Fátyol Csaba a sógoroktól hazafalé tartván megállt nálam egy félnapos sügérpecára. Kedden 17 óra körül telefonált, hogy már Veszprémben van, mert nem akarta vállalni az éjszakai vezetést. A kocsiban alszik a parton, 6ra jön értem. Hiába no: Mindent a pecáért! 🙂

Szállást nem tudtam neki adni, de valami olyasfélét azért biztosítottam. Az épülő házamnál aludt az udvarban, mivel én továbbra is a kedves mamánál lakom. Kulcsot hagytam neki, hogy a mosdót használhassa, ha szüksége lenne rá.  🙂 Megbeszéltük a reggel 6 előtti indulást miközben végigvizslattam a gumicsali arzenálját, amiből sikerült néhány keitech csodára, és DS gumira szert tennem.
6 előtt értem a házhoz, az autó nem volt sehol! Nabaz+ ez meg hová tűnhetett volt az első gondolatom! Hívtam Csabát! Kiderült nem bírt már magával, és elment értem, csak másik úton! 🙂
Kurva korán lent voltunk, lámpafénynél szereltünk, és türelmetlenül vártuk a pirkadatot a stégen. Nem sokkal 6 után nekem volt az első két kapásom, de lemaradtak, majd beindult az őrület! 🙂
Barátom egy apró gumihal csertrőz változatával, én a berkley nimfával kezdtem az aprítást.
Kapás, kapást, hal, halat követett! Rengeteg sügér volt a pályán, amik a 2-4 centi közötti ivadékot zabálták! Nagyon sokáig az egy leeresztés/egy hal ütemben nyomtuk, főképpen barátom, akit teljesen magával ragadott a kisebb sügérek mohósága! Én fel is tettem a szokásos csalimat, hogy minél több kis sügért kikerüljek (esélyem sem volt rá így sem), Csaba pedig iszonyat ütemben húzta a dögöket továbbra is! lol

Bár egyikőnknek sincsen halszámlálója, Csaba szerint a 150 darabnak föle lett a végére! Mármint kettőnknek! Ahogy világosodott, úgy változott a kapókedv, keresni kellett őket.

Sokszor kockáztatni is kellett, ilyenkor olyan ágak – bogok közé engedtük be a csalikat, ahonnan meg volt az esélye, hogy nem jön visszafelé nemhogy hal, de még a csali sem. Ha megtaláltunk egy rajt, amik ezen a napon a kishalakat követve folyamatos mozgásban voltak, akkor 5-10 darabot ki lehetett kapni közülük, aztán az abajgatást megunva odébb álltak.

Azért fogtunk pár szépet is,olyan 25-27 centiig. Általában a kicsik nem engedték fenékre a csalit, ahol a nagyok voltak, de, ha mégis leért, akkor ütötték a szebbek is. Ahogy Csaba mondta azzal a szép Szögödies igazi magyar tájjellegű beszédével: ” Ha lö tudtam öngödni közibük a csalit, akkor a nagy már rá is rajtolt, és BUMM_BUMM! ” 🙂  Nem vagyok sem népművelő, sem nyelvész, sem semmiféle tudományos emberke sem, de nagyon szeretem az ilyen tájjellegű beszédet. Jó ilyen emberekkel beszélni, találkozni akik az ország más területéről jöttek.
2,5óra aktív szórakozás után helyet váltottunk, mivel a halakat egyre nehezebben találtuk, és egyre nehezebben tudtuk átverni őket. Tihany üres volt sajnos, ez hamar kiderült, a víz is erőteljesen hullámzott. Csopak strand Csabának egy bugylit, egy sügért, nekem két sügért adott, nem volt az igazi. Mivel barátomnak, már nem volt sok ideje, hiszen több napja távol volt otthonról, így visszamentünk a kikötőmbe, ahol már csak pár apróság akadt!

A történethez hozzá tartozik, hogy nem vittem csónakos motyót, az előző pecák sikertelensége miatt. Persze egész reggel rabolt a balin és a csuka a nád előtt. Ilyen az én formám! 😦
Csaba kitett egy mólón, ahol a balint sejtettem. Megnéztem a mólót, ahol alig volt pecás. Rablóra csak egy dobált baszott nagy színes gumikkal, ketten békés halaztak. A balinok pedig zabálták az ivadékot! Volt másfél órám, mindennel próbálkoztam, de nem tudtam kapást kicsikarni.

Jó kis nap volt ez! Csaba a villásfarkú sügérgyilkos megmutatta, hogy nálunk is működnek a csalijai. A sügérek méretéhez képest nagynak mondható 5-7 centis DS gumikkal is képes volt 10 centi körüli sügéreket fogni!  Sokszor a szebb sügérek sem kerültek fényképező elé, mert nem akart rá időt pazarolni. És miért ez a cím!? Mert egy villásfarkú apró gumihal adta a legtöbb sügért barátomnak, ami nagyon hasonlatos volt a pályán található apró ivadékokhoz. Emellett azt is megmutatta nekem, hogy a jigfejre fűzött 6-7 centis DS gumik bekebelezésére is képesek akár a 10 centi körüli apróságok is. 🙂

Kösz a képeket Csaba, jó peca volt ez nagyon! Ha legközelebb jössz hazafelé megint elkapunk párat! 🙂