Hat nap külföld és nyolc nap peca nélkül. Nem azt mondom, hogy belehaltam, de nem könnyű ennyi időt a Balaton nélkül eltölteni, még akkor sem, ha idén egy igazi hisztis picsa a víz! 😀
Tudom, hogy közhely, meg szentimentális, meg nyálas és a telefonos fotó nem adja vissza, de tegnap hajnalban értem haza igazán, pedig már vasárnap este Veszprémben voltunk!
Kedvenc kajakos pályám nem adta a halat. Két kapást bírtam összehozni azon a részen ami a parti pecásoktól védett. Egyet a saját béka properre, egyet kicsi jerkre. Mindkettő sügér volt. A balinok nem voltak túl aktívak. Pár nyíltvízi rablás volt csak.
Nyílt részen a strand előtt nem volt mozgás, sem a kikötőnél, így a túloldali nádashoz eveztem. Az első 100 méteren kristály víz, hínármezők, torzsahalmok és egy kilós csukától kapás a halom mellett süllyedő jerkre.
A pálya további részén opálos volt a víz, de bíztam a jerkben. Volt pár nyíltvízi rablás. Ha elérhető távon voltak, akkor pár dobást megengedtem azokra is.
Aztán egy stég és a babás nád között 5 méterre a kajak orrától teljes testes szaltóval vette le a kilences jerket egy 70+os balin. Elképesztő volt! 4-5 másodpercig egy helyben zurbolt, fröcskölt, rázta a fejét, mint egy csuka! Mivel nem láttam a csalit, úgy gondoltam leszívta rendesen. Aztán megiramodott. Ahogy a faroklapát is eltűnt a víztükör alatt megindult utána a kajak is és abban a pillanatban kipattant a horog! Üvöltöttem, miközben mindenem remegett!
Elképesztő kapás volt. Brutális!
Pont hétfőn beszéltük egy barátommal, hogy a nagy balinhoz nagyobb csali kell és említettem neki, hogy nagy jerkre (kilences nagy?) szerintem esély van darabos balinra. És meg volt egy ideig.
Nem olyan régen pakolgattam és előkerültek régi EH magazinok tele PV tagok, vagy volt tagok írásaival!
És van benne egy pecás cikksorozata, amit újra olvastam. “A Balaton nem jerkes pálya!” Én hülye ezt simán benyeltem neki anno! Pedig az első húsz csukámban volt popperes, wobbleres, slideres is. Egészen 2,5 évvel ezelőttig kanál, körforgó mellett max gumit dobáltam néha. Én hülye!
Idén már vagy 30 sügérnél, balinoknál, csukáknál és számtalan kapásnál tartok jerkekkel, úgy hogy nem éppen ideálisak a körülmények a legtöbb pecán.
Soha ne higgyetek el semmi hülyeséget, amit írnak! Nekem se!
Hunyadi azt írta egy könyvében, hogy balatoni wobbleres süllő, főleg partról nincs! 🙂 Ki mit tapasztal, mindjárt örök érvényűnek veszi. Ebbe a hibába olykor én is beleesek aztán általában egyszer beindul az ellenkezője onnantól az lesz a kedvencem. Pl a felszíni pecával voltam így!
Akkor párszor már megcáfolták Hunyadit is! 😉
Mintha neked és nekem is összejött volna már néhányszor! 😉
Kölyökkorom legemlékezetesebb fogása egy 3.2 kilós süllő volt Balatonlellén, délután a fürdőzők közül, Nils Master wobblerrel. Valószínűsítem, hogy nem gyakori jelenség, de bizonyíték arra, hogy nem mindig áll a “400 evezőcsapás” teóriája. 🙂