható, nagyobb, nehezebb csalik is készíthetők belőle. A Rapala Countdown és a Magnum is ebből a fából készül.
Mindhárom fa beszerezhető a legtöbb faáruházban, nagyobb hobbiboltokban és barkácsáruházakban. Az abachi talán a legritkább, a balsát viszont jó eséllyel találunk.
Aki mégsem fából szeretne wobblert készíteni, annak még a különböző kemény habokat (purhab jellegű) tudom ajánlani. A legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető alapanyag az úgynevezett „hab kőműves simító”. Sűrűsége a könnyű balsához hasonló, de még annál is könnyebben alakítható. Nagy felhajtóerővel rendelkezik, így az ólmozására nagy figyelmet kell fordítani.
A második tipp is megérkezett Petitől a csalik drótozásával kapcsolatban:
A wobblereket valamilyen módon el kell látnunk fém karikákkal, amikre fel tudjuk akasztani a horgokat. Erre a két legelterjedtebb módszer, hogy a csaliba szemes csavart tekerünk, vagy a teljes testen egy drótvázat vezetünk végig. A harmadik megoldás, hogy eleve nagy méretű worm vagy egyéb speciális horgokra építjük a csalit (pl. Bumble Lure), ezzel most nem foglalkozunk.
A szemes csavar egyszerű megoldásnak kínálkozik, de nem minden esetben alkalmazható. Sok csalinak a formája és a mérete is megakadályozza a csavarok betekerését, de a legfontosabb limitáló tényező a fa minősége. Leginkább kemény fák esetében alkalmazható. Az ok egyszerű. Egy puha balsából még beragasztás után is kitéphető egy 1,5 cm hosszú menetes szár. Abachi vagy keményebb fák (pl. fenyő, hárs, tölgy) használatakor érdemes lehet ezt a megoldást alkalmazni. Nagy méretű jerk vagy WTD csalikat sokkal könnyebb így elkészíteni. Megfelelő csavart itthon nekem még nem sikerült fellelnem, úgyhogy sajnos csak külföldi csalikészítős webshopokból beszerezhetők. Barkácskedvűek 1-1,2 mm vastagságú rozsdamentes acélhuzalból készíthetnek csavaros horogszemet.
A végigdrótozott csalik esetében egy, a csali teljes hosszán végigfutó vájatban van elhelyezve és beragasztva a drót. Ez kisebb és puha fából készült csaliknál a legjobb megoldás. A drótnak lehetőség szerint rozsdamentesnek kell lennie, mivel a csali, jó esetben sokat fog vízben tartózkodni, és a korróziónak csak ezek állnak ellen. Így a horganyzott drót és a gemkapocs ki is esik, mint lehetséges drótváz alapanyag, mivel ezek nem rozsdamentesek, csak egy könnyen lekopó bevonat van rajtuk.
Rozsdamentes drót a CO huzal, egyes gyöngyfűző drótok, fogorvosi acélhuzal, és az eleve rozsdamentes drótként (stainless steel wire) árult termékek.
Méretben leguniverzálisabbnak a 0,8 mm-es vastagságú mondható. 2-7 cm között csaliknál ez szinte mindig megfelelő. Vastagabb, 1-1,2 mm-es drót használata nagyobb csaliknál indokolt. Vékonyabb, pl. 0,6 mm-es acélhuzalból viszont, csak az extra kemény lehet megfelelő szerintem, még kisebb csaliknál is.
Beszerzési forrás lehet barkácsáruházak, hegesztési szakboltok, eBay, Aliexpress, különböző csalikészítős külföldi webshopok.
Harmadik tipp, a wobblerek súlyozása
A heti tippben a wobblerek súlyozásáról fogok pár gondolatot megosztani.
A fahalakat nagyrészt valamilyen súlyozással készítik. Súly nélkül lehet készíteni működőképes minnow típusú csalikat (lásd Rapala Original és Husky széria), de más kialakításoknál mindenképp érdemes súlyozni. Erre a célra kézenfekvő megoldás ólom, acél vagy tungsten söréteket használni, manapság mind könnyen beszerezhető. Ha figyelembe vesszük az ártényezőt is, nagy valószínűséggel az ólom mellett tesszük le a voksot. Ez sörét, pálcaólom és lemez formában is olcsón megvásárolható. Hogy melyiket válasszuk, nagyban meghatározza a csali formája, térfogata és a súlyozással elérni kívánt mozgás, merülés vagy dobási tulajdonság. A következőkben, a teljesség igénye nélkül, ezeket veszem végig.
Minnow típusú csalik
Mint már korábban írtam, ez a típus készíthető súlyozás nélkül is. Viszont némi súly hozzáadásával jelentősen növelhető a dobástáv és lebegő/süllyedő tulajdonságot is adhatunk a csalinak. Kiindulásnak mindenképpen az 1:2 arányú súlyozást javaslom. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hasi vonószem elé a teljes súlymennyiség harmada, mögé kétharmada kerüljön, lapított lemez vagy sörét formában. Ha nem vagyunk a mozgással megelégedve, lehet variálni. Kisebb kéthorgos csaliknál akár a teljes súlymennyiség is a hasi horog mögé kerülhet, egyhorgos csaliknál pedig a képzeletbeli hasi horog fölé kerülhet a súly.
Crankbaitek
Nem mélyre törő crankek esetében vagy a hasi horog fölé kerüljön a teljes súlymennyiség, vagy a horog elé és mögé szorosan 1-1 arányban. Eltérni a az elől lévő súly növelésével érdemes. Pici, pl. domolykós wobblerek esetén a teljes mennyiség a csali első felébe kerüljön.
A mélyre törő crankek speciális kategória, itt a terelőlap hosszúsága sokat befolyásol. Itt a teljes súly a hasi horogszem és a terelőlap közé kerülhet, de ennek részletezését most kihagynám, mert terjedelmes téma.
Popperek/WTD-k
Ezen csalitípusok esetén a teljes súlyozás a csali hátsó harmadába kerülhet 1-3 sörét formájában. WTD-k esetében tehetünk súlyt a csali első negyedébe is, kb. az összsúlyozás negyedét.
A felsoroltakon kívül rengeteg variáció létezik, a teljesen testen keresztben átfutó súlyozáson át, a has külső részére felragasztott sörétig. A leírtak kiindulási alapnak tekinthetők és természetesen szabadon variálhatók. Kísérletezzetek! 🙂 Hajrá!
A negyedik tipp kicsit gyorsabban jött a szokottnál
A mai tippben megpróbálom nagyjából összefoglalni, hogy a terelőlap miként befolyásolja a wobbler különböző mozgási tulajdonságait.
1. A terelőlap és a csali síkjának bezárt szöge
Ez leginkább a csali merülési mélységét határozza meg. A vízszintes síkhoz képest 5-90 fok között lehet. Minél kisebb ez a szög, annál mélyebbre megy le a csali, ha pedig 90 fokhoz közeli terelőlap állást választunk egészen a felszínen fog úszni a csali.
Kiindulási alap lehet minnow és crank csaliknál egyaránt a 30-60 fokos szög.
2. A terelőlap szélessége
A wobblereknél a terelőlap szélességével a veretés amplitúdóját lehet szabályozni. Egy keskeny terelővel kis kilengésű, finoman verető mozgást tudunk előidézni, míg a szélesebbel a csali is szélesebben, botrázósabban fog mozogni.
3. A terelőlap hossza
Alapvetően a hossz azt határozza meg, hogy mennyire mélyre húzható le egy csali. Rögtön két részre bontom a témát. Az első eset amikor a vonószem a testben van és nem érintkezik a terelővel (pl. Rapala Original). Itt a megfelelően megválasztott hossz kardinális kérdés, mert csak így fog jól mozogni a csali. Túl rövid terelővel “bután” billeg, túl hosszúval pedig bukdácsol és könnyen kifordul. A hosszra vonatkozóan általános szabályok nincsenek, kísérletezni kell a jó mozgás eléréséhez.
Inkább a mélyretörő crankbaitekre jellemző, hogy a vonószem a testen kívül, a terelőlapon van átvezetve. Ennek oka a fent leírtakban keresendő. Ha nem így lenne, a csali bukdácsolna, nem úszna sehogysem. A vonószemet a terelőlap hosszának függvényében a lapka középső harmadában érdemes elhelyezni. Minél hosszabb, annál előrébb. Általános szabályt nem tudok mondani, mivel a csali formája és a súlyozása is szerepet játszik ebben.
4. A vonószem pozíciója a terelőlaphoz képest
Ha a vonószem nagyjából az orrcsúcsban van egy közeli terelőlap sűrűbb, kisebb amplitúdójú mozgást produkál. Minél hátrébb kerül, annál inkább szélesebb, billegősebb mozgás érhető el. Crankbaitek esetén a vonószemet egészen rá lehet hajtani a terelőre, ez növeli a wobbler stabilitását, de könnyen eredményezhet túlverető csalit is.
A fentebb leírt négy paramétert mindenképpen együtt kell figyelembe venni, mintegy rendszerként tekinteni rá, mert együtt határozzák meg a csalink mozgását. És mint korábban már többször is leírtam: Kísérletezzetek!
Zoltán Marcsó barátom alias Hungarianwobblers felajánlott egy különdíjat az általa kiválasztott pályamunkát beküldő wobbler készítőnek!
Helló! A wobblerkészítős pályázatban én is felajánlanék egy díjat az általam legegyedibbnek, legkreatívabbnak ítélt készítőnek!
Köszi Tomi!
Újabb felajánlás érkezett Nagy Gábortól Egy éves ifi balatoni jegyet felajánl a BHNp. Zrt.
Emellett felajánlott egy balatoni gázlós horgászatot annak a beküldőnek, aki az általa legjobbnak ítélt távdobó balinos csalit készíti el! Ehhez kérnénk a csali hosszának és súlyának a feltüntetését is.
Ne feledjétek a felsorolt díjakból egy faragó akár többet is megnyerhet!
Skill barátom a Zagyvahorgász weboldal szerkesztője és wobblerfaragó mester felajánlott egy wobblert a legifjabb versenyző részére!
Fátyol Csaba barátom is felajánlott egy wobblert az általa kiválasztottnak! Csak legyen annyi nevezőnk, mint díjunk! 😀
Újabb felajánlás Taskovics Balázstól! Az általunk három legjobbnak ítélt műcsali készítőjének fejenként felajánlott egy-egy kézi készítésű WTD csalit!
Újabb felajánlás Nacsa Gábortól! Egy darab 23 gramm súlyú godfather minime jerkcsali az általa legjobbnak ítélt pályaműre.
SteveOlureS 
Visszajelzés: Wobblerkészítő verseny … | Horgászvidék
Visszajelzés: Wobblerkészítő verseny – wobblermánia
Milyen gázlóhorgászatot kap a srác? Kegyesen megengedik, hogy begázoljon a Balatonba Kis Gábor felügyelete mellett. Hatalmas, faragom is az uszadékfát.
Visszajelzés: Határidő vége | steveolsonhun