Tilalom kezdete előtt két nappal megejtettem egy úszáspróbát néhány kézzel készített csalimmal kapcsolatban. Ezek közül a wobblermánia blog szerkesztője által elkeresztelt SteveOlureS ASP zombie csaliról készítettem egy kis videót is.
Furcsa álmom volt egyik éjjel. Az a típusú éber álom, amikor nem is tudod eldönteni igazán álom, vagy valóság? Napok óta nem alszom, és nem látok a takonytól, a lealapozott wobbler pedig festékmellényére, és gyantakabátjára várt. Hétfőn, kedden még elmentem dolgozni, de szerdán már nem. Ugyanis előtte éjjel álmomban wobblert festettem. Felkerült a mellény, és a kabát is. Aztán furcsa hang keltett ebből az éber kómából, és már tudtam, hogy a fiam elkapta. Na nem azt, amit én, hanem a hányós járványt. Olyan mennyeiségű cucc jött belőle, mint 16 éves koromban 10 elfogyasztott sör után a devecseri Hollywoodoo koncert után. 😀
Szóval szerdán egymást überelve nyűglődtünk otthon. Hogy ki kire figyelt az sokszor kérdéses volt. De este nem bírtam magammal, és az álomból valóság lett. Ő már jobban van, én ma meglátogatom a dokinénit. Ilyen az amikor a kollégák betegen járnak be dolgozni, és lefertőzik az egész osztályt.
Az utóbbi bejegyzésekből láthattátok, hogy egy újabb dolog gyűrűzött be az életembe. A wobblerkészítés. Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy belekezdjek e a dologba?
Jelentem: Megtörtént!
Ebben a bejegyzésben található képek nagy része már szerepelt, de muszáj újra felhasználnom őket a szemléltetéshez.
Tegnapi napon végre kijutottam “horgászni” 2015.12.31 óta először. Mi a hosszú böjt titka? Befagyott a Balaton. Persze annyira nem, hogy minden veszély nélkül lehessen rajta korcsolyázni, vagy lékhorgászni, de annyira igen, hogy a páncél megvédje a halakat tőlünk, és a kormoránoktól.
A mólók már kiolvadtak, de a 2-4 méteres kristálytiszta vízben nem sok esély van a halfogásra, viszont, ha bedobnék egy 5 forintost biztosra meg tudnám mondani, hogy fej, vagy írás van e felül.
Szóval 15 perc pergetés (szenvedés) után, készítettem néhány termékfotót a szávázsnak, majd nekiálltam az úszáspróbának.
Előre bocsájtanám, hogy a hat gyermekemből három maradéktalanul kiállta a próbát, három prototípus gyerek viszont megbukott, így ők egyenlőre nem lesznek klónozva.
Kezdeném az elsővel. Ő a vörös szemű, kék, süllyedő balingyilkos lenne. Na már most süllyedni ugyan süllyed, viszont ha elindítom pörög a tengelye körül. El is kereszteltem körforgówobblernek! 😀
Jöjjön a második. Ő volt a kedvencem eddig. A pocokwobbler. Szóval a pocokwobbler gyönyörűen áll a vízben. Kint a feje teteje, és a nyelv, ahogy terveztem. Egy hibája van. Nem szabad elindítani! 😀 Ugyanis bátor módon súlyoztam, túl bátor módon. Ahogy indítom a wobblert olyan lesz, mint a Cseh Laci! Háton úszik! 😀
El is kereszteltem rögtöm döglött pocoknak! 😉
Szóval folytassuk. Jöjjön a harmadik. A kék bálna, vagyis a popper. Tudom, hogy elfogult vagyok a saját gyermekemmel, de mit tegyek, ha egyszer gyönyörű. 😀 Nem hibátlan, de gyönyörű, és ami még lényegesebb végre működik. Túrja, fröcsköli a vizet, ahogy kell. Ötösre vizsgázott. Nálam. A halaknál? Majd májusban kiderül.
Az újabb topwater következik. Sorban a negyedik, a bőregér. Ő egy banánhajó sablon alapján indult útnak, de faragás közben a fa beszakadt, így valamivel kisebb lett a tervezetnél. Függőlegesen áll a vízben, ahogy kell, az orrát finoman, érdeklődön kidugva a víztükör fölé. Ahogy indítom sétál. Nem akkora kilengéssel, mint a nagy testvérei de sétál. Négyes fölét kapott tőlem. Rendben. Hogy halat ad e? Május.
Jöjjenek a kicsik. A domolykós próbálkozások. Ötös, és hatos. A sárga pettyes púpostól féltem. Utólag meredeknek tűnt a terelője. De működött! Hangolás nélkül, nyíl egyenesen, a seggét riszálta, mint ahogy a kutyáim rázzák, ha a munkából hazatérek. 😀
A zöld pettyes, na az nem. Ő kitört oldalra, én meg csak röhögtem, egy darabig magamban, aztán már rendesen. A döglött pockon.
Februárhoz képest rengeteg volt a járókelő. Már vártam, hogy valaki kérdezni fog és megtörtént.
Szóval a zöld pettyesnél már sírva nevettem a pocok miatt, és a metsző, hideg februári széltől. Csak azt láttam miközben a szemeimet törölgettem, hogy a wobbler oldalaz. Megpróbáltam behangolni de a dombok mögött eltűnő lemenő nap halovány fénye, és a könnyeim nem voltak segítségemre, így feladtam a küzdelmet.
6:3 lett a vége, ami sokak szerint nem rossz eredmény így elsőre, főleg, hogy az első kettőnél tudom mi volt a gond, a zöld pöttyös pedig hangolással talán helyrehozható.
Gyanta előtt:
Gyanta után:
SteveOlureS 