Ma nem volt meleg kajám így ebédszünetben egy kis lángos evés közbeni sétát terveztem, amiből csak a séta valósult meg. Június közepén 20 percet kellett volna várni a lángosra, úgy, hogy 500 jó magyar pénz egy sajtos – tejfölös! Nem gyenge!
Ha már lent voltam készítettem pár képet a vízállásról, ami továbbra sem túl rózsás, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben volt csapadék elég rendesen. Atya írását és a hozzászólásokat átolvasva kezdtem el agyalni azon, hogy horgászként mikor éltem meg utoljára ilyen alacsony vízállást. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban volt egy olyan nyári időszak, amikor a “4méteres” partszakaszon a belső padkáról spiccbottal fogtuk a szebbnél szebb bodorkákat az öcsémmel. Mivel úgy rémlik, hogy a bátyám, akkor nem igen járt már ki (csajok – buli – fanta) ez kb. 12-15 éves korom között lehetett, vagyis 1990 körül. Aztán volt egy pár év ami nekem is kimaradt az előző hármas és a katonaság miatt. Talán pont egy – két évvel azelőtt, hogy újra komolyabban horgásztam volna volt az a vezessük a Rába vizét a Balatonba őrület az alacsony vízállás miatt. Az északi parton kilátszódó homokpadok látványára még emlékszem is. Azóta nem igen volt gond a vízállással, és a homokpadok még nem látszanak ki, de a víz elkeserítően alacsony. Készítettem pár képet, amikhez fűznék némi megjegyzést is.
A következő képeken egy befolyó fog látszani, ahol a kis nádas mellett tavaly tavasszal elég intenzíven ívtak a dévérek, és ívás után lehetett is fogni közülük elég szépen egy szál úszós szettel. Vannak olyanok, akik komoly küszívásokra, és balinfogásokra emlékszenek ezen a részen, na én nem tartozom közéjük.
Ebben a kis öbölben két éve a kisfiam kilós kárászt fogott, szerintem most nem férne be, mert kilátszana legalább az egyharmada a vízből.
A móló alatt a sarkon át lehet látni a túloldalra, a szegély ami alá a sügérek be szoktak bújni teljesen kint van a vízből, talán ezért nem is fogok idén olyan sokat erről a részről.
A többi kép is azt támasztja alá, hogy ennél nagyobb víz a jellemző az északi parton! Mi lehet a délin?
A betontömb a víz alatt szokott lenni:
A móló oldalán is jól látható a normális vízszint:
A fagerendák nem szoktak a vízből kilátszani:
A mólóra rögzített “ütköző” gerenda aljától elég messze van a vízszint:
Sügérek lakhelye volt még tavaly nyár elején, most szárazon van:
A vörösköveken is jól látszik a víz hiánya:
Ennek ellenére én továbbra is bizakodó vagyok! Lám most is egy csapadékosabb időszak közepén vagyunk. Azért el kéne gondolkodni rajta mindenképpen, hogy jó vízállásnál érdemes e elpocsékolni akkora víztömeget? Erre mindenképpen kellene valami megoldást találni, mert a szélsőséges időjárás miatt egyre több lesz (lehet?) a szárazabb időszak!
SteveOlureS 
Miért is kell annyira leapasztani, ha van víz? Mert víz alá kerülnének azok a részek, amiket a déli parton illegálisan feltöltöttek-beépítettek a pénzes koetsoegoek…
Én tavasszal még ilyet nem láttam, a földvári kikötőben mindenhol le lehetett látni. Lehet persze az is, hogy tisztább is volt a szokásosnál. Ahol régen a pontyokat fogtam Szárszón a nádas szélén, bokáig ér a víz.
Nos, haladunk a mocsár felé. Legalább réti csík lesz bőven, most úgyis fogyóban van. 😦
És hidat Szántód és Tihany közé! Persze autópályával!
Te, Steve! ha jól számolok, az évekkel ott az elején, talán egy pöppet megcsusszantál. 😉
Hát ez elb@sztam! Javítva!
2003 volt az utolsó kisvizes év. Ekkor szeptemberben 24 cm. körül volt a vízállás, tehát több, mint ötven centivel alacsonyabb a mostaninál.
Érdekes, emlékeink mennyire kopnak… 🙂
Vízelengedés… Tavaly 15 cm.-t engedtek el, tehát ha ez a víz most a Balatonban lenne, legfeljebb 95 cm. lenne a vízállás.
De elég, ha végignézitek a fellelhető adatsort a vízállásról.
Sokkal nagyobb probléma ennél az, hogy ahol húsz éve ugyanilyen vízállásnál méteres víz volt, ma csak ötven centis. Ez nem a kisvíz miatt van, hanem a feltöltődéstől. Csodálom, hogy ezt is csak néhányan veszik észre.
Érdemes átböngészni:
http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/3szekcio/varga_pappne.htm
2003 volt amikor kilátszottak a homokpadok, pont erről írtam, hogy 1-2 évvel azelőtt, hogy újrakezdtem a pecát.
A feltöltődés nem egyenlő a feltöltéssel, és sajnos arra is van még most is rengeteg példa!
Ez is pont olyan, mint a politika: MEGINT csak mérgelődünk és MEGINT nem történik semmi. Pedig 10-20 év börtön az illetékeseknek (például természetkárosítás miatt) megoldaná a dolgot párszáz évre, az elkövetkező bizottság (kormány) biztosan lelkiismeretesebben végezné a munkáját.
Való igaz, hogy ebben része van a feltöltődésnek is. Én már annak is örülnék, ha csak a farkamig érne a víz, mikor beállok pontyozni a nádba.
Köszi a bejegyzést. Szerintem a zsilipnek már digitális a vezérlése és Varga Elvtárs telkén van egy érzékelő, ami a kívánt szinten tartja a vizet. FULL AUTOMATIC! :-O