Egyik hajnalban megint azon vettem észre magam, hogy hajnali négykor ott ültem a sügéres – balinos pálya előtt a műanyag szivarban és vártam az első harsogó balinrablásokat. Valamiért ezek a rablások megint nem akartak jönni, ezért a tervezettnél korábban megint jerkelve, még sötétben megpróbáltam a sügéreket egy igen élénk színváltozattal. Az FT szín a mumusom. Eddig egyetlen csapósügért sikerült ilyen színű salmo friskyvel csípnem vagy ezer éve, de ezen a hajnalon bíztam benne. Első dobás. Rángattam ahogy kell. Kapás. Akasztás. Lemarad! 😦 Másodjára ugyanez lejátszódott, de a harmadikat sikerült megcsípnem. Megtört az FT átok! 😀 A képek ramaty minőségűek lettek. 2-3 sügér után jött egy balin is ugyanerre a csalira, majd következő dobásra megint sügér.
Balinka
Darabos csapó
Ahogy jött fel a nap a kapások száma úgy csökkent. Ráadásul ezen a hajnalon több volt a lemaradt hal, mint amit kézbe vehettem! 😦
Próbálgattam felszíni csalikat is mindenféle reakció nélkül, aztán a már bevált roach szín került a kapocsba. A múltkori véletlen fogásból okulva kicsit több időt hagytam a csalinak a süllyedésre és az egyik torzsahalom mellett bebombázta egy jó sügér. Sajna nem is láthattam, mert ez is lemaradt! 😦
Jerkster
Ezen a pályán igen rövid a peca. Ahogy jön fel a nap a kristálytiszta vízben azzal egyenes arányban nullázódik le az akciók száma.
Küszívást nem találtam és a kikötőnél sem mozogtak balinok, így a másik pályára mentem át. Sajnos a víz ratyi volt, de azért egy órát dobáltam.
Aztán az egyik mólón gumival fogtam még egy kicsit, meg egy jobbacskát zárásként.
Szóval ma megpróbáltam egy kikötőt, ahová újra befizettem a tagságit. Először a szélvédett hinaras részt vallattam a csónak kijárók és a nádas között. Egy órányi kapástalanság után úgy döntöttem végigszórom a kikötőt. Az opálos víz miatt a popper mellett tettem le végül a voksomat és jól döntöttem. Egy sügér cuppogva követte a csalimat és amikor megállítottam le is vette.
Szávázs popper
Olyan fél óra kellett a következő kapáshoz. Egy gyönyörű balin verte le a megállított popperemet.
Ugyanaz a poppoló
Jáj de szíp
Viszlát
Na és akkor a lényeg.
Nagy Szabolcs barátom megkért, hogy készítsek neki egy 15 centis dogot a bányatóra, ahol a 9 centis kutyáimmal fogja a csukákat.
Nagy kutya
A felületkezelése nem lett szép, mert a devcon túl hamar megköt a nagy testen ráadásul a súlynál fogva a forgató zökken egyet miután átfordul, így nem egyenletesen terült már az alapozó sem.
Szóval ha már levittem magammal kipróbálni, akkor miért ne ott próbáltam volna, ahol sekély, hinaras, szokott lenni csuka bár reggel nem adta. Először csináltam pár próbadobást, mivel a bot felső határa gyári adat szerint 65 gramm. Egy helyi öreg horgászott a kijáró végén. Bojlis bottal villantóval csapta a vizet. Egyszer repült a spicctag is! 😀 Nem értette mi csobban akkorát, így kijjebb jött megnézni. Na mondom akkor vegyük komolyra! Átmentem a nyíltabb, mélyebb részre. Dobtam. Húztam. Egész jól mozgott. Burvány! Mi van???? Megállítottam és BÁÁÁMMM!
Nem nagy. 50es. ráadásul kiemeléskor már a hátsó horog nem volt benne a pofájában, de végem lett! Az ereim remegtek! Nem tudtam már utána pecázni! Még most is remegek! Nem kapja meg Szabi a csalit! 😀
Beduplázta, majd szaltót vetett a 70+ grammos csalival
Lecsapott a dildóra az első WTD-s és egyben első idei csukám
Ez a május nem az a május volt ami szokott lenni és a történet vége átcsúszik júniusba is, ami jól indult, de aztán…
Folyamatosan mellélőttem a hónap második felében. Nem feltétlen a helyekkel volt a probléma inkább az időpontokkal. Ha keddem mentem egy pályára, akkor ott éppen szerdán evett a hal, ha szerdán akkor meg kedden és csütörtökön is. Aztán volt olyan, hogy mentem hétfőtől szerdáig minden hajnalban, mert a jelek azt sugallták bármikor beindulhat az ívás és jöhetnek a fogas – fogatlan ragadozók. De nem! Csütörtök – péntekre már nem maradt erő. Persze akkor beindult, de szombatra szétverte a vihar az egészet! Betli betli hátán egy-egy kapással, halakkal, de nem sokkal. Többször jártam úgy, hogy egymilliárd küszön egy deka rablóhal nem mutatkozott. Néhány ilyen eset még belefér, de folyamatosan futottam bele ilyen reggelekbe, éjszakákba, estékbe. Már azon agyaltam, hogy pihentetni kellene ezt a peca dolgot pár napra, mert valaki valamiféle voodoo átkot szórt rám, de persze két napnál többet nem bírtam kihagyni egyszer sem!
Életem legkisebb wobbleres süllője
Csuka helyett, mert a csuka ugye lemaradt
Többször vigasztalódtam sügérekkel
Betliztem egymilliárd kishalon a nád előtt
Megfogtam az első (tudom kicsi, de az elsőt mindig fényképezni kell)….
…majd a második castingos sügéremet.
Betlizem partról, kajakból, csónakból miközben más napokon több pályán is ment a hal, mit ment ZABÁLT! Többen is írták, hogy ne sírjak, mert így is fogtam szép halakat, gyönyörű helyeken horgászok és a pecáért menjek, ne a halért. Egyet is értek egy bizonyos mértékig, de a horgászat szerves része a hal is és egy idő után már nem tud derűlátó lenni az ember, ha ilyen “pechszérája” van. Aztán Szabi barátom adott némi hitet és levette rólam az átkot (egy időre). Úgy éreztem kell az új, így ha már megvettem a kajakot olyan pályára mentem, ahol idén eddig csak egyszer jártam. Ésssssss! Megtört végre az a k@rva jég! Nyolc csapósügéret és három balin sikerült megcsípnem. Az egyik sügér pedig megint a hendméd duplapropelleres béka proppomat ette meg. 🙂 De jöttek halak popperre és egy olyan WTD-re, amit be kéne tiltani, annyira eszi a balin! 😀
Popperes még sötétben
A gyilkos WTD, Szabi barátom ajándéka
Zabálták
Saját proppos
Balin WTD-re
Még egy
És még egy
Ez már egy igazán jól sikerült hajnal volt így hamar haza is mentem, hogy másnap ugyanott kajakban várhassam a napkeltét. Hajnali négy előtt már kinyitott felkapókarral lesúlyozva vártam az első rablásokat, de nem akartak jönni. Aztán Somogyi Laci WTD-jére volt egy kapásom még sötétben és a nyílt vízen volt pár rablás, de nem volt őrület azon a reggelen. A sügérek sem hajtottak úgy és nem mozdultak a felszíni csalikra, így váltanom kellett. Az új a63 milliméteres szávázs jerkster már első dobásra kapást másodikra pedig gyönyörű csapót hozott. Aztán még vagy nyolcat! Sok akció volt, de nem mind akadt meg. Rángattam a csalit, néha megállítva. amikor éreztem, hogy érdeklődik valaki odalentről mindig megállítottam a csalit és a várva várt kapás sok esetben nem maradt el. Élvezetes a felszíni és a jerkes sügérpeca. Persze ehhez olyan pálya is kell ahol megeszi. Más peca ez, mint az UL gumis buziskodás! 😀
Csúnya nagy
Nem kevésbé
Húszas forma
Az utolsó ezen a pályán
Előző nap találtam küszívást. Az utolsó balin ott jött. Bíztam abban, hogy, ha korábban evezek át, akkor foghatok. A küszívás megvolt, csak a helye változott. Megint szembesültem azzal a ténnyel, hogy egymilliárd küszön két balin rabolt mindig ugyanott.
Így fél óra hiábavaló próbálkozás után odébbálltam.
A nyílt vízen hatalmas rablás csattant előttem. A wobbler elakadt a hínármezőben így egy fehér hendméd poppert tettem a kapocsba. Akkora kapással jelentkezett a vélhetően termetes nyiltvízi őn, mintha egy tehenet vágtak volna be előttem a vízbe. Persze nem akadt meg! 😦 Sajnos az őn kapásával egy időben bejött a lötykölős nádra rátolós hullámzás. Ennek ellenére a tisztább öblök vallatását folytattam a 9 centis jerksterrel. A nap utolsó hala egy gyönyörű sügér lett, melyet a véletlennek köszönhetek, hiszen épp egy nádbabától próbáltam eltolni magam, így a csalit tovább hagytam süllyedni, és így támadta be a szép sügér.
Kilences jerkre egyenlőre a véletlen műve
Pünkösd hétfőre nem kaptam “kimenőt” bár a kölyök melózni volt azon a napon is (diákmunkát vállalt – volt is tanulsága). Szóval otthon pusztultam szó szerint, mert délelőtt és délután is aludtam vagy három órát, így bőven belefért volna a peca is. De hát a nők már csak ilyenek és a két hajnali pecának is örülnöm kellett. Azért annak a tudatában, hogy az egyik általam látogatott pályán piszkosul ment a balin nehéz volt nem felrúgni a családi békét! 😀 De az időjárás előrejelzést figyelve úgy gondoltam jó lesz a pálya kedden is.
A kishal ott volt milliószám. A süllők még kint voltak néhány megfoghatatlan éjszakai balin társaságában. Egy süllőt sikerült elcsípnem, a balinok viszont nem jöttek annyira mint kellett volna!
Lemon back
Voltak a mindig ugyanott dolgozó balinok. Na ezek gecik! 😀 És voltak random rablások, de nagyon szerteszét. Végül találtam egy pár fős csapatot kicsit nyíltabb részen. Ebből csíptem egyet szávázs popperrel.
Poppolós balin
Mivel egy öreg a kő és köztem a rablások színhelyén szó nélkül átevezett, így vitával nem elbaszván a hajnalomat áteveztem a másik kőre. Úgy gondoltam hátha oda átállt a csapat egy része, de nem jött be. Persze odafelé szembe szél volt, majd ahogy fordultam fordult a szél is, így megint szembe eveztem. Kb. egy órát veszítettem és bár az első pályán volt még némi mozgás a hullámzás ellenére, nem tudtam már kapást kicsikarni. Ha csak egy nappal, de megint lekéstem a húsos pecáról.
Szóval, ha kis szerencsével választom meg a helyeket, vagy időpontokat, akkor kurva sok fogott halnál tarthatnék, de így sem volt ez annyira rossz. Felszínis balinok és sügérek után megint egy új pecába kezdhetem belerágni magam. A jerkes sügérezésbe! 😀 Mert nagyon jó peca!
Kovács Norbi barátom a legutóbbi bányatavi őn után most két dunai fenekeszeget csapott be a fehér WTD-mel. Sajnos egy rosszul kivitelezett dobás vége az lett, hogy a kutyát elvitte a víz! 😦 Remélem horgász kezébe kerül majd és örömmel fogja használni.
Szabi barátom nem nézhette tétlenül, hogy a testvére megfogta az első csukáját a hendméd béka poperemmel, így este kiment a helyi tóra egy rövid felszíni pecára. Ha már ott volt fogott is gyorsan kettőt a tőlem kapott ezüst kutya fedőnevű WTD csalival.
Lassan nem is kell horgásznom, mert nélküle is van elég bejegyzés! 😀
Ez csak vicc volt persze, de sajnos az elmúlt három nap kimaradt. Hétvégén lesz mit bepótoljak, csak a szél is csillapodhatna már.
Ha szeretnétek segíteni egy lengyel legyes srácnak, hogy újra teljes életet élhessen és horgászhasson, akkor nézzétek meg az alábbi filmet. A linkre kattintva pedig lehetőségetek van hozzájárulni néhány euróval, mert minden pénz számít.
Gombár Peti barátom személyesen ismeri a srácot, akinek egy születési rendellenesség folytán többször kellett műteni az egyik lábát. Sajnos odáig fajult a dolog, hogy térdben amputálni kellett, így most kalózlábra gyűjt, hogy újra horgászhasson, legyezhessen, élhessen!
Szombaton Dave barátommal hajnali kettőkor nekivágtunk lesz ami lesz. No nem őt akartam nyugdíjazni, sőt ekkor még terveben sem volt semmiféle nyugdíj, csak a peca + a halak.
Betliztem már eleget a hónapban, hát még áprilisban, szóval ha hajnali háromkor nem hív fel Szabi barátom és nem invitál minket hat óra után a kikötőjébe, akkor bizony orbitális betli lett volna ez a nap is. Mert ugye a gumis buziskodással fogott kősüllő az nem ér! 😛
Szóval bent voltuk a kikötőben. Dave és Szabi gumihallal próbálkozott. Én felszínivel kezdtem, amikor a barátom által beígért szórványos küszíváson egy fa lombkoronája alatt elcsattant az első balin. Innen egy célom volt, a 3-4 hal közül egyet legalább megfogni. A kerítés miatt nem lehetett közelebb férkőzni a helyhez, így a popper volt az egyedüli csali amit be tudtam játszani a fa alá annyira, hogy esetleg az egyik balin érdeklődését felkeltse. Persze, hogy nem keltette fel még véletlenül sem. Közben Szabi kicsócsált egy zara spook juniort a dobozomból és 5-6. dobásra sikerült a parti növényzetbe úgy beleakadnia, hogy csónakba kellett szállnia a szabadításhoz.
Míg elment a csónakért jött Dave is, hogy megnézze mi a helyzet és ha már ott volt dobott 5-6-ot, az utolsót szintén a bokorba! 😀 Elmondásuk szerint ők kockáztattak, de szerintem meg balf….ok voltak. Khmmm! 😀
Közben jobbról küszcsapat érkezett és arra a méretre, formára legjobban hajazó Gpepp wobbler került a kapocsba. Harmadikra egy 1,5-es forma meg is ette. Mivel erősen vérzett a hal ezért gyorsan útjára engedtem.
Gpepp lure made my day
Közben Szabi is odaért a csónakkal. Persze mivel nem felszínivel fogtam a balint szerinte nem ért pontot! 😀
Gyors csaliszabadítás után csónakból vették ketten célba az öböl távolabbi pontján a küszívás rendjét bontó balinokat.
Én maradtam a stégen és nem adtam fel. Egyet meg akartam fogni a fa alatt dolgozó őnökből. Az első saját csalis halat adó pocokwobblerre esett a választásom, ami ugye fogott már balatoni balinokat is. 3-4 dobás után sikerült a lehető legközelebb dobnom a fa lombkoronájához és az egyik balin végre hibázott. Pont akkor kanyarodott kifelé és a beeső falatot indítás után leverte! Gyönyörű, látott, tulajdonképpen felszíni kapás volt. Ahogy egy helyben rázta a fejét meglepetésében azt meg egyszerűen imádom. Adrenalinbomba volt na! 😀
Zombi pocokra
Egy levitézlett csali utolsó bevetése
Amikor a srácok hal nélkül eveztek kifelé csak egy kettest kellett nekik mutatnom, hogy tudják mi az ábra! 😀 Hisz a zrika nem maradhat el barátok között.
Ez a csali is azok közé tartozik, amikről korábban írtam. Egyből az első kép. Nem vártam meg a kötési, száradási időket, így felhólyagosodott, ami mára azt eredményezte, hogy foltokban letört a kikeményedett gyanta. Nem vagyok az a wobblereket nyugdíjazó típus, de úgy döntöttem, hogy a sebzett hátú hadirokkantat beutalom az öregek otthonába egy gyönyörű domolykóval, és néhány balinnal az emlékeiben.
Lassan nem is kell horgásznom, mert nélküle is van elég bejegyzés! 😀
SteveOlureS 