A szombati csónakos betli után (bár volt két akcióm) ismét kajakba szálltam. Más pálya, más terep, más halak. Ismeretlen, és mégis ismerős. Ismerős, hisz ugyanúgy Balaton, és ismeretlen, hisz ezekről a helyekről eddig csak álmodni mertem.

Hajnali varázs

Persze a napkelte az napkelte a partról, és csónakból is, de ez valahogy mégis más. Természetközelibb.

A balinok nem adták jelét annak, hogy ingerenciájuk lenne bármilyen csalira, és a fenékig tiszta torzsás pályán sügér elvtársak sem voltak hajlandóak semmiféle akcióra.

Na de erre van a kajak! Lehet vele halat keresni, elég nagy sebességgel!

Megszórtam egy raklap helyet, de nem nagyon volt mozgás, mígnem egy nyílt vízre lehorgonyzott vitorlás mellett végre volt egy komoly rablás. Dobtam rá néhányat a kapocsban lévő minnow wobblerrel, de valahogy megint a felszíni csaliban volt nagyobb bizodalmam. Ráálltam párhuzamban a vitorlásra. Dobtam párat WTD-vel, de nem volt rá reakció, így került elő megint kedvenc szávázs popperem a pszichopata szardínia (milyen név már?) színben.

Munkában

Második dobásra be is bombázta. A rablásból nagy halat gyanítottam, viszont a kajakig simán kijött a hal. Ott aztán teljesen megbolondult!

Szabadulni próbált

Lekérte a spiccet, még a féken is kellett lazítani. A nap egyetlen hala volt. De milyen gyönyörű! És milyen jól küzdött! És mennyire jó ez a kajakos peca! 😀

Kettő plusz

Ontheboard

Pszichopata szávázs poppoló

A járgány már szárazon

Csuda, akarom mondani cuda 12

Kinyílt nekem a világ! 🙂