Tegnap reggel sikerült egy szép balint csípnem, és volt még egy rontott kapásom is, így este bizakodva állítottam be az ébresztőt hajnali háromra. Sajnos csalódnom kellett, mivel a fenekeszegek dobástávon kívülre kerültek. Illetve pilkerrel közébük lehetett csapni, de nem hatotta meg őket, legfeljebb annyiban, hogy 5-10 dobás után elcsendesedtek, és kellett mindig 10-20 perc mire újra beindultak. Buzerapeca lett a vége. Egy kis sügér, és néhány kősüllő lett az eredmény.
Szóljatok hozzá minél többen,hátha elérjük kedvenc halunk méretkorláttal való védelmét!
Katt a képre a cikk elolvasásához:
A hajnal a szélvihar és a merőben szokatlan hideg ellenére már a parton talált. Elsőként megpróbáltam wobblerrel süllőt fogni a kövezésen, hátha maradt kint valami darabosabb példány éjszakáról. A választásom másodjára a nem régen vateráról rendelt chervy küszre esett. Megpróbáltam a lehető leglassabban húzni a kövezés felett. Ennek ellenére a második dobás után leakadtam egy kőbe, amiből finoman kipöcköltem a wobblert. Nagyon furán jött, ennyit bírt a terelőlapkája sajnos.
Próbálkoztam a balinokkal is, de semmi mozgás nem volt a környéken. Gondoltam megpróbálom új kedvenc felszíni csalimat a nád mellett elhúzni, de a wobbler egy nádszálon landolt, ami nem engedett. Szakadt a zsinór, így vetkőznöm kellett! Egy szál alsógatyában bementem a vízbe, aminek a hőfoka nem volt túl kellemes. Még egy lépés hiányzott, aminek a megtétele után a gatyám is a vízbe merült. 😦
Kikászálódtam a partra kezemben a megmentett wobblerel, és a pulóveremmel megtörölköztem. Igazából már röhögni sem volt kedvem, amiért megint történt velem valami, ami nem szokványos, egy horgászat során, de nekem úgy látszik együtt kell élnem ezekkel a történésekkel. Egyből egy örök klasszikus jutott eszembe:
Ekkor már tudtam, hogy a mai napnak is buzerapergetés lesz a vége, így átmentem a másik mólóra. Első kapás egy finom bothoz képest szépséges közel 40-es süllőt hozott, ami sajnos leverte magát a kis horogról. A microjigeknek, ami az előnye az a hátránya is egyben, könnyen kiakadnak a hal szájából, főleg, ha az illető csontos szájú, mint a süllő, vagy a csuka.
Tovább próbálkoztam, de sokáig csak kis süllők akadtak, aztán az egyik kapás elintézte az utolsó példány zöld nimfámat. 😦
Felkerült a helyére egy rózsaszín, ami egy kicsi kövest hozott. Aztán a sügéres részen vízközt leverte valami kétszer is, a 3 grammos fej túl gyorsan süllyedt, így nem találta el rendesen. Gyorsan váltottam kisebb fejre, és berkley nimfára. A váltás bejött, sikerült két kisebb sügért fognom, majd akasztás után egy csuka vitte el a kis csalimat. 😦
Próbálkoztam továbbra is, de csak apró kősüllők, süllők akadtak jó néhány elhibázott kapás mellett. A túloldalon a másik nyugodtabb részen aztán a víz közti a sügéreket vettem célba, aminek újabb csuka lett az eredménye. Nem nagy, hanem az az éppen méretes forma. Körülbelül két centi hiányzott ahhoz, hogy nyakon ragadjam, amikor egy fejrázással eltépte a vékony monót. Ezen a mólón még soha nem fogtam csukát, erre most kettő is megtréfált. Tanultam belőle! Legközelebb ezen a két helyen drótelőkével kell kezdenem a pecát.
Ezek után csak egy sérült halat sikerült akasztanom, nem semmi harapásnyommal az oldalán.
Tanulság: Vagy vigyél magaddal csere alsógatyát, vagy cipzáros legyen a slicced, mert ha gombos akkor a peca végére le fognak fagyni a tökeid a befújó széltől! 😛 🙂
Vasárnap reggel egy számomra új pályán tartottam egy rövid felfedező pecát. Egy órát szántam a hely feltérképezésére, közben megdobáltam a nyílt vizet balin, a nád szélét pedig csuka reményében. Ez a keszekusza időjárás nem tett jó ennek a helynek sem, a kishalak aktivitása elenyésző, a víz opálos volt, ezért rápróbáltam a sügérekre is a védettebb részeken.
Bejött hiszen elsőre fogtam egy 20-as formát, de aztán a többi kicsit nehezebben jött, és nagy részük apró volt. Közben belépett a történetben Béla Bá (továbbiakban BB), majd Jóska Bá (továbbiakban JB). A történetet átültetném jelenidőbe, úgy jobban hangzik szerintem:
JB: -Szevasz! Mióta vagy kint?
Én: – Jó napot! Kb. egy órája.
JB: -Nem láttál botokat neki támasztva az épületnek?
Én: – Nem én, de nem is figyeltem.
JB:- Este kint hagyhattam őket és valaki elvitte, most kénytelen vagyok a könnyű botokat kivinni, hogy a fene essen bele.
(JB evez kifelé, szembe evez BB)
BB: Szevasz! Hozom a botjaidat!
JB:- Mit keresnek azok nálad?
BB: – Véletlenül azokat vittem ki, de csak kint lett gyanús, hogy nem az enyémek, amikor a horgot csaliztam fel. Aztán nem hagyott a lelkiismeret, hogy kint keresed a parton, így visszaeveztem.
(BB átadja a botokat JB-nek és közben behozza JB könnyű botjait, bejön a sajátjaiért. JB közben evez kifelé, BB már jön visszafelé a saját botjaival.)
JB: – Ó b@ssza meg, én meg a hátizsákomat hagytam bent, benne az igazolvánnyal!
BB: – Na te sem a szomszédba mész hülyeséget kölcsönkérni!
(JB kénytelen visszajönni, odaszól nekem)
JB: – Hallottad az öreget (lehetett köztük vagy két év különbség) kivitte a botjaimat, én meg bent hagytam a táskámat. Jól indul ez a nap is!
Szóval zajlott az élet a kikötőben. Közben azért halat is fogtam. Első pecának nem volt rossz, két óra alatt 20 sügér, 1 kősüllő, és 1 naphal sikeredett.
Ma reggel:
A. terv.)
Tegnap találtam egy helyen küszívást, így ma nagyobb hal reményében indultam neki a hajnalnak. Sajnos az időközben felerősödő nyugati szél, vagy a lehűlés, vagy a kettő együtt szétverte a tegnap még aktívan hancúrozó küszöket. Azért dobtam párat csuka reményében a három nádnyiladékon, de nem sok esélyem volt. Persze a remény hal meg utoljára. 
Erről eszembe is jutott egy vicc, hátha van aki nem ismeri:
– A halak versenyeznek. A ponty ér be először, a remény-hal meg utoljára! 
B. terv.)
A sügéres helyet heti háromszor nem szoktam zaklatni, de ez volt a legközelebb, így megint oda vezetett az utam. Sajnos a héten jó halakat adó nyílt rész elkezdett bezavarosodni, így nem sok esélyem volt. Egy óra alatt azért sikerült két szép naphalat elkapnom.
Sikerült fognom még egy kb. 1 méter hosszú stégdeszkát, ami a sok felszívott víztől már a fenéken feküdt. Jó súlya volt, de azért felhúztam.
Sajnos nem volt több jelentkező, így következett a:
C. terv.) Móló. Addigra már tarajos déli hullámok jöttek, a víz merő egy kakaó volt. Itt egy 3 részes X2-es versenyhaltartón kívül nem sikerült semmit fognom.
SteveOlureS 