Csík Ricsi még télen vett tőlem egy pakkot, közte egy hagyományos nyolcas white walkert.

Szóval a hajnali deres órákban csapkodott a balin de azért nem forrt a víz, majd abba is hagyták 9 óra körül, de olyan szinten hogy eltűntek. Szemben velünk a túlparton egy kis szakaszon befolyik a víz, ami mögött egy kisebb területen gyenge a sodrás. Eredetileg csak azért tettem kapocsba a white walkert, hogy megnézzem hogy táncol nagy sodrásban. (teszem hozzá bírja az erős sodrást is tökéletesen) Aztán szemezgettem azzal a lassú résszel na mondom egye fene átdobom, meglessük Vízbe ért a csali, éppen elindítottam volna, erre elkezdett darálni/morogni és akadni az orsóm. Hát ez remek, gondoltam… aztán hirtelen a szívem is megállt amikor annyit vettem észre a szemem sarkából hogy tőlem 50méterre a túlparton óriási rablással behörpöli valami az álló csalit! (MEG SEM MOZDÍTOTTAM, 1 HELYBEN ÁLLT A DRÁGA VÉGIG)
Fogtam a botot, az orsóm akad, érzem, hogy rúg a hal.. Na most mi legyen? Szerencsére rájöttem a hibára, az első keverőgyűrűre volt rátekeredve a zsinór, de olyan nyakatekert módon amilyet még soha nem láttam. Remegve próbáltam bogozni a zsinórt, de már elkönyveltem, hogy a halnak max integethetek, úgyis leveri magát. Kicsomóztam a zsinórt, feszítem meg, és a legnagyobb meglepetésemre a hal egyszer csak visszarúgott, jelezve, hogy partiban van még.
Hát nagyon megörültem, és azonnal kézbe vettem a fárasztást. Nagyon jó erőben volt a hal, sokszor belefeküdt a sodrásba, nagy élmény volt olyan messziről visszahúzni! Egyik legjobb balinom a duzzasztóról az elmúlt másfél évben.