A 18-as 40es

Miután az A, B, C tervem dugába dőlt erre a két napra, így tulajdonképpen alávetettem magamat más tervének.
A terv volt a két napos dzsembori Zolikánál, de állásinterjúra kellett mennie. A B terv volt a keddi domolykózás, amit az eső, és az áradás meghiúsított. A C terv volt egy keddi hajnali balinozás, de zsinórban ez volt a negyedik betlim.
Így maradt az északi parti betligyanús peca két ismeretlen ismerőssel. Az egyik Szabó Zoli wobblerkészítő mester, a másik pedig Sneci alias Andreas Schneider déli parti szávázs fanatikus. Akitől ilyen csalikat kapok, és aki ennyire elhivatott annak nem tudtam ellent mondani.

Aztán bedőlni látszott ez a terv is, hiszen Snecitől váratlan SMS érkezett, hogy Zoli nem jött meg a megbeszélt időpontra, és helyre. Felhívtam. Abban egyeztünk meg, hogy vár egy kicsit. Aztán megint jött egy SMS, hogy nincs sehol, a telefonszáma nincs meg, a kopogásra nem reagál, így elindul hozzám.
Meg kell mondjam nem volt őszinte a mosolyom, hiszen a 40. születésnapomon tulajdonképpen két internetről valamilyen szinten megismert horgásszal készültem erre a napra, és az indulást nem így  terveztem. Nemsokára hívott Zoli hatalmas elnézések közepette, de az éjszaka bulizó német turistagyerekek miatt későn nyomta el az álom, és az ébresztő nem hatott.
Több mint egy óra késéssel Szabi barátommal konzultálva nem a zsinórban három betlit adó pályán kezdtünk, pedig ott kellett volna, ugyanis TiszaSzabi megfogta élete első, és második popperes balinját, méghozzá nem is akármilyeneket.
Mindent megtettem az első pályán. Még be is gázoltam a balinokért, de nem álltak kötélnek.
A második pályára érve az erősödő szél miatt csak a móló egyik oldala játszott, ahol pár kisebb kövest tudtunk csak fogni. A hínármező közepén rabló balinok nem álltak kötélnek.
Aztán a következő pályán volt nagyon sok, küsz, és már elég szép számú balin is, de persze semmi.
Egy jó sajtostejfölös lángos után és némi eszmecsere után jött már dél körül egy szakasz, ahol értelmét nem láttuk a pecának, így átmentünk a Szabinak balinokat adó pályára, ahol volt néhány járőr. Az egyik neki is ment a bobblernek, de csak megtolta. Az iszonyat melegben előálltam a ZS terv lehetőségével, de ez már nagyon szenvedősen indult. Volt pár rablás, kövesek sehol, aztán amikor már akartam javasolni a végét, egy rablás zajára figyeltem fel a kő, és a hínár határán.
Nosza felkerült a saját popper, és megint rabolt, amit már láttam is. Hínárlakó, helyi rafkós balinra tippeltem, ami az első bluggyanás után leverte a hendméd popperem. Az első saját popperes balin volt, méghozzá komoly példány, de nem volt hely szarozni, húzni kellett a hínármezőből.

Gyönyörű sötét tónusú magányos hínárlakó. Ritka az ilyen, és nehéz becsapni, főleg délután háromkor 40 fokban. Ezek a balinok tulajdonképpen csukaként beállnak valahová, a színezetük is megváltozik a nyílt vízi ezüstös balinokhoz képest. Az öröm, és az adrenalin kicsit el is vakított, vagy tán a nap szúrt meg kicsit, így nagy hibát követtem el, amikor közeli képet akartam a csaliról a hal szájában. A kép sikerült, de a hal megugrott. Elkövettem azt az amatőr hibát, hogy a spicc az égnek állt, a felkapókart pedig nem nyitottam ki, és a balin megugrott, vissza a vízbe, a botspicc meg háromba tört.

Gondoltam már úgyis mindegy csinálok egy képet kitartva az egész halról. Na ez még nagyobb hiba volt, ugyanis a hal egyáltalán nem volt fáradt, és megint megugrott, a horgot pedig az ujjamba rántotta!

Nagy szerencsém volt, hogy ez a csali az elsők között készült, és elég vacak horog került rá, így a hal súlyát egy pillanatra sem éreztem meg, ahogy a kép tanúsága is mutatja csoda, hogy ezzel a vacak horoggal ki tudtam terelni ezt a gyönyörű halat, de egyben ez volt a szerencsém is. El sem tudom képzelni milyen lett volna, ha a kezemben lévő csalin lóg a hal is!

Mivel a horog öble kicsi volt, a bőröm meg elég rugalmas, így nem bírtam kitolni a horog szakállát. Pár óra múlva a doktornőnek azért sikerült a mutatvány. A héten én voltam a harmadik delikvens! Az OBI-s csípőfogóban nem csalódtam! És végigröhögtem az egészet. big_smile

Most ülök, a kezemen ezzel a szarral, és azon agyalok, hogy holnap hajnalban csak meg kéne dobni a kövezés melletti területet! big_smile

És persze, hogy megdobtam Szabi barátommal!

Bobbleres:

Popperes:

Szabi balinja:

Az iroda ajtóm kívül:

Az iroda ajtóm belül:

Szabi még visszament, és neki még ugattak a kutyák!

Kategória: Balaton, balin, felszíni, parti, popperes | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. qvik szerint:

    😀 Néha a vacak a jó? Mármint horogban. 🙂
    Én a kedvenc tavadon csak betliket fogtam, amíg ott nyaraltam az elmúlt 2 héten. Se balin, se ponty, na jó, vagy 1-2 kiló dévér és karika megvolt, annak is örültem. Na, amire viszont nem voltam felkészülve, az a tömeg, főleg turistából. Ááá, idegesítő, ezt szokni kell! De a Balaton gyönyörű volt, éjjel, nappal, viharban és kánikulában is!

    Ilyen gyönyörű bálintot még mutatóban sem láttam, de a kisebbek is kiröhögték amatőr próbálkozásaimat. Gratula!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.