Nos Aszófő után, másnap a napkelte már a pályán ért.

Muszáj volt megnéznem az előző napi csoda után.

Egyedül voltam.

Csak a víz és én.

A kapások számának két dolog vetett véget azon a napon. Az egyik dolog az volt, hogy egy órán keresztül próbálgattam olyan csalikat is, amiket nem, vagy kevésbé akartak felvenni a balinok.

A dozert úgy éreztem, hogy abban a helyzetben túlveret. Kapásom se volt rá. A pac – manre volt két akcióm, az egyik meg is akadt, de lemaradt és bár minijerkkel fogtam egyet, túl lassan süllyedt és valahogy nem éreztem benne az erőt.

A másik dolog az volt, hogy 11 órakor rászóltam magamra:

Elég volt már, húzzál haza azonnal!

Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy – ez a szerintem több száz fős banda – előző nap délben érkezett és akkora szerencsém volt, hogy az első két napon ott lehettem az orgiában, ahogy fentebb írtam, teljesen egyedül.

Az első dobásban két kapásom volt. Az első 20 dobásban volt vagy 15 akcióm és legalább 10 megfogott halam.

Volt hogy percekig csak álltam és nem akartam elhinni az egészet!

A kis humpback aratott. Persze számtalan wobblert fel tudnék sorolni, ami adta volna azon a napon a halat, de azért egy idő után kellett variálni a vezetési stílust és valahogy a fekete aznap sem akart úgy működni, ahogy szokott.

Fehérrel, sfcvel jött pár darab, az ayu és a baby blue aratott. Még jó hogy előző délután megrenováltam három sérült harcost.

Az átlag méret ugyan kisebb volt az előző napinál, de balatoni horgászrend szerinti méretet figyelembe véve, faroktőig 45 centiméteres hossz alatti balin talán ha kettő volt horgon és azok sem a húsz centiméteres kategória.

Első nap szerintem azért fogtam annyi bengát, mert azok voltak az érkező csapat elején.

Ez egy olyan peca volt ami nem hogy 10 évente adatik meg. Hanem, az eddigi pergető pályafutásom alatt – ami több mint 20 évre tekint vissza – ekkora zabálásban nekem még nem volt részem, pedig nem kevés időt öltem már bele ebbe a pergető horgászatnak nevezett “izébe”.

Az első órában majd hogy nem meg voltam sértődve, ha egy dobásban nem volt legalább kapás. Amikor nem ette megállítva, ette twitchelve, amikor úgy sem, akkor gyorsan húzva. A színeket azért kellett néha variálni és miután kiment egy motoros hajó, jó húsz percre csend lett.

Aztán bejött egy vitorlás, utána egy darabig a kikötő torkolat nem működött, csak a lehető legnagyobb dobások adtak halat a nyílt víz irányából.

Aztán egy véletlen folytán fogtam meg a két nap talán legnagyobb halát.

Volt egy fasza tripla burvány, beletwitcheltem a púpost és megnyekkent a fék, amit az előző halnál kicsit túl lazára állítottam. Van egy ilyen beidegződésem, hogy ha a kőhöz közel ér a balin kicsit engedek a féken, hogy ha hirtelen megugrana, tudjon menni és ne legyen gond.

Szóval rányúltam a fékcsillagra, hogy kicsit szigorítsak rajta, így a púpos kicsit tovább süllyedt a megszokottnál és így ütötte el a nagy fekete balin. Brutál fárasztás volt, amire előző nap 13 óra óta vártam. 😀

Sajnos a kép nem adja vissza a méretét, sőt a képek nem is igazán lettek jók, ugyanis a memóriakártya otthon maradt, így csak az 5 éves telefonommal lőttem a képeket.

Igazi benga volt. Nem tudtam tarkófogással kiszedni.

100 %, hogy közelítette a 70-et teljesben.

22 képet lőttem, amiből nem mind lett jó, mármint 22 különböző halról lőttem képet, de minimum 40-et fogtam és ha nem volt 60 akcióm akkor egy sem.

Ezek a jobb képek a teljesség igénye nélkül.

Elképesztő volt és ha nincs önkontrollom és nem szólok rá magamra, hogy húzzál már haza, őszintén szólva fogalmam sincs mennyi lett volna a vége?!

Igaz az utolsó 1,5 óra egyre lassult, de biztos vagyok benne, hogy lehetett volna még fogni, de….

De minek?

Van két cimborám, akik pár éve ütöttek bele ehhez hasonló adag halba, akkor azt mondtam nekik, hogy nem vagytok normálisak.

Hát ezen a napon én sem voltam normális, de egy közepes július és egy igen gyengének mondható augusztus és szeptember után egyszerűen nem tudtam megállni.

Vagyis meg tudtam, de talán kicsit túl lőttem a célon. Egy biztos, napokig a pálya közelébe se mentem, pedig cimborák fogdostak, ha nem is ilyen komoly mennyiségben.

Van olyan horgász barátom, aki teljes mértékben elítéli és elutasítja a darabszám pecákat. De van olyan is, aki egyszer azt kérdezte tőlem, hogy mitől jobb, ha valaki a hét 4 napján megbök összesen 40 halat, mint ha valaki egyszer megy le egy héten és akkor bök meg 40-et?

Hát a fene se tudja. Valahol mindkettőben van igazság, csak hajlamosak vagyunk a két szélsőség valamelyikéhez igazodni, pedig itt is, mint olyan sok mindenben talán a középút a legjobb megoldás, de erről a középútról aznap én is letértem.

Nyilván más helyett nem beszélhetek, csak a saját véleményemet írhatom le. Az pedig a következő lenne.

Szerintem kősüllő, csapósügér, vagy balin esetében egy – két ilyen, vagy hasonló peca egy évben bele kell hogy férjen. Bár kétlem, hogy egy éven belül beleütnék egy hasonló zabálásba, hisz ahogy fentebb is írtam, ilyenben nekem a büdös életben nem volt még részem.

Ha nyáron nagyon eszik a balin, akkor mindig variálni szoktam a felszíni wobblereket, hogy olyannal is fogjak, amit kevesebb halas szituációba kevésbé szednek le, így még közelébe sem jutottam soha az ezen a napon megfogott darabszámnak, igaz még az életben nem is volt előttem ennyi halból álló balincsapat, abban 1000%-ig biztos vagyok!

Ráadásul ebben a szituációban nem nagyon volt variálási lehetőségem, hisz a fekete felhőkben úszó, gyufaszál méretű ivadékhalakra leginkább a kis púpos hasonlít és az tudtam elhúzni megfelelő mélységben, a bevontatási technikák variálása mellett.

Lehet mondani, hogy gusztustalan, amit ezen a napon műveltem. A szégyen érzetet azonban lenyomta bennem a termelődő adrenalin és az endorfin elegye!

Ha valaki azt gondolja, hogy szégyenteljes, amit műveltem, azt is megértem teljes mértékben, de előbb kívánom neki és mindenkinek, hogy kerüljetek egyszer az életben ilyen helyzetbe, aztán döntsetek saját belátásotok szerint.

Én nem fogok senkit sem elítélni, az egészen biztos, azt hozzátéve, hogy itt nem átlag 20-25 centiméteres balinokról van szó.

Az teljesen más tészta lenne és értelmetlen!